Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Dénesi Tamás: Bencés diaszpóra 1948–1950 között
BENCÉS DIASZPÓRA 1948–1950 KÖZÖTT 125 kodni.15 Kézenfekvő volt, hogy a szerzetespapok a pasztorációban nyernek elhelyezést, bár nem mindenki kényszerült erre az útra. Az állami iskolákban ugyanis még egy ideig megmaradt a hitoktatás , többen hittanárként folytathatták munkájukat, általában korábbi, de most már állami kézben lévő iskolájukban. 16 A kialakult helyzet egyelőre nem eredményezett teljes szétszóratást, ugyanis csak az iskolákat államosították, a rendházak bencés kézben maradtak. A szerzetesek többsége egykori székházából, kisebb része másik apátságba vagy rendházba kerülve szintén bencés közösségben élve látta el új munkakörét. Természetesen jócskán akadtak olyanok is, akik a bencés apátságoktól és rendházaktól távol kerülve végezték lelkipásztori munkájukat. Csupán egy teljes rendi közösség kényszerült 1948-ban elhagyni korábbi székhelyét. Csepelen az új dispozíciók értelmében az ősszel már nyolc bencés dolgozott lelkipásztori munkában. November 19-én délután a csepeli rendőrség a bencés atyák értésére adta, hogy mivel Csepel község tanításra hívta a bencéseket, de az oktatás megszűnt, 24 órán belül el kell hagyniuk Csepel területét. A nyolc szerzetes másnap délután búcsút intett a településnek, csak a legszükségesebb holmijukat tudták magukkal vinni. 17 Bencés tanárok bencés plébániákon? A legtöbben tehát lelkipásztori szolgálatot vállaltak. Mivel a pannonhalmi egyházmegyét mindössze tizenöt plébánia18 és öt helyi lelkész -15 PFL FL FH 782/1948. 16 A volt bencés gimnáziumokban a következő bencések lettek vagy maradtak hitoktatók: Budapesten Csizmadia Gerő, Csepelen Vályi Hugó és Tóth Ciprián, Esztergomban Besenyői Zoltán, Győrött Saly Arnulf és Vönöczki Fábián, Kőszegen Sólymos Szilveszter, Pannonhalmán Kövér Alajos, Pápán Bajtay Oros, Sopronban Kuczogi Marcell. PFL FL FH 695 és 731/1948. 17 PFL FL FH 1205 és 1212/1948. A Rendi Krónika e hír közlése után így folytatódott: „Te kintettel jelen helyzetünkre, a főmonostorban közvetlenül ebéd után tízperces adoratiót tartunk. Befejezésül elimádkozzuk a negyheti oratiót: Respice, quaesumus, Domine super hanc familiam tuam... Imádságunkat felajánljuk Hazánkért, Rendünkért és rendtársainkért...” 18 A főapát kegyurasága alá tartozott: Győrszentmárton, Bakonypéterd, Bársonyos, Győr szentiván (Vének filiával), Lázi, Ménfőcsanak, Nyalka, Ravazd, Tárkány, Tényő, Veszprémvarsány, illetve a Csehszlovákia területén fekvő Deáki és Komáromfüss (utóbbi kettőt már nem tartalmazzák az 1948-as kimutatások). A bakonybéli és kajári plébánia a főapát joghatósága, de a bakonybéli apátság kegyurasága alá tartozott. Decreta Synodalia. Az 1940-ben tartott pannonhalmi egyházmegyei zsinaton hozott egyházmegyei törvények. Győr, 1940. 4. PFL FL FH 913/1948. Fazekas István: A pannonhalmi egyházmegye. In: Mons Sacer 996–
