Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
M ózessy Gergely: Szent Benedek fiai a székesfehérvári egyházmegyében
108 MÓZESSY GERGELY A plébániaépületet és a félkész szükségtemplomot kisajátították, majd munkáslakássá alakították át.47 A bencés plébánia vezetésére gyors egymás utánjában még két világi pap kapott kinevezést, majd 1949-től Csepel–Belvárosra szállt át a városrész lelkipásztori ellátásának feladata.48 Az egyház község – papíron – tovább létezett, 1956 őszén a munkástanács intézkedései folytán rövid időre még újjá is éledt . 49 Önálló anyakönyvezése 1969-ig tar tott,50 költségvetést és zárszámadást 1984-ig készített. 51 Ezután azonban az egyházközség egykori különállásának valamennyi nyoma megszűnt. A csepeli papság presszionálása sem ért véget a bencések kitiltásával. 1948. december 3-ra a helyi pártbizottság rendelte maga elé a plébánosokat – akik azonban távol maradtak, mert nem tekintették a pártszervezetet utasításra jogosult felettes hatóságuknak.52 A történet 1949 októberé ben folytatódott, amikor a rendőrség saját hatáskörében hét papot – Ágh Kálmán belvárosi plébánost és főleg hitoktatóként foglalkoztatott lazaris tákat – tiltott ki Csepelről, kijelentve, hogy a lelkészkedő papság létszámát az általuk megválasztott öt fő re kell korlátozni. Az eljárás ellen a belügy miniszternél, a vallás- és közoktatásügyi miniszternél és a miniszterelnöknél is tiltakozott a püspök. A település lelkipásztori ellátása ilyen keretek között megoldhatatlannak látszott, az eljárás módja pedig alkotmányossági aggályokat is felvetett.53 A történet e kései fejezetéről két okból is érdemes megemlékeznünk. Egyfelől azért, mert eddig, talán méltatlanul, csak a férfiszerzetesekről beszéltünk – így legalább itt említsük meg, hogy ekkor a csepeli apácákat is elűzték. Más felől azért, mert a rendőrség fellépése Sticzay Jenő polgármester biztatására és kérésére történt, akinek sorai sajátos perspektívából, retrospektív módon is tanúskodnak a csepeli bencés jelenlét súlyáról, egyszersmind a lezajló ideológiai küzdelemről: „Csepel község lélekszáma 1942-ben 47135 volt. Az 1949. évi népszámlálás szerint jelenleg 45.225 lakosa van. A községben 3 római katolikus egyházközség volt, 6 pappal. [Az egyházi kimutatások egészen más számokat tartalmaztak.] Ezenkívül volt két református egyházközség 2 pappal és egy evangélikus egyházközség 1 pappal. A református és evangélikus egyházak és papok száma azóta sem változott, jelenleg is ugyanazok vannak. A róm. 47 Shvoy L: Önéletrajz i. m. 71. 48 Smohay A.: Budapest–Csepel i. m. 1166. 49 Shvoy L.: Önéletrajz i. m. 129. 50 SzfvPL – I.6A. 51 SzfvPL – I.2. – No.7264 és No.7264B csomók iratai. 52 SzfvPL – I.3. – No.4515 – 3342/1948. 53 SzfvPL – I.3. – No.4515 – 3007/1948. (Csatolva a 251/1950. aktához.)
