Hahn-Hahn, Ida : Mária Regina I. kötet (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1863)

A paradicsom és a peri

234 hol végtelen, felhőtlen és változatlan boldogság ural­kodik ; kell tehát az embernek valamivel bírnia, mi a végtelen és változatlan után kívánkozik, mit a mú­landó és ingadozó ki nem elégíthet. Vájjon barbár tény volt-e az, hogy Isten lelkünket oly nagysággal ajándékozta meg, melyet az érzékek, a látható tár­gyak, gondolatok és érzelmek összes világa be nem tölthet, melyhez Isten népének ihlett látnoka által e szavakat intézi : É n leszek a te bőséges ju­talmad.“ „Csak meg fogja engedni Ernő ur, hogy ebből folytonos egyenetlenség és kínzó küzdelem szárma­zik. Az örökkévaló utáni szomj a múlandóság kivá- natával egy és ugyanazon szívbe ültetve, ha mind­kettőnek, miként ön mondja, egyenlő igénye van, a fájdalmak, tévedések, csalódások, sőt kétségbeesés tengerébe sodorja az embert. Mert ha valamihez nyúl, azt mint ki nem elégítőt abba kell hagynia ; és ha más valami után kívánkozik, minthogy tökéletlen, erről is le kell mondania ; és kívánjon bármit, minden el fog előtte enyészni mint a füst és árnyék. Ezt egy ember sem képes kiállani! Ez sirba vinné őt!“ „Igaza van Judit kisasszony, ha ez ember a ke­reszténység körén kivül van ; pedig, fájdalom ! há­nyán vannak, kiket ilyekül tekinthetünk, ámbár a ke- resztség szentségét felvették ; kik nyomorultan vesz­nek el szenvedélyeik Örvényében, önszeretetük má­morában. A keresztény kinyilatkoztatás azonban meg- • ismerteti velünk a keblünkben dúló gyászos mégha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom