Reisner Ferenc: Csernoch János hercegprímás és IV. Károly - Studia Theologica Budapestinensia 4. (1991)

Erőfeszítések a béke megteremtéséért

A Vatikán azonban ismerve a szembenálló felek álláspontját nem bízott a közvetítés eredményességében.

Amikor Károly elhatározta, hogy önállóan próbál tárgyalásokat kezdeményezni, először a franciákkal kívánta a kapcsolatot felvenni. Ehhez közvetítőként sógorát, Sixtust kérte. A herceg a belga hadseregben katonáskodott, ezért királya engedélye nélkül nem utazhatott Bécsbe. Sixtus édesanyjával, Mária Antónia pármai hercegnővel küldött levelében ismertette, hogy milyen lépéseket javasol a béke érdekében.

Károly küldötte, gróf Erdődy Tamás 1917. február 13-án találkozott Svájcban a herceggel. Átadott Sixtusnak egy béketervezetet, amely a következő pontokat foglalta magába:

1. Titkos fegyverszüneti tárgyalásokat kell kezdeményezni Oroszországgal, kilátásba helyezve Konstantinápoly átengedését.

2. Elszász-Lotharingia visszaadása.

3. Belgium helyreállítása.

4. Bosznia-Hercegovinából, Szerbiából, Albániából és Montenegróból a jugoszláv királyság megszervezése.21

A herceg a közvetítő útján arra kérte Károlyt, hogy a béke érdekében nyíltan szakítson Németországgal, mert ha titokban folynak a tárgyalások, a németek esetleg megakadályozzák a békekötést. A szakításra azonban a király nem tudta elszánni magát. A király közben beavatta Czemin külügyminisztert a tárgyalásokba, aki egy jegyzéket áhított össze, amit Károly levelével együtt szintén Erdődy vitt a herceghez.

Czemin jegyzékében a következőket foglalta össze:

„1. Ausztria-Magyarország, Németország, Törökország és Bulgária szövetsége teljességgel felbonthatatlan. Kizárt dolog hogy bármelyik is különbékét kössön.

21 Mit tett IV. Károly király a békéért? A Sixtus-levelek hiteles története (Bp., 1929. 8.0.) Függelék: I. II.

71