Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
M ózessy Gergely: Szent Benedek fiai a székesfehérvári egyházmegyében
SZENT BENEDEK FIAI A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYÉBEN 107 Csepel–Kertvárosban mintegy 3200 katolikus élt. A vasárnapi istentisztelet templom híján hosszú évek óta a körzet állami fenntartású iskolá jában folyt. Az új egyházközség határainak rögzítése után védőszentjéül Szent Benedeket választotta. Villányi Anaklét lett az első plébános. Nagy elánnal látott munkához. Plébániatelket szerzett, hamarosan elkészültek a szükségkápolna és a kultúrház tervei, amelyeket 1948. november 6-án hagyott jóvá az egyházmegye. Az építkezés kezdeményezése előrelátó menekülésnek is tekinthető, hiszen az átalakuló iskolavezetés – mint várható volt – november 1-jei hatállyal felmondta a terembiztosítást a szentmisék céljaira . 44 1948. november 10-én a település öt plébánosát a Nemzeti Bizottság a ta nácsházára hívatta. A képviselő-testületek „B-listázását” követelték , a képvi selő-testületi tagok és utcamegbízottak nevének kiadását, a házi pasztoráció beszüntetését, és nyilatkozatban való elhatárolódásukat a püspöki kartól és a hercegprímástól. Az öt pap egyöntetűen állt ellen ennek.45 Mindezt a tíz nappal később történtek közvetlen előzményének tekinthetjük. Az akkori eseményeket érzékletesen szemlélteti Shvoy Lajos püspök Ortutay Gyula miniszterhez intézett későbbi tiltakozó levele: „a csepeli rendőrkapitányság vezetője a részben hitoktatással foglalkozó, részben plébániára beosztott szentbenedekrendű szerzetes papokat folyó hó 20-án magához rendelte és 24 óra alatt kitiltotta Csepelről. A beidézett szerzetesek egy része Miniszter Úr által kinevezett önálló hitoktató volt; 3 közülük a plébánián volt alkalmazva mint kinevezett plébános és káplán. Az eljáró közeg azon címen utasította ki őket, hogy foglalkozás nélküliek. Ők igazolták, hogy a VKM által kinevezett önálló hitoktatók, másrészt kinevezett plébános és káplánok; tehát nem foglalkozás nélküliek. Erre a rendőrség kijelentette: » a kinevezést hatálytalanítom, a plébánia működését pedig felfüggesztem« – s tényleg a plébánia irodát lepecsétel tette s azóta is lepecsételve tartja. A plébánia iroda bezárásához, a plébánia életének letiltásához a rendőrségnek nincs joga. A csepeli rendőrség hatásköri túllépéssel világos jogsértést követett el.”46 A történtek után a bencések vis z szaengedését nem lehetett már elérni. A püspök – kényszeredetten – maga is elismerte, hogy a rendőrségnek joga van emberek letartóztatásá hoz vagy településről való kiutasításá hoz, de a tiltakozással legalább a plébánia életé nek folytatását el akarta érni. Nem járt sikerrel. 2013. 1147–1166.; A székesfehérvári egyházmegye jubileumi névtára 1977-ben. Alapításának 200. esztendejében. [Szerk. Sulyok János Ignác.] Székesfehérvár 1977 (a továbbiakban: Névtár 1977). 232–233. 44 SzfvPL – I.3. (parochialia) – No.4515D – 1570, 1803, 2503, 2919, 3243/1948.; Smohay A.: Budapest–Csepel i. m. 1166. 45 SzfvPL – I.3. – No.4515 – 3342/1948. 46 SzfvPL – I.3. – No.4515D – 3243/1948. (Csatolva a 388/1949. sz. aktához.)
