A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)
Pap József: A magyar egyházirodalmi iskola története 1874-1900
282 AZ ISKOLA HATÁSA a növelde falai közé, az iskola levéltárába szolgál- nak vissza». Ezeket a szavakat ugyan Békési (Con- cilia) még az 1874 előtti időre értette, de ráillenek arra az időszakra is, amelynek történetét a jelen sorokban igyekeztünk megörökíteni. Mert ki tagadná, hogy dr. Czobor Béla, dr. Giess- wein Sándor, Romaisz Ferenc, dr. Dudek János, dr. Kiss János, Szemnecz Emil, dr. Ambrus István, Kálmán Károly, Kalocsay Alán, dr. Karácsonyi János, Babik József, Csicsáky Imre, Dedek Cr. Lajos, Fetser Antal, dr. Franciscy Lajos, dr. Karácson Imre, Gyárfás István Tihamér, dr. Várady L. Árpád, dr. Hodinka Antal, dr. Vucskics Gyula, Rupp Kornél, Szuszai Antal, dr. Lányi József, Nyizsnyay Iván, Matunák Mihály, dr. Gerebenics Sándor, dr. Zubriczky Alá- dár, dr. Glattfelder Gyula, Túri Béla, dr. Lukcsics József stb. stb. már itt iskolai működésükkel elárul- ták egy vagy más tudományszak iránt érdeklődésű- két. Ekkor ugyan még csak kisszabásu dolgozatok- kai, de amelyek közül nem egy nagy jövőre jogosított. Elárulták az oroszlánkörmöket — mint mondani szokás. Rá lehet mutatni kézirattárunkban egyes művekre, amelyek oly világos összefüggésben vannak íróik további fejlődésével, hogy az iskola jótékony iro- dalmi hatását nem lehet tagadni, annyira szembe szökő. Elég legyen Czobor, Karácsonyi, Dedek, Gyárfás, Várady, Hodinka, Matunák, műveire hivatkoznunk, amelyek világosan sejtetik a későbbi régészt, törté- netirót, illetve egyházjogászt. Giesswein Sándor és
