Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

500

Hlyen formán a’ mi Országunkban is Szokásba jöttek a’fzarándokutazások, vagy Bútsújárások, úgymint: Szent Kerefzt tifzteletéreSelmetzbánya varasának Calvariahegyére, Péliföldi Szent KereSztre hajdani Nazaremisok Remeteségébe; nem ködömben Szűz Maria tifzteletére Maria Tzellbe , Sasvárra (Sastyiri) Mátra Verebélyre (Szent Kút), Maria Völgyébe (Vallis Mariana SDíöria2fj(tí), Kis-Mártonyba, Rad- nára ’s a’ t. melly helyekről azt tartya a’ köznép, hocv az Isten azokon Maria által tsudákat telt vol- na. A’ köznép tudniillik semmit sem hifz olly könnyen mint tsudákat, és semmit sem Szeret olly nagyon mint Bútsújárások at. Mihelyest valaki vala- melly helyen tsudát sajdít, nem sokára sietnek oda Bútsújárók is; mert gondollyák, hogyha ott meggyónnak, és az Urat magokhoz vefzik, tellyes Bú- tsút nyernek, és valamint a’bűntől, úgy annak büntetésétől is megfzabadulnak, noha az egéfz Bútsújáró seregből alig van egy, a’ ki tudná, hogy mi a’ Bú- tsú, és mi kívántatik a’ Bútsúnyerésre, a’ ki pedig a’ tsudatörténetet meg tudná bizonyítani , éppen egy sints.

Megvan ugyan még az erők Ura , és meg is —. ■ ■■ lefz

ruhába öltözve artzal leborulva feküdt (L. II. Hist. Eccl. c. 33). Sz. Basil, pedig, hogy az emberek raj- méli gyanánt mentek a’ fzent Mártírok sírjaihoz. így írja fzent Ambr. (ep. 10. et 85.) Epiphan. Thodoret. ésyz. Ágost, a’ ki maga egy Papot, és- két Klerikust, egy helységbe küldött, a’ hol tsudák történtek. A’ Cabill. Cone, is 050. efzt. (can. 19. et 25.) ditsérete» emlékezetet Lefz a’ Jjúts átjárásukról. ,