Communio, 1999 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 4. szám - Fides et Ratio - Huot, Jean-Claude - Rácz Tibor (ford.): Európa a menekültekkel szemben: az emberi jogok és az államérdek közt
EURÓPA A MENEKÜLTEKKEL SZEMBEN 61 5. Néhány javaslat A menedékkel foglalkozó terület igazán olyan terület, ahol ellenőrizhető az államok képessége, hogy mennyire tisztelik az emberi jogok egyetemes deklarációjában és az ebből fakadó egyezményekben és paktumokban lefektetett humán jogokat. Ha „az üldözés elől minden embernek joga van menedéket keresni, és kihasználni ezt a menedéket más országokban”, akkor világos, hogy a menekült státuszra vonatkozó egyezmény maradjon az egész menedék-politika normája, és ebből a nézőpontból kiindulva kell felfedni a menedéki politika egyéb fejezeteit. 5.1 A Genfi Egyezmény tiszteletben tartása Ahogy láttuk, a menekült státuszra vonatkozó egyezményt rendszerint megszorító módon értelmezik. így ebből a törvényes rendezésből ki vannak zárva a polgárháború áldozatai, pláne amikor egyes hadviselők a felelősséget arra a kisebbségi, vallási vagy nemzeti csoportra hárítják, amelyeknek a tagjai. Ez az oka, hogy szükséges kérni az egyezményben foglalt menekült definíció egy nyitottabb/bővebb magyarázatát. Sőt a menekültek erős felszaporodása esetén lehetséges, a HCR eljárásainak útmutatója szerint, bevezetni „a menekültté való minősítés együttes kategorizálásnak” nevezett eljárását, amely értelmében - kivéve, ha az ellenkezője bizonyított - egy csoport minden tagja első lépésben menekültként van tekintetbe véve. így a Boszniából és újabban Koszo- vóból érkező menekültek fogadása érdekében a megkívánt reakció rugalmassága és gyorsasága lehetséges kell, hogy legyen, de anélkül, hogy túlterhelje az adminisztrációt, hiszen akkor az egyéni eljárások háttérbe szorulnak. Ez lehetővé teszi az érintett egyének orvosi és társadalmi megsegítésére vonatkozó költségek kímélését is, hiszen egy stabil helyzet segít, hogy a menekült gyorsabban visszaszerezze egészségét a származási országban átélt sérülések után.
