Circulares litterae dioecesanae anno 1947. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

XI.

44 Bizottságot, melynek ugyanez a szerepköre az ország egész területére vonatkozólag, s melyhez szükség esetén az egyes helyi bizottságok is fordulhatnak. Ez a Köz­ponti Bizottság készíti el az ünneplés rész­letes terveit. Az egyes szervezetek, moz­galmak programmja, a katolikus ifjúsági programm, ennek a bizottságnak a keretén belül az illetékes szervek javaslata alapján készül el. Országos jellegű nem katolikus szervekkel csak ez a bizottság jogosított tárgyalni. Címe : Actio Catholica Kulturá­lis Szakosztálya Budapest, IV., Ferenciek- tere 7. III. lépcső II. emelet d). Ünnep­lésünk tervei a következő csoportokba fog­lalhatók : 1. Egyházi jellegű ünnepi megnyilat­kozások, ünnepi istentiszteletek stb. a helyi szükségletek és lehetőség szerint a megyés főpásztorok annakidején megjelenő utasításai alapján. 2. Önálló formában katolikus források­ból megjelenő nyomtatványanyag, mely 48 szerepének megvilágítását tartalmazza, közönségünket erről tájékoztatni akarja és a helyi ünneplés számára megfelelő ünnepi anyagot is nyújt. Ez a feladat egyes konkrét, előkészítés alatt álló terveken keresztül nyer megoldást. 3. Külön-külön előkészítést kívánó kul­turális események. A belső rendezés bizto­sítja, hogy ezek a centennárium szellemébe álljanak be. Nyilvánosságra hozataluk egyenként a szervezés aktuális szem­pontjai szerint fog történni. 4. Szűkebbkörű helyi és zárt ünneplések egy-egy szervezet, iskola stb. ünnepe. Ezeknek a rendezése a helyi vezetőségnek a kezében van. Itt meg kell őrizni saját kereteinket és az őszinte, bensőséges ün­neplés szempontjait. Nem külsőséges üres megnyilatkozásokat, hanem a magyar szel­lem gyarapodását akarjuk szolgálni. Mindezekkel a nagyjában körvonalazott tervekkel a magyar katolicizmus hivatalos formában megünnepli az újkori magyar történelem egyik legnagyobb kihatású ese­ményét, a magyar nép fejlődésének egyik döntő fordulóját. A magunk részéről sze­retnék, ha ugyanez a bensőséges és őszinte ünneplés nyilvánulna meg mindenegyes ünnpelő magyarban. Nem sérthetjük meg az újkori magyar történelemnek egyik leg­nagyszerűbb eseményét azzal, hogy őszinte­ség nélkül, mellékgondolatokkal eszméiket és gondolataikat csak ürügyként és címszó­ként felhasználva ünnepelünk. Nem tudjuk elképzelni pl., hogy március 15-én hivatalo­san fogjuk ünnepelni a szabad sajtót és ugyanakkor lapengedélyezés és a papír­elosztás gyakorlata megakadályozza azt, hogy a katolikus tömegek az ő világnéze­tüknek és közvéleményüknek megfelelő sajtótermékekhez jussanak minden korlá­tozás nélkül. A magyar katolicizmus nem kap napilapot és nem kapja meg azokat az egyéb lapengedélyeket sem, melyeket kér, akkor amikor boldog-boldogtalan, hasonló erkölcsi súllyal közelről sem rendelkező magánosok stb. kapnak. A szabad sajtó ünnepét akkor sem ülhetjük meg azonban, ha a lapengedélyekkel bőségesen bánnánk ugyan, de a papírkiutalás megtagadásán, s elégtelenségén keresztül akarjuk a sajtót gúzsba verni. Ez csak az elnyomásnak kor­szerűsített eszköze lenne. A magyar katolicizmus reméli, hogy 1948 március 15-én maga is meg fogja tudni ünnepelni a szabad sajtót és az egész orszá­gos ünnepség ennek az őszinteségnek és bensőségnek a jegyében fog lezajlani. A csepeli hithű munkásság felépítette bombasújtott templomát és most kultúr- házat akar építeni. E célra sorsjátékot rendez. Pártolásra ajánlpm. 5432. sz. Csepeli Kul- túrház jav. sorsjáték. Stephanus Istvánatya (Czistler), sacer­dos Apóst. Administraturae Tyrnaviensis pensionatus, habitat in Nagyczenk, de ambone propagat possibilitatem unionis christianitatis et communismi. Deneganda est ei facultas praedicandi et arcetur ab aris ad scandala evitanda ob animi causas. Nr. 4997. Monitio et susp. A magyar püspöki kar aug. 14-én tar­tott konferenciája helyesli a Boldogasszony évére «az engesztelni a két megbántott Szívet, Mária ruhájában» gondolatot és a skapuláré társulatok alapítását ajánlja. 5431. sz. Skapuláré Társulatok ajánlása. Miheztartás végett — bár volt már ilyen irányítás — leközlöm a magyar belügy­miniszter 490.038/1946. IV./3. sz., a VKM- hez intézett átiratát. A 70.732/1946. I. ü. o. számú átiratára az egri érsek panaszbeadványával kapcso­latban értesítem, hogy az abban foglal­takra vonatkozóan vizsgálatot rendel­tem el. A lefolytatott vizsgálat eredménye kap­csán felhívtam az illetékes rendőrhatóság figyelmét, hogy az egyházközségek keretén belül alakult és működő azok az egyesüle­4972. sz. Hitbuzgalmi egyesületek­ről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom