Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Török József: Katolicizmus és magyar nemzettudat
380 Török József hitújítással szembenállása miatt: katolicizmus — ébren tartja a reményt, noha hivatott képviselői, a papok és szerzetesek szétszóródnak, megöregednek, kihalnak, ám újak jönnek, ferences csuhában vagy Loyolai Szent Ignác fiaiként,5 tanítanak szóban vagy példával, és megőrzik hatalmas tájegységek magyarságtudatát, katolikus hitét. A Délalföldnek elegendő egyetlen szentély Szeged-alsóvároson,6 és majd onnan félszáz falu fog újra települni,7 csak hangozzék föl a Máriát szólon- gató ének, jöjjenek oda titokban, vagy nyíltan — adóktól megsarcoltan — a zarándok magyarok, tanyázzanak egy-két napig a templom körül, s utána egy-két évtizedig is elegendő az, amit kaptak a ferencesek igehirdetéséből s a fiatalabb nemzedékek az idősebbektől. Temesvári Pelbárt hiába latinul írta ékes beszédeit a Szentháromság titkairól és a magyar szentekről, az ősi tájszólást édes anyanyelvként dajkálva Szent Ferenc fiai Mohács előtti elődjük gondolatait közkinccsé teszik. Annál is inkább, mert innen, Szegedről messze van Nagyszombat, a kis Róma, vagy latinul parva Koma, nem mehetnek oda lelki munícióért sem ők, sem híveik. Jóllehet Nagyszombat királyi városban — Nagy Lajos halála tette királyivá, mégha hűlt tetemét nem is hagyta ott — már készülődik az új kor, amely felelni akar és tud az új kihívásokra hit és erkölcs, tudás és élet terén egyaránt, mert a barokk köntösű szózuhatag a szószékekről ellenállhatatlan erővel aláömölve mossa az emberszíveket,8 leggyakrabban történelmi példázatokkal, hiszen az isteni igazságok önmagukban oly elvontak, hogy példázat nélkül azokat felfogni aligha lehetne. Márpedig kik a legjobb példaképek? A Regnum Marianum9 országában az első király, a Szentkirály, István és társai: a magyar szentek. Az ő életük, alakjuk, személyiségük elevenedik meg olyan erővel, kisugárzással — üjmódi barokk gondolkodásmód és nyelvezet segítsége révén —, mintha néhány évtizede hanyatlottak volna a sírba, s némi túlzással, mintha nem lett volna tatárjárás, mintha nem lett volna mohácsi csata, mintha nem létezne Hódoltság. Illetve, a tatárjárás fölidézte Boldog Margit szigeti apáca alakját és a sorsüldözött domonkos apácák Pozsonyban félelemmel vegyes örvendezéssel találták meg 1641-ben a királyleány apáca életéről az 1276 nyarán fölvett tanú- vallomások jegyzőkönyvét.10 Mily boldogan olvasta volna Pázmány Péter e vallomásokat, ha nem hanyatlik négy évvel korábban a sírba! A bíboros prímás érsek meghalt ugyan, sok nyavalyától kínoztatva,11 ám itt hagyta művét, amely egysz5 Vö. szerk. TÓTH, I. Gy., Relationes Missionariorum de Hungária el Transsilvania (1671-1101), Róma / Bp. 1994. 6 Vö. BÁLINT, S., Szeged-Alsóváros, Bp. 1981; MOLNÁR, A., Katolikus missziók a hódolt Magyarországon I (1512-1641 ), Bp. 2002. 7 Vö. BÁLINT, A szpgedi nemzet I-, Szeged 1976. II. Szeged 1977. III. 1980. Főként I. 109-139. 8 Vö. BITSKEY, I., Humanita erudíció és barokk világkép, Bp. 1979. 9 Vö. NÉMETH, L., A Regnum Marianum-gondolat, Bp. 1941. 10 Szent Margit boldoggá avatásának jegyzőkönyvei, (ford. Bellus Ibolya, Kovács Zsuzsanna). 11 Vö. FRAKNÓI, V, Pázmány Péter, I-II-III. Bp. 1879; BITSKEY, Pázmány Péter, Bp. 1982.
