Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Székely János: A papi írás teológiájához
319 Székely János A papi írás teológiájához Fila Béla dogmatikatanárom volt Budapesten. Ag órái igagi élménytjelentettek. Egyszerre volt bennük adatszerű tudás, teológiai mélység, sgintégis és hiteles tanúságétel. Megesett, bog eg)'-eg)i előadásán úgy éregük magunkat, mintha lelkigyakorlaton lennénk, anélkül, hogy egyel ag oktatás komolysága és igényessége csorbát sgenvedett volna. Hálás vágok neki ágért is, mert első teológiai sgárnypróbálgatásaimat figyelemmel kísérte, bátorította. Öt kösgöntse most eg a kis írás a papi sgergő(k) teológiájáról. A Wellhausen-elmélet születése és gyenge pontjai Már Abraham ben Meir Ls\ Ezra (Tudela, 1092 — Calahorra, 1167), a mór fenn- hatóságú Hispániában élő zsidó rabbi megfejtette, hogy a Tóra öt könyvét nem egyedül Mózes írta, hanem a későbbi évszázadokban is kerültek bele részek.1 Ibn Ezra a Második Törvénykönyvhöz írt kommentárjában elcsodálkozik például azon, miért írja így a Biblia: „Ezeket a beszédeket tartotta Mózes (...) a Jordánon túl' (MTörv 1,1)? Hiszen Moáb pusztája, ahol Mózes búcsúbeszédei elhangzottak, csak Palesztinából nézve van a Jordánon túl. Transzjordániából nézve, ahol Mózes — a hagyomány szerint — leírta ezeket a beszédeket, mindez a Jordánon innen történt. Úgy tűnik tehát, hogy a bevezető mondatot (MTörv 1,1) később, már Palesztinában fogalmazták meg. Ibn Ezra azon is meglepődik, miért írja azt Mózes (már ha a hagyományt elfogadjuk), hogy Og vaságya „vajon nem Rabbat Ammonban vari’ (MTörv 3,11)? Itt is az a benyomása az olvasónak, hogy egy későbbi korban fogalmazzák a szöveget, és utalnak vissza Mózes kortársának, Ognak a megmaradt vaságyára. Ibn Ezra mindezeket a kérdéseket igen óvatosan teszi fel. Nem volt veszélytelen ezeket a témákat feszegetni.2 Még évszázadokkal később is, Barukii Spinoza (Amsterdam 1632-La Aia, 1677) számára a zsinagógából való kiközösítést érdemelték ki hasonló kijelentések. Ez a portugál zsidó filozófus és bibliakutató pontosan Ibn Ezra évszázadokra elfelejtett kérdéseit teszi fel újra, az ő kételyeit fogalmazza meg sokkal bátrabban és világosabban. De hasonló retorzióval kellett szembenéznie Richard Simon oratoriánus szerzetesnek 1 Vö. SKA, J.-L., Abraham et ses hôtes, Bruxelles 2002, 100-102. 2 Vő. BLENKINSOPP, J., The Pentateuch. An Introduction to the First Five Books of the Bible, The Anchor Bible Reference Librarj', New York 1992, 2.
