Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)

II. Rész. Eredeti dolgozatok

366 Munkálatok. — A magyarbéli Bosnyák-család.

is) való rokonsági összeköttetése van feltüntetve. Mindegyik családnak ott van a maga czimere is. A Bosn}rák-családé a következő : a paizs kék mezejét egy balról jobbra irányuló háromfogú, veres (alul barna) kulcs1) osztja ketté. A bal félen hatágú arany csillag, a jobbfélen arany félhold ragyog. A czi- mertakaró kék-ezüst. A paizson nemesi koronával fedett rostélyos sisak áll, melynek koronájából piros nyelvű sárga oroszlán emelkedik ki félig, és mellső lábaival veres félholdban végződő veres pálczát tart, s a félhold felett veres görög kereszt áll. E czimerrei tökéletesen egyez a boszniai Bosnicok czimere,* 2 3) s csak annyiban külömböznek egymástól, hogy a Bosnicok czimerében a kulcs arany. A két czimer, ha nemis a két családnak egy törzsből való származására, de a Bosnyák- családnak bosnyák eredetére mindenesetre vall.

3. A már magyar Bosnyákokkal Magyarország déli részén és Szlavóniában találkozunk először. így 1521-ben Bosnyák Tamás, Mátyás és Jakab az ország déli részein szerepelnek ;s) II. Lajos király korában élt Szerémségben egy Bosnyák Tamás, Ujlaky Lőrincz hadnagya4 *), aki Bárdy Istvánnal Kalocsán török zsákmány árverezése alkalmával összekoczczant, párbajt vívott és elesett.6) 1526-ban Bosnyák Tamás udvari huszár (aulicus huzar), és Bosnyák Antal ugyancsak délen fordulnak elő.“) II. Lajos király a Szlavóniában vitézkedő Bosnyák Jakabot régi nemességében megerősíti 1526-ban.7) Bosnyák Márton 1566-ban Zrínyi Miklós oldalán

*) Nyáry A. b. fajogarnak, a németek kulcsnak, Szádeczky pálczának nevezi. L. Turul 1886. évf. 104. 1.

*) E czimer nyilván Bosznia, most is használatban levő úgynevezett igényczimerének részeiből van összealkotva. A Bosnicok a Sladoeviéekkel egy törzsből származnak, melyből Lattié-Bosnié névvel váltak ki. Turul e. h. Vájjon a Bosnyák-család rokon-e a Bosniéokkal, adatok hiányában ma még nem vagyunk képesek kimutatni, csak valószínűnek tartjuk.

3) Szerémi Gy. emlékirata Magyarország romlásáról (1484—1543) 85—88. 116. 11.

4) Fraknói: Tömöri Pál élete. Századok. 1881. 380. 1.

6) Istvánffy : Hist. L. VII. p. 66.

6) Fraknói: II. Lajos kir. számadási könyve 1525.Bpest, 1876. 16. 18. 51. 61. 99. 162. 178. 11.

7) Károlyi Oklevélt. 111. köt. 235. 1.