Hahn-Hahn, Ida : Mária Regina I. kötet (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1863)

A paradicsom és a peri

257 „Oh ne szóljon ön haláljóslatokról !“ Ernő hátra nézett és a beszélőben Urielre ismert, ki barátkainzsáját mint valami hernyóhüvelyt már leveté és azt válaszolá neki : „Ön nem is tudja kiről beszélek.“ „Nem ?“ — kérdé Uriel ; — „vajjonlehetne-e ar­ról kételkedni, hogy kit ért ön?“ „Ha egyik gondolatomat eltalálta is gróf ur, a másikban mégis csalatkozik. Én nem gondoltam sem­miféle haláljóslatokra, hanem csak képlegesen fejez­tem ki magamat, hogy a világosság angyalának fen­ségén gyönyörködjem. Talán beteg Regina grófnő?“ „Nem, épen nem ! hanem én nem tudom, hogyan hogyan sem, de e képek engem elszomorítanák és nekem úgy tetszik, mintha unokahugomat az égben látnám. “ „Anticipando — tökéletesen igaza van gróf ur, és én igen óhajtanám, hogy a peri felöl is ily véle­ményben volna.“ „Az a peri hegyi tündér s az is marad,“ — mon- dá a sokat olvasott fiatal ember, ki a másik oldalon Ernő mellett állt. Ernő megtette kedvéért, hogy nyájasan megkér­dezze : „Már mért épen hegyi tündér? mért nem lehetne erdei vagy vizi tündér? melyet én jobban szeretek hableánynak mondani.“ „Semmi esetre !“ — válaszolá az olvasott. „Csak­is hegyi tündér lehet ; mivel a hegyi tündér oly szel- MÁKIA REGINA. I. KÖT. 1 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom