Hahn-Hahn, Ida : Mária Regina II. kötet (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1863)
A világ szeme
256 esetlegesen és külsőleg terv nélkül összeállítva. Ha e töredékek szépek, akkor meg van, a mit mi „érdekes ember“ nevezet alatt értünk. Lelióban ily töredékek jövének most napfényre. Nem volt ö egyöntetű, mint Ernő; hisz maga Judit még csak kevéssel ezelőtt is egészen más utón, egészen más irányban látta öt haladni. Annál inkább érdeklé most a Lelión történt változás, mely nyilván legbensöbb lényéből eredett. Florentin, az igaz, bizonyítgatá, hogy Lelio idegen befolyásnak enged. Egy Ízben említé, mintha hallotta volna, hogy egy gazdag fiatal leány halálig szerelmes lön Lelióba, de gyóntató atyjától azon utasítást nyeré, hogy semmiféle föltétel alatt ne menjen oly férfiúhoz nőül, ki a titkos társulatoknak, valamely venta vagy páholy tagja ; már pedig az csak nem lehet, hogy Lelio e szép, gazdag hölgyet szerelmében elveszni engedje ! Máskor meg azt hallá Florentin, mintha a jezsuiták, kiknek mesés gazdagsága a katholika egyház minden ellenségeinél mindig igen nagy szerepet játszik, pénzen vásárolták volna meg Lelio megtérését. Harmadizben pedig, hogy vakbuzgó családja a pokol büntetéseinek rajzolásával annyira rémítgette volna, hogy borzalmában a szabadság és haladás ügyétől elpártolt. Mind ezen ráfogások azonban Juditra legkisebb benyomást sem gyakoroltak, jóllehet az embereknek nagy része > talán a legtöbben, hasonló esetekben hasonló indokokat tételeznek föl. Sokkal önállóbb volt, hogy- sem saját belső indokainak hitelt ne adott volna, és
