Hahn-Hahn, Ida : Mária Regina II. kötet (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1863)
A kereszt utja
221 hogy a házasság szentségét csak keresztények vehessék föl.“ „Oreszt !u mondá Judit komoran, „éltemben még egy keresztényt sem láttam, ki a zsidónál jobb, nemesebb, feddhetlenebb lett volna, — Ernőt kivéve. Ha tehát keresztény vallásformát kell felvennem, akkor kívánom, hogy a katholikus legyen az, mert Ernő katholikus volt.“ „Azt, kedves Judit, majd a körülmények fogják meghatározni. A katholikus könnyen zavart okozhatna. A jövő meg fogja mutatni, mit kelljen önnek választania: keresztség nélkül semmiresem mehetünk!11 „Jól van, Oreszt ! ön meghozza áldozatait, én sem fogom az enyimet elmulasztani. De elmémben kebelrázó esemény emléke merül fel. Volt egy nálam idősebb nötestvérem, névszerint Eszter ; oly szép, kedves, tehetségdús, jó és oly okos gyermek, hogy méltó volt királyi nevére. Párisban történt, midőn én még sokkal fiatalabb voltam, hogysem a világba léphettem volna. Előkelő családból származó fiatal ember hő vonzalomragerjedt iránta, melyet, fájdalom! ö is viszonzott. Midőn az ifjú az egybekelésről beszélt vele, kijelenté, hogy az vele meg nem történhetik, hacsak meg nem keresztelkedik és keresztény - nyé nem lesz. Eszter és szüleim beleegyeztek. Eszter keresztény lett, de a házasság nem jött létre! én e szomorú titkot soha sem kutattam ; annyit azonban tudok, hogy a keresztény ifjú Esztertől visszahúzódott, országos küldöttséget vállalt, és hogy Észtéi
