Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
Boros Zoltán: A rendi vezetés változásai a dispozíciók tükrében (1945–1990)
14 BOROS ZOLTÁN A következő csapást az 1948. évi XXXIII. törvény, vagyis a felekezeti iskolák államosítása jelentette. „Iskoláink elvételével a kifürkészhetetlen isteni Gondviselés új és nehéz feladat elé állította szent Rendünket.” – írta Sárköz y kormányzóapát 1948 szeptemberében rendtársainak abban a levélben, melyben az új helyzetből adódó intézkedéseket tárgyaló gyűlést hívott össze Győrbe.22 A megbeszélés napirendjén az anyagi kérdések mellett a szerze tesek plébániai elhelyezkedése és a külföldön élő rendtársak helyzete is szerepelt. A kormányzóapát ekkor már birtokában volt azoknak az adatoknak, amelyeket még augusztusban gyűjtött össze a pannonhalmi egyházmegye lelkészeitől arra vonatkozóan, hogy hány állásvesztett rendtársat tudnának befogadni a plébániájukra. A szám elenyésző volt. 23 A kormányzóapát első sorban lelkészi állásokba kívánta helyezni az állásvesztett tanárokat, ugyanis augusztus 1-jétől az iskolákban már csak a hittanárok maradhattak alkalmazásban. Ez összesen tíz főnek biztosított munkát, ami gimn áziumonként egy-egy hitoktatót jelentett, Csepelen és Győrben kettőt. 24 Sárközy Pál már júliusban kapcsolatba lépett azokkal a püspökökkel, akiknek egyházmegyéjében bencés gimnázium volt, majd személyesen lá togatta meg az összes rendházat, hogy egyeztesse a szükséges teendőket. 25 A házfőnököket bízta meg azzal, hogy egyeztessenek az illetékes főpásztorokkal arról, hogy kiket és milyen munkakörben tudnak átvenni. Így például Vályi Hugó csepeli igazgató július 17-én küldte el tervezetét a kormányzóapátnak, amelyben a tizenegy tanár tervezett új munkakörét vette számba. Eszerint Vincze Amand csepeli plébános mellett Villányi Anaklét és Levár dy Rezső lett volna a két segédlelkész Csepelen, Galambos Iréneuszt pedig kisegítő lelkészként, egyúttal a vasmű tanonciskolájának hittanárként vették számításba . Szintén hittanári beosztást kapott volna Vályi Hugó és Tóth Ciprián, akik az államosított gimnáziumban dolgoztak volna tovább. A következő csoportba azok a szerzetesek tartoztak, akik a fehérvári egyházmegyében maradhattak. Ilyen volt Kapcsándi Zsigmond, aki elvállalta a csobánkai plébániát, Vincze Amand, aki a pomáz–margitligeti árvaház lelkésze és hitoktató ja lett, valamint Söveges Aladár, aki ideiglenesen ke rült volna Kiskunfélegyházára segédlelkésznek, azzal a kikötéssel, hogy ha lesz még hely Csepelen egy hitoktatónak, vissza fogják hívni. Három szerzetesnek más egyházmegyében kellett helyet találni. Blazovich Ágoston t a váci püspökséghez tartozó pesterzsébet–pacsirtatelepi plébános hívta se-22 PFL FL FH 877/1948. 23 Dénesi Tamás: Bencés diaszpóra 1948–1950 között. In: Bencések Magyarországon a párt állami diktatúra idején i. m. 121–162.,125–127. 24 PFL FL FH 731/1948. 25 Dénesi T.: Bencés diaszpóra i. m. 128–129.
