Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
M ózessy Gergely: Szent Benedek fiai a székesfehérvári egyházmegyében
SZENT BENEDEK FIAI A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYÉBEN 101 de II. József feloszlató intézkedései őket sem kímélték meg. A tanintézet állami kézbe került, helyzete akkor stabilizálódott, amikor 1813-ban a ciszterci rend kezelésébe került. Ez lett a harmadik, erős rendi közösség az egyházmegyében. Zirc ráadásul komoly birtokokat is szerezett Fejér megyében, Hercegfalva (ma: Mezőfalva) térségében. Lakosságuk lelkipásztori ellátása is a ciszterciekre hárult. A 19. század végén e három szerzetesrend mellett megtelepedtek a lazaristák Piliscsabán, majd 1940-ben Csepel–Királyerdőn is. A koncentrált lelkipásztorkodásban – missziók tartásában, gyóntatásban – működtek közre, akárcsak a verbiták, akik 1924-ben Budatétényben szervezték meg Názáret Missziósházukat. (A településen egyébként 1939-ben a kapucinusok második egyházmegyei rendháza is megnyílt.) 1928-tól a szerviták működtették Máriaremete kegyhelyét, és kísérleteztek később – sikertelenül – Makkosmária újjászervezésével. 20 Ez utóbbi kolostoralapítások már a főváros vonzáskörzetében történtek, bennük a „bűnös nagyváros” misszionálására vonatkozó erőfeszítéseket érezhetünk. Logikus folytatása volt a folyamatnak a középfokú katolikus oktatás megjelenése a térségben. Két nagy múltú szerzetesközösség alapí tott gimnáziumot az egyházmegyében: Budafokon a premontreiek 1937-ben,21 míg a bencések Csepelen 1945-ben. Mindkét rend eredeti karizmáj á tól némiképp eltávolodva vált tanító renddé Magyarországon. A csepeli tanintézet Mivel a csepeli, Jedlik Ányosról elnevezett bencés gimnázium történetéről több kiváló feldolgozás is született,22 abból most csak néhány, számunkra fontosnak tűnő momentumot kívánunk kiemelni. 20 Schematismus venerabilis cleri almae dioecesis Albaregalensis ad annum Domini jubila rem MCML. Alba Regia 1950. 77–79. 21 Schematismus venerabilis cleri dioecesis Albaregalensis ad annum Domini MCMXL ab erecta sede episcopali 163. Dioecesis Albaregalensis. Alba Regia 1940. (a továbbiakban: Schem. 1940.) 88. 22 Mészáros István: A budapesti és csepeli bencés gimnáziumok. (Magyar bencés gimnázi umok 3.) Pannonhalma 1994. A mű 169–170. oldalán kiváló áttekintést ad az intézetre vonatkozó forrásokról. Újabban: Bandi István: „A remény árnyékában.” Adalékok a budapesti bencés iskolák történetéhez az újraindulástól az államosításig. In: Episcopus, archiabbas benedictinus, historicus ecclesiae. Tanulmányok Várszegi Asztrik 70. születésnapjára. Szerk. Somorjai Ádám OSB – Zombori István. Bp. 2016. 141–152.
