Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
55 kovich György követ által fogadá egyesülését a florenczi zsinaton '). Ulászló és Corvin alatt Brankovich István, Gregor- j éviek János, Knaz Brini Pál nagy szerb csoportokat hoztak honunkba 2). A balkánfélszigeti görögségben hosszabb időre bízni nem lehetett; minduntalan egyesült, meg elpártolt: a magyarországit a clerus éber szemmel tartá s visszasülyedését meggátolá. Ezúttal e század folytán látjuk, miként Magyar Balás egyetlen leánya Benigna a görögegyházi Kinizsi Pálhoz nőül adatik; és Kinizsi monostort alapít a paulinoknak; Pruis János váradi püspök megengedő,miszerint nővére egy Gregorjevich nevű görög úrhoz férjhöz menjen, kinek fia Bálint latin szertartásu pappá szenteltetik 3), olly korszakban amidőn ezeknek hitsorsosi törvényeinkben gyakorta pogányokul hivatnak. Bizonyosan egyesült görög vala ama Lukács pap (presbyter ruthenus) kit Mátyás király a Munkácsmonostora közelében álló Szent Miklós nevű plébánia lelkészéül megerősite s a leleszi convent által birtokába újra igtatni parancsola 1458-ban 4). Első munkácsi püspökül találtatik János atya, acsetneki vazuliakközöl véve II. U1 ászló alatt, ki e püspökséget a mint hihető megalkotta 1491 táján r>). Ha nemzeti egységet nem is, legalább egyházit és polgárzatit megállapítni mindenkor törekedtek papjaink, mi olly sok nyelvre oszló országokban, mint miilyen a magyarhaza, bajteljes, de annál érde- mesb munka. Erélyesen mondá ki érzelmeit Vár day Péter kalocsai érsek János- rácz despothoz 1496-ban irt levelében. (János a Magyarországra főurul s birtokosul fogadott György despotnak testvére vala, az érsek tizedeit letartóztatgatá, s görögegyházi szertartásokat pártola): „Miután maga Isten ez országot kereszténynek s nem szakadályinak alkotá, nincs a ti hatalmatokban szolgát képezni belőle. Mert keresztény fejdelem alá vetett keresztény népnek keresztény törvény és keresztény szertartás szerint illik élnie“6). Pogánytéritésre akkor volt alkalma a magyar egyháznak, midőn T i- m u r 1 e n g világdulásai a hindu folyamon átvágva, Brama és Mohamed követőit érve ezek közöl a guzurati szind- vagy szingaro- kat kivándorlásra s részint honunkba menekülésre kényszerítették 1418 táján. Tiz év múlva védlevelet vőnek Zsigmondtól 7). Mint a hunok egykoron a czigányok is akkint vármegyékre osztattak föl, mi által az illető helyi lelkészeknek alkalmuk lett őket keresztény vallás-, és honi szokásokra szoktatni. Egyik 25 táborból álló csoportúk bol') Pejacsevich hist. Serviae 363. 2) Pejacsevich hist. Serviae 368. 3) Pejacsevich 371. 4) Pray Spec. Hilt. 1, 379 s köv. 5) ßasilovics notitia fundationis — 1, 21. G) „Ex arce nostra Petrivaradini A. 1496. Kat. 18, 9. lap. ’) Bcnkö Transilv. 1* 502. — Pray Annál. 4, 273.
