A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)

Pap József: A magyar egyházirodalmi iskola története 1874-1900

kedéseket az új törvénykönyv. Ezekre volt talán a legnagyobb szükség, mert eddig csupán a szokás uralkodott a tiszteletbeli tagok választásánál. Az 1880-iki törvénykönyv nem adott világos szabályokat.

Említettük, hogy 1860-ban az iskola beszüntette a tiszteletbeli tagságot, mert a pártoló tagság mellett annak semmi értelme sem volt. Idővel ismét életbe- léptette. A tagok ugyanis érezték, hogy jótevőik iránt valami úton-módon ki kell mutatniok ragaszkodá- sukat és szeretetüket. Ezt eleinte úgy igyekeztek el- érni, hogy kiadványaik díszpéldányával kedveskedtek mindazoknak, akik elárulták érdeklődésüket az is- kola iránt. így 1875-ben elhatározták,1 hogy dr. Zádory Ev. Jánosnak és Rómer Flórisnak, akik szép könyv- ajándékokkal lepték meg az iskolát, ezután ingyen díszpéldánnyal fognak kedveskedni. A következő évben2 ezt a határozatot kiterjesztették Séda Ernőre is Balogh indítványára, ki különösen azt emelte ki, hogy Séda «akkor írta meg az iskola történetét mikor annak fennállása több tekintetből veszélyben, forgott és ezáltal a veszélyt elhárítá.»3

48 AZ ISKOLA SZERVEZETÉBEN BEÁLLOTT VÁLTOZÁSOK

1 XIV. r. gy. ápr. 4. 2 1876: XII. r. gy. jan. 30.

3 Séda Ernőre az iskola mindig hálával gondolt. Midőn 1876 decemberében «iskolánk történetének feledhetetlen em- lékű megirója» műveiből több példányt akart megrendelni, Dinya János felszólította a tagokat, hogy legyenek nagylelküek «annyival is inkább, mert megjutalmazásánál annak idején takaré- kosabban jártak el a kellőnél״, s ingyen ajánljanak fel neki 20 pél- dányt. Bihary Manó ebben veszélyt látott, ״hogy évek múlva majd az iskola tagjainak kell nélkülözni azt a művet״. De a tagok ezzel nem törődtek. Lelkesedéssel megszavazták az indít-