Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Hajnóczy Iván: A lőcsei középkori misekönyv
118 HAJNÓCZY IVÁN a vasárnapokra és a húsvéti ünnepkörre. A 101—9. levélen a «canon minor» vagyis az Urfelmutatás előtti állandó miserész. A 110. levél hiányzik, ennek okáról később lesz szó. A 111—9. levélen a kánon további része, az átlényegüléstől a mise végéig. A 120. levélen a pap záróimája, és húsvéti szentelések. A 121—229. levélen a változó miserészek Húsvéttól az egyházi év végéig. A 229—56. levélen a különleges misék változó részei : apostolokról, vértanukról, hitvallókról, szüzekről, szűz Máriáról, templomszentelésről, Szentlélekről, szent keresztről, Jézus öt sebéről, töviskoronájáról, angyalokról, szent Adalbertról (az esztergomi főegyház védőszentje), mindenszentekről. A 257—8. levélen collecták (közimák). A 258—68. levélen mise a királyért, bűnökért, békéért, pogá- nyok ellen, esőért, utasokért, betegekért, szeretetért, Szent Józsefről, a 3 királyról, a 14 segítőről, szent Zsófiáról. A 268—72. lapon halottak miséi. A 273—84. levélen «prosae de sanctis et tempore». A 284—91. levélen e misekönyv új bővítései : misék Jézus nevéről, arcáról (Szent Veronika miséje), szent Jóbról a gall betegség ellen, szent Rókusról pestis ellen, szent Lipótról, szűz Mária hét öröméről és fájdalmáról. A 291—2. levélen a nászmise változó részei állnak. A könyv végén a kolofon : Velencében nyomtatta a kölni Liechtenstein Péter, Keym Orbán budai könyvkereskedő költségén, 1512 aug. 3-án végezte. A könyvet sok, jelenetet ábrázoló, nyomtatott kezdőbetű díszíti, ezek az I, 10, 111.levélen kézzel ki vannak festve. A címek és utasítások pirossal vannak nyomtatva. A könyv hagyományos tartalmánál jelentősebbek számos bejegyzései, mert ezek minden más adatnál világosabban mutatják a reformáció fokozatos érvényesülését a lőcsei egyházban. Ennek megértésére bocsássuk előre Lőcse egyháztörténeti adatait 1512—58-ig, Hain Gáspár nagyterjedelmű lőcsei krónikája nyomán (megjelent Lőcsén 1910—3-ban). Lőcse plébánosa 1512-ben Jacob volt, aki 1513 november 19-én meghalt, (krónika 15. lapja.) Utóda a nagytudományú Henckel János mester, váradi kanonok lett, aki 1514—22-ig működött itt és később II. Lajos királyunk nejének udvari papja lett. Ennek segédlelkésze és orgonálója 1516-ban Gergely nevű brassói származású pap volt. (16. 17. 19. 1.) 1522 szeptember 5-én Henckel János Kassára távozott ; utóda öccse Sebestyén váradi kanonok lett. (24. 1.) Ez 1529 november 9-én meghalt ; utóda lett 1530 március 9-én Müller (Moler, Molitor) György bélai plébános. (44. 1.) Az ő 28 éves plébánosságába esik Lőcse fokozatos eltolódása a reformátió felé. Már 1529 március havában Körmöcbányáról Lőcsére jött egy Fischer András nevű ember és itt anabaptista tanokat hirdetett. «Az ujrakeresztelők eretnekségével sokakat megfertőzött» írja a krónika, sőt Mild Gergely városi bíró és két esküdt is támogatta, a plébános tiltakozása dacára. Végre két havi hercehurca után Katzianer fel
