Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)

Negyedik eléadás. Az emberi nem természetrajzáról. II. Szakasz

is Burckhardt Mahass vad lakosságát oly jelegekkel rajzolja, melyek a négerek és nubiaiak közt középhelyet foglalnak el : „Színre nézve egészen feketék, ajkaik a négeréihez hasonlók, de nem úgy orruk és járom-csontjaik.“1)

34. §.

Egy ellenvetés megcáfolása.

Ezekkel kétségkívül más, gyakran felhozott tényeket lehotne szembeállítani. Az észleletekből kitűnik, hogy a francia, angol és portugál gyarmatosok Afrika partján sok nemzedék után még változatlanok maradtak ; mig a négerek Északamerikában több század múlva még mindig négerek.2) És, hogy uj példát adjak hozzá, Burckhardt kétszer tesz említést a Selim által Xubiában hagyott boszniai katonák utódairól, kik szülőföldük vonásait még mindig megtartják, habár nyelvét már elfelejtették.

Ebben sok, sőt mindez igaz lehet ; azonban mit bizonyít ez ha az általam felhozott tényekkel párvonalba helyezzük ? Semmi mást, mint hogy a ható okokat még nem ismerjük, hogy a természet vezér-törvényét föl nem fedezhetjük, hogy a tények két osztálya létezik, melyek közöl mindkettő igaz, anélkül, hogy egyik a másikat megsemmisítené. En csak azt kívántam kimutatni, hogy az újabb tudósok észleletei annak bebizonyítására törekszenek miszerént oly változás megtörténhetett, nem hogy annak meg kellett történnie. Egyesét is elég az első állítás bebizonyítására, mig a másik kimutatására ezernél több kivántatnék.

35. §.

a) Európaiak Keletindiábau.

Azonban hatoljunk mélyebben az ellenvetésbe! Hiteles tanúk arról tudósítanak minket, hogy India némely részében európaiak utódai, kik ott régóta megtelepedtek, szinöket ugyan teljesen megváltoztatták, de arcvonásaikat nem. „Különben megjegv') I. b. 53. 1.

a) „Description ile la Nigritie.“ M. (. 56. 1. Labat. II. köt. 255. I.