Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)
2001 / 1-2. szám - Rózsa Huba: A pátriárkák történetisége a modern biblikus kutatás tükrében
Th. L. Thompson ezeket az érveket is kritikusan nézi. Megállapítja, hogy Nuzi és a pátriárkák szociális környezete teljesen más, és az összehasonlítás módszere sem megfelelő. C. Gordon és E. A. Speiser sarkít, amikor a Nuzi szövegek jelentését értelmezi az ókori Kelet törvényhozásában és szociális gyakorlatában. A legtöbb Nuzi jogi szövegben felállított párhuzam nagyon különbözik a bibliai elbeszélésekben feltételezett szokásoktól, az egybeesések csak kisebb jelentőségűek. Az ókori Kelet összefüggésében (a törvény és szerződés szövegekben) vizsgált egybeesések a Nuzi szokásokkal csak hipotetikus harmonizációk, amelyeket a bibliai szövegek alapján állítottak fel. Nem lehet megbízhatóan a közös háttérhagyományt igazolni. A Nuzi tábláknak a pátriárkái elbeszélések tekintetében csak illusztratív értékük van. Th. L. Thompson az igazi nagy problémát abban látja, hogy a Nuzi szövegekben felismert jogszokások nem korlátozhatók kizárólag egy meghatározott időszakra, minthogy az egész ókori Keleten fellelhetők párhuzamaik az óbabiloni kortól kiindulva, egészen a Ptole- maioszok Egyiptomáig. Ezért a bibliai történetekben leírt szokások a Kr. e. 1. évezredből eredő ismeretekből is származhatnak52. 3° Az előző két történeti korral ellentétben a Genezis elbeszéléseinek történeti háttere jól elhelyezhető az izraelita korba. Az elbeszélések szövegében számos olyan helységre, népekre, népek közötti viszonyokra való utalás található, amelyek már Izrael létezését feltételezik53 54. Mindezekből Th. L. Thompson azt a következtetést vonja le, hogy a pátriárkákról szóló elbeszélések historicitása akár a régészet feltárt emlékei, akár az ókori Kelet történetének eddig ismert adatai alapján nem igazolható5i. J. Van Seters }. Van Seters a már említett munkájában55 az Abrahám-hagyományt elemzi, és ennek során megvizsgálja a pátriárkái történetek (Abrahám, Izsák és Jákob) korát szélesebb kortörténeti összefüggésben. Úgy véli ugyanis, hogy a pátriárkái hagyomány irodalmi fejlődése és a fejlődés természete szorosabban összefügg a hagyomány korának kérdésével. Rész52 THOMPSON, Th. L.( The Historicity of the Patriarchal Narratives, 196-297. old. 53 Ilyenek pl. Terach vándorlása a kaldeus Űrből és Abrahám nemzetségtáblája (Gen 11,16-32), Náchor nemzetségtáblája (Gen 22,20 köv.: az arámok őse), Lót az ammoniták és moabiták őse (Gén 19,30-38), az arámokkal rokoni viszonyt teremtő Jákob-Lábán kapcsolat (Gén 29-31) mind a későbbi viszonyok tapasztalatából ered. Az arámok Transzjordániában a 12. század után jelennek meg, de semmi esetre sem korábban a 14. századnál. A kaldeusok pedig Dél-Mezopotámia arámjai, akik csak a Kr. e. 10. század után jelennek meg. Ézsau összekapcsolása Edommal aligha datálható korábbra a vaskorszaknál (Gén 25,19-26), Izmáéi azonosítása az izmaelitákkal (Gén 21,17-21) ugyancsak késői, és az Izrael név összekapcsolása Jákobbal és 12 fiával már feltételezi a politikai Izraelt (Gén 32,23-33), az Abrahámnak szóló isteni ígéret pedig Dávid királyságát (Gén 15,7-21). - A régészet azt igazolja, hogy a pátriárkák történetében említett települések az izraeliták számára a vaskorszakban váltak ismertté és akkor telepítették be azokat, pl. Bétel, Ai, Berseba. A Genezis elbeszéléseiben néhány történet a Jahvista kompozíció előtti, de ezeket a Jahvista az izraelita-kánaánita környezetből, tehát saját korának környezetéből vette át (THOMPSON, Th. L., The Historicity of the Patriarchal Narratives 298-314. old.). 54 THOMPSON, Th. L. további kutatásait és megállapításait a témával összefüggésben lásd még: The Background of the Patriarchs: A Reply to William Dever and Malcolm Clark, JSOT 9 (1978) 2-43: The Pentateuch, J. W. Rogerson, szerk., Sheffield 1996, 33-74. old.; A New Attempt to Date the Patriarchal Narratives, JAOS 98 (1978) 76-87. old.; Conflict Themes in the Jacob Narratives, Semeia 15 (1979) 5-26 old.; The Origin Tradition of Ancient Israel. 1. The Literary Formation of Genesis and Exodus 1-23. old, JSOTS 55, Sheffield 1987. 55 VAN SETERS, J., Abraham in History and Tradition, New Haven/London 1975. 74
