Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 2. szám - Európa lelkisége - Spieker, Manfred - Gál Ferenc (ford.): Nemzeti tudat és vallás
NEMZETI TUDAT ÉS VALLÁS 29 A tudományos irodalomban nincs egység a nemzet jegyeinek számáról és sorrendjéről.6 A közös hagyomány és a közös politikai tudat mellett említik még a közös származást, az egy törzshöz vagy néphez való tartozást, a közös történelmet, a nyelvet, a szokásokat és a vallást. De ezeknek a kiegészítő jegyeknek majdnem mindegyikénél lehet ellenvetést tenni. így pl. az Amerikai Egyesült Államokban az emberek egy nemzetet alkotnak, bár a legkülönfélébb származásúak. A svájciak a különböző nyelv, kultúra és vallás ellenére egy nemzetnek tudják magukat. Ugyanez érvényes a németekre. Ők nemcsak hanza, bajor, rajnai szokásokat és hagyományokat hoztak magukkal, hanem különböző vallást, sőt Schleswig-Holsteinban a szorbokkal és a dánokkal a különböző nyelvet is. Azonkívül nem mindenki tartozik a német nemzethez, aki németül beszél. Az osztrákok, a németnyelvű svájciak, az elszásziak a maguk nemzetéhez tartozóknak vallják magukat. A kivételek sorozatát folytathatnánk, s kereshetnénk az olyan összetűzések okait, mint amilyenek adódnak Indiában vagy Bosznia- Hercegovinában. Hol van az átmenet a nemzeti tudat és a nacionalizmus között? A nacionalizmus politikai ideológia, amely a nemzetnek, a hírnévnek, a nagyságnak elsőséget ad minden más alapértékkel szemben. A nemzet, annak állítólagos igazságai és igényei, továbbá a személy, annak szabadsága és kibontakozási lehetősége közötti ütközésben mindig a nemzet kultuszáé az elsőség. A nacionalizmus születési órája rendszerint egybeesik valamilyen belső vagy külső ellenség elleni szabadságharccal. Franciaországban a harmadik rend jelentette ki magát nemzetnek, német területen pedig a polgárság a francia uralom ellen. A nacionalizmusnak megvan a mozgósító, integráló és törvényesítő feladatköre. Mozgósít a külső vagy a belső ellenség ellen, de egységet megbontani szándékozó célokat is követhet, amikor például egy kisebbség akar uralomra törni vagy elszakadni.7 Közép és Kelet- Európa a kommunizmus bukása után gazdag szemléltető anyagot nyújt ehhez. A nacionalizmus azonosítani akarja az államot és az új uralmat legitimizálni. Integrációs célja érdekében különböző eszközökhöz nyúl: a közös származáshoz (amely már majdnem kiválasztott6 D. Kluxen-Pyta, Nation und Ethos, Freiburg 1991, 120 kk. 7 J. Domes, Staatslexikon, 1987, 111. k. 1274.
