Communio, 1999 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 4. szám - Fides et Ratio - Huot, Jean-Claude - Rácz Tibor (ford.): Európa a menekültekkel szemben: az emberi jogok és az államérdek közt
54 Jean-Claude Huot személyt tart számon Európában, kiknek nagy többsége a volt Jugoszláviából (Bosznia és Koszovó) érkezett. Mindamellett a menekültek legerőteljesebb jelenléte nem Európában figyelhető meg, hanem Ázsiában (7,5 millió) és Afrikában (7,4 millió). Ezen menekültek nagy többsége polgárháborúk miatt vált földönfutóvá és ezek az esetenként hosszantartó háborúk tönkreteszik származási országaikat. Az ilyenfajta konfliktusokban a népesség közvetlenül érintett. Valójában a menekült egyre kevéssé politikai ellenség, mint inkább az etnikai és vallási konfliktusból menekülő, egy etnikumhoz, valláshoz, nációhoz tartozó, tömeges üldözések áldozata. Mint ahogyan ezt már Hannah Arendt 1951-ben leírta: „az újkori menekültek nem azon okból vannak üldözve, amit tettek vagy ahogyan gondolkoztak, hanem azért, mert mindig rossz faj vagy osztálybeli kategóriába születtek (...) Ok teljesen nyilvánvalóan nem voltak mások, mint emberi lények, akiknek éppen az ártatlanságuk - bizonyos tekintetben, és mindenekfelett az üldöző kormányzat nézőpontjából - a legnagyobb szerencsétlenségük.” Az Egyesült Államokba menekült zsidó származású német filozófusnő nyilvánvalóan hivatkozási alapul szolgált honfitársainak, kiknek olyan balszerencséjük volt, hogy „azonosíthatósággal” születtek, ami önmagában elég volt ahhoz, hogy üldözötteknek, áldozatoknak lehessen őket tekinteni. Márpedig ez a hovatartozás volt a problémák forrása, amióta ezeknek az embereknek muszáj menekülniük. Ismeretesek a gondok, Svájcnak rendeznie kell múltját, mivel a nácizmus áldozatai iránt nem viseltetett együttérzéssel. Azt is tudjuk, hogy a helvét szövetség nem az egyedüli olyan ország, amelyik tartózkodott attól, hogy zsidó menekülteket fogadjon. Ezt tanúsítja még az 1938-as eviani konferencia eredménytelensége is. Ma, 50 évvel a II. világháború után, újra hasonló probléma előtt találjuk magunkat. A menekültek többsége, akik menedéket kérnek Európában, menekül hazájából, mert etnikai, vallási vagy nemzeti hovatartozásuk okot ad rá. Márpedig az európai országok tartózkodnak attól, hogy menekülteknek ismerjék el őket, és me-