Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Rónay György: Monoszlói András
IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN 183 A homerosi Olympus nem a görög istentant adja. (17. 1.) Platon mítoszai nem kitalálások (36. L, Dieterich). — A kígyó (31. 1.) nem annyira a nemző erő képe, mint inkább a lélek chthonikus megjelenési formája. (Vö. 46. 1. : genius.) AI-Halladzs(így és nem az idegen írásmód alapján megtévesztő Halladi!) nem volt panteista (125. L), amint azt az 1931-ben kiadott munkái (Le Diwan d’al Hallaj. Ed. et trad. par. L. Massignon) bizonyítják. A keresztrefeszítést ő maga kívánta; tehát nem büntetésből szabták reá. A mohammedánizmus keletkezését és terjedését —szerintem — mindmáig nem tudják megnyugtató módon megmagyarázni, Musil kutatásait e téren nem veszik kellőleg figyelembe. Félreértésre adhat alkalmat az, hogy a bibliai próféta szó különböző jelentését nem veszi figyelembe a szerző. (312. sk. 1.) Nem bibliai (282. L), hanem inkább ószövetségi vagy újszöv. vallástörténetről beszélnék stb. Mindent összevéve azt kell mondanunk, hogy Kühár kiválót alkotott munkájával. Sokat tanulhatunk belőle. Az eszmék mai zűrzavaros világában igen bölcs és szakavatott útmutatóul kínálkozik a vallások megítélése terén. Szívből gratulálunk a szerzőnek és minél szélesebb olvasótábort kívánunk neki. Iványi János. Werner Alajos: Az éneklő egyház. — Szombathely. (Martineum- könyvnyomda Rt.) 1937. — 158 I. Az éneklő egyház «rövid, de amellett szakszerű és kedves összefoglalása akar lenni mindannak a szépnek, amit az egyházi zenéről történelmi, esztétikai és liturgiái szempontból el lehet mondani. A tárgyalás menetét legcélszerűbben meghatározza X. Pius pápa Motu proprio-ja, mely az egyházi zene aranybullája s így a könyv beosztását is a Motu proprio fejezetei határozzák meg» — mondja a könyv előszavában a szerző s ezzel önmaga jelzi a mű tartalmát és annak belső elrendezését. A Motu proprio szövegét szakaszonkint magyarázza és ebben adja rövid összefoglalással a liturgikus zene célját, tulajdonságait és fajait. Hosszabban időzik a gregorián ének és a polifónia tárgyalásánál, majd gyakorlati tanácsokat közöl az énekesekre és templomi hangszerekre vonatkozóan. A művet XI. Pius pápa Apostoli Constitutiojának ismertetésével fejezi be. A szerző minden szavából az egyházzenének izzó szeretete és átfogó erejű alapos tárgyismerete sugárzik ki. A Motu proprio- nak ilyszerű ismertetése eddig csak olasz nyelven, D’Alessy G., a trevisói szeminárium énektanárának tollából jelent meg. Nálunk egyházi, vagyis gregorián énekről eddig vajmi keveset beszéltek és még kevesebbet, mondhatni alig valamit írtak. Werner könyvét tehát a tartalmi gazdagságán felül a szükség is értékessé teszi, hogy a papok, karnagyok, kántorok, egyházzenei és hittudományi hallgatók magyar nyelven és népszerű előadásban is megközelíthetik az egyházzenének sokezeréves és nálunk alig ismert kultúráját. Teller Frigyes. Molnár Ernő: A nagyjenő-tüskevári páloskolostor. (A veszprémi egyházmegye múltjából 5. sz.) Veszprém, Egyházmegyei Nyomda, 1936. 4°, 128 1. Rótt Nándor megyéspüspök áldozatkész támogatása a veszprémegyház- megyei monográfiák sokatígérő sorozatában újabb kötet megjelenését tette
