Muzslay István: Az Egyház szociális tanítása - Studia Theologica Budapestinensia 17. (1997)

Függelék

lattal állt elő, de süket fülekre talált. Ami az egyházi vagyont illeti, az akkori kultuszminiszter, Apponyi Albert (1846-1933) a reformra vonatkozólag memorandumot is terjesztett fel a Szentszékhez.

A püspöki kar különféle kifogásokkal húzta-halasztotta az ügyet. Csernoch János (1852-1927) hercegprímás a pápának felterjesztett és a királynak is tudomására hozott iratában elvetette a földreform tervét a következő megokolással:

„Ezzel az intézkedéssel az egyháznak Istentől rendelt elöljáróit politikai jelentőségüktől megfosztjuk, a magyar királyságnak egy évezreden át volt legerősebb oszlopait kidöntjük."

1935-ben az ország földterülete 16 082 ezer kát. hold volt. Ennek 29,9%-a 1000 nagybirtokos (1000 kát. holdnál nagyobb birtok) tulajdonát képezte. Az 1 millió 185 ezer törpebirtokosnak (5 kát. holdon aluli) az ország földterületének csak 10,2%- a jutott. A mezőgazdaságban dolgozók 38,9%-a földnélküli zsellér vagy cseléd volt.

Az egyházi birtok megoszlása 1935-ben

Vallási közösség

Összterület (kát. h)

Szántó(kat.

Római katolikus

862 704

348 322

Görög katolikus

14 590

9 720

Református

102 755

78 491

Evangélikus

21055

15 858

Görögkeleti

3 711

3 154

Unitárius

302

254

Izraelita

1194

700

A katolikus reneszánsz útját az Egyháztól elszakadt értelmiségi rétegek visszahódítására és a szociális problémák megoldására Prohászka Ottokár indította el a századfordulón. Kortársai és szövetségesei közül kivált Zichy Nándor gróf és Giess- wein Sándor, győri kanonok. Az első a „Néppárt" (1895) és a „Katolikus Népszövetség" megalapítója, a második a magyar keresztényszocializmus elindítója (1898).

200