Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
M ózessy Gergely: Szent Benedek fiai a székesfehérvári egyházmegyében
102 MÓZESSY GERGELY Az egyik legfontosabb ezek közül az, hogy a tanintézet jelentős űrt töltött be. Csepel lakossága a főváros közelsége okozta konjunktúra miatt sokáig fokozatosan nőtt, majd 1880-tól a vasgyár megalapítása – és annak adómentessége – miatt e folyamat robbanásszerűvé vált.23 A népesség sok szorozódása a magán-, állami és községi iskolák rohamléptékű létrejöttéhez vezetett.24 Az egyházközség által fenntartott ősi katolikus elemi népiskola lassan súlyát veszítette a helyi tanintézetek között: 1940-ben mindössze 166 növendéke volt – míg a település többi iskolájában összesen 3044 katolikus diák tanult.25 Igény azonban volt a katolikus oktatásra a jelentős iparimun kás-réteggel rendelkező településen. Középfokú tanintézet pedig egyáltalán nem volt Csepelen. A bencések megtelepedését, a gimnázium megnyitását ezért a lakosság szorgalmazta. Az iskolát – fennállása alatt végig – jelentős mértékben segélyezte, mondhatni finanszírozta a helyi közigazgatás. Vályi Hugó és Tóth Ciprián felállításról szóló tárgyalásai könnyen és gyorsan zajlottak. (Arra, hogy Csepel korántsem volt annyira „vörös”, mint amilyennek a kommunista propaganda később be akarta állítani, más jellemző adatok is vannak: 1947-ben tömegek zarándokoltak innen Székesfehérvárra, a Prohászka Ottokár püspök halálának 20. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésre, 1956-ban pedig, jóval a forradalom leverése után is véres utóvédharcok zajlottak itt. 26) Ki kell emelni a rugalmas együttműködést is az egyházközség és a rend között. A hatalom 1945-ben egységes, nyolcosztályos általános iskola és négy osztályos gimnázium oktatási rendszer kiépítéséről döntött, amely a korábbi, árnyaltabb szerkezetű képzés i formák helyébe lépett. A két katolikus iskolafenntartó összefogott, hogy teljesíteni tudják az előírásokat. A bencés gimnázium „leadta” alsó osztályait az egyházközségi iskola jogutódjaként 1946 nyarán megalakult, a rend és az egyházközség közös fenntartásában működő Jedlik Ányos Római Katolikus Általános Iskolának. Az új általános iskola nevét a bencés gimnáziumtól kölcsönözte, jelezve ezzel is jogutód voltát, s remélve, hogy a polgári községtől azon dologi kiadások fedezésére nyújtott támogatást, amelyet korábban a bencés rend élvezett, legalább a fel-23 Kubinyi András: Csepel története a vasgyár megalapításáig. In: Csepel története. [szerk. n.]. Bp. 1965. 6–32., 31. 24 Vö. Perényi József: Csepel . (Magyar városok monografiája XIII.) Bp. 1934. A mű megje lent könyvrészletként is: In: Csepelsziget községei. Szerk. Ladányi Miksa. (Magyar városok monografiája XIII.) Bp. 1934. 1–192. Perényi iskolatörténeti megállapításai – kevés kihagyással – átkerültek az adatok eredetének jelölése nélkül e kéziratos forrásba: SzfvPL – I.5. (Canonica Visitationes) – Can. Vis. Csepel II., 1975. 20–29. 25 Schem. 1940. 175–176. 26 Eörsi László: A csepeli fegyveres ellenállás, 1956. Bp. 2016.
