Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937

55 kovich György követ által fogadá egyesülését a florenczi zsina­ton '). Ulászló és Corvin alatt Brankovich István, Gregor- j éviek János, Knaz Brini Pál nagy szerb csoportokat hoztak honunkba 2). A balkánfélszigeti görögségben hosszabb időre bízni nem lehetett; minduntalan egyesült, meg elpártolt: a magyarországit a cle­rus éber szemmel tartá s visszasülyedését meggátolá. Ezúttal e század folytán látjuk, miként Magyar Balás egyetlen leánya Benigna a görögegyházi Kinizsi Pálhoz nőül adatik; és Kinizsi monostort alapít a paulinoknak; Pruis János váradi püspök megengedő,misze­rint nővére egy Gregorjevich nevű görög úrhoz férjhöz menjen, kinek fia Bálint latin szertartásu pappá szenteltetik 3), olly korszak­ban amidőn ezeknek hitsorsosi törvényeinkben gyakorta pogányokul hivatnak. Bizonyosan egyesült görög vala ama Lukács pap (presby­ter ruthenus) kit Mátyás király a Munkácsmonostora közelében álló Szent Miklós nevű plébánia lelkészéül megerősite s a leleszi convent által birtokába újra igtatni parancsola 1458-ban 4). Első munkácsi püs­pökül találtatik János atya, acsetneki vazuliakközöl véve II. U1 ász­ló alatt, ki e püspökséget a mint hihető megalkotta 1491 táján r>). Ha nemzeti egységet nem is, legalább egyházit és polgárzatit megállapítni mindenkor törekedtek papjaink, mi olly sok nyelvre osz­ló országokban, mint miilyen a magyarhaza, bajteljes, de annál érde- mesb munka. Erélyesen mondá ki érzelmeit Vár day Péter kalo­csai érsek János- rácz despothoz 1496-ban irt levelében. (János a Magyarországra főurul s birtokosul fogadott György despotnak testvére vala, az érsek tizedeit letartóztatgatá, s görögegyházi szertar­tásokat pártola): „Miután maga Isten ez országot keresztény­nek s nem szakadályinak alkotá, nincs a ti hatalmatokban szol­gát képezni belőle. Mert keresztény fejdelem alá vetett keresztény népnek keresztény törvény és keresztény szertartás szerint illik élnie“6). Pogánytéritésre akkor volt alkalma a magyar egyháznak, midőn T i- m u r 1 e n g világdulásai a hindu folyamon átvágva, Brama és Moha­med követőit érve ezek közöl a guzurati szind- vagy szingaro- kat kivándorlásra s részint honunkba menekülésre kényszerítették 1418 táján. Tiz év múlva védlevelet vőnek Zsigmondtól 7). Mint a hu­nok egykoron a czigányok is akkint vármegyékre osztattak föl, mi által az illető helyi lelkészeknek alkalmuk lett őket keresztény vallás-, és honi szokásokra szoktatni. Egyik 25 táborból álló csoportúk bol­') Pejacsevich hist. Serviae 363. 2) Pejacsevich hist. Serviae 368. 3) Pejacsevich 371. 4) Pray Spec. Hilt. 1, 379 s köv. 5) ßasilovics notitia fundationis — 1, 21. G) „Ex arce nostra Petrivaradini A. 1496. Kat. 18, 9. lap. ’) Bcnkö Transilv. 1* 502. — Pray Annál. 4, 273.

Next

/
Oldalképek
Tartalom