Szolgálat 47. (1980)
Eszmék és események - Visszaemlékezés 25 éves iraki működésemre (Nyáry Ernő)
a Latin Érsekséget hagyta meg, egyenrangúan az államtól is elismert vallási közösségekkel, nevezetesen a káld, szír katolikus és örmény katolikus egyházakkal, amelyek szintén érseki rangban látják el híveiket. Amikorén 1954. okt. 22-én Bagdadaba érkeztem, igen nagy lehetőségek nyíltak meg előttem. A régi városnegyedben épült zárdánkat a város kisajátította egy tágas utca létesítése céljából. Át kellett költözködnünk egy mozgalmasabb negyedbe, ahol új zárdát és új templomot építettünk. Szintén át kellett telepítenünk régi elemi iskolánkat is, ami a város legrégibb iskolái közé tartozott. A Gondviselés jóvoltából hozzájutottunk egy nagy telekhez, éspedig egy modern városnegyedben. Ott épült fel egy szép óvoda, a domonkos nővérek zárdája, elemi iskolánk pedig két vadonatúj nagy épületben talált hajlékot ugyanebben az utcában. A növendékek száma 350-ről 1630-ra szökött fel. Ez a Szent Józsefnek szentelt új iskola, iraki igazgatóval és csupa iraki tanítóval, a város legjobb és legmodernebb iskoláinak egyike volt. Elképzelhető az is, hogy milyen nagyszámú személyzetet foglalkoztatott: felügyelőket, sofőröket, takarítókat. Minderre gondolnunk kellett. Az iraki domonkos nővérek kezdettől fogva igen nagy szolgálatot teljesítettek nálunk. Nemcsak vallásoktatásban, de még a profán tantárgyakban is kitűntek. A köztársasági elnök, al-Bakr nálunk járatta unokáit és unokahúgait. A gyerekek többsége persze keresztény volt, úgyszintén a személyzetünk teljes számban. Érdekes megjegyezni, hogy csak egy mohamedán tanítónőnk volt, aki a hittársait a Korán tanaira oktatta és imádkoztatta. 1974 áprilisának végén váratlanul egy cikk jelenik meg az állami újságokban, miszerint az egész iskoláztatást államosítani fogják az országban, az óvodától kezdve egészen a középiskolai érettségiig. Derült égből villámcsapás nem okozott volna nagyobb megrázkódtatást, nemcsak az egyházi körökben, hanem főleg növendékeink családjában. Az alkalmazottakat és a nővéreket az állam teljes számban átvette. El kell azonban ismernünk, hogy a hivatalos körök tapintatosan jártak el. így pl. katolikus igazgatónőt neveztek ki a volt elemi iskolánkban. Az első asszisztens ma is egy domonkos nővér, aki egyideig igazgatónő is volt. Nálunk és a legtöbb keresztényektől átvett iskolában továbbra is megtartják a vasárnapi szünetet, a kötelező pénteki pihenőn kívül. A keresztény növendékek továbbra is az iskolai oktatáson belül készülnek az első szentáldozásra a nővérek közreműködésével. Maga az ünnepség egy pénteki napon zajlik le nagy pompával, húsvét péntekén, a káld székesegyházban. Tavaly 80 gyerek volt elsőáldozó, mind a mi régi iskolánk növendékei. Említésre méltó a mi missziónk által alapított keresztény kultúrklub is az egyetemi ifjúság részére. Ezt jelenleg a domonkos atyák vezetik, akiknek a főnöke egy igen tehetséges iraki páter. Igen vidám élet folyik ott, és a szociális színvonal magas. A mi ifjaink sokat tartanak a jó modorra, udvariasságra és testvériségre. Öröm nézni, milyen előzékenyen viselkednek egymás között. A sport-, zenei, művészi és társas összejövetelek mindig élénk, családias hangulatban zajlanak le. Azonban gyakoriak a kulturális előadások is, amelyeken 79
