Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Tauber Sándor: Királyaink egyházjogi kiváltságai
KIRÁLYAINK EGYHÁZJOGI KIVÁLTSÁGAI. 643 Melichár Kálmán pedig így szól: »A királynak főkegyúri jogai közjogi jellegűek, ennélfogva a király azokat most már, az 1848 : III. t.-c. 7. §-a értelmében, csak a nevelés- és köz- oktatásügyi miniszter felelőssége és ellenjegyzése mellett gyakorolhatja«.1 Nagy Ernőnél ismét ezt olvassuk : »Ezen legfőbb kegyúri jog egyházi alapokon nyugszik, de magyar közjogi jellege abban nyilvánul, hogy az csak az alkotmány szellemében gyakorolható«.1 2 Ugyanilyképen nyilatkozik Horváth János (A magyar királyság közjoga. Budapest, 1894. 490. 1. stb.) és általában világi jogtudósaink túlnyomó része, kik félreértik a magyar alkotmányjog tételeit, melyek- bői hamisan akarják kihozni, mintha ilyen tisztán egyház- jogi természetű és tartalmú jogkört a magyar törvényhozás világi fejedelmére akart volna ruházni. Ha nem esünk túlzásokba és nem térünk le a magyar alkotmány szellemének és tételes intézkedéseinek jogterüle- téről, ha a történelem tiszta szemüvegén keresztül vizsgáljuk királyainknak ezt a tisztán egyházjogi kiváltságát, fogunk tiszta áttekintést és véleményt alkothatni e szép kiváltság felől, mely nemosak a magyar állam és katholikus egyház között századokon keresztül fennállott benső barátság leg- szebb emléke, hanem egyúttal a jövőre nézve is ugyanezen viszony helyreállításának és megszilárdulásának biztosító záloga marad. 1 A katholikus autonómia. 194 1. 2 Magyarország közjoga. 257. 1. Szombathely. Dr. Tauber Sándor. 41*
