Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-10-08 / 42. szám

rekedtsége miatt inkább markírozta énekszámait. Ponponius szerepében Hetényi előkelőbb, de nem oly mulattató figura volt mint Dobó. MiMósi Heiledorusa kitűnő volt. Kedden, (október 3-án) a leghíresebb dráma írónak, Shakespeare Vilmosnak egyik darabját, „Romeo és Júliát

1;' láttuk színházunkban . A klassikus iró eme tökéletes alkotásának, szinrehozatala fölkeltette városunk művelt közönségnek érdeklődését s • várakozással néztünk a darab elé, annál is. inkább, mert a darab e színtársulat egyikjeles tagjának, Klenovics Györgynek jutalomjátékául volt kitűzve'. Öt felvonáson keresztül gyönyörködtünk mindvégig a nagy alkotásban, melyet Szász Károly fordítása tesz számunkra élvezhetővé. A két hű szerelmesnek — a mai világba szinte bele sem illő — csodálatos küzdelme a világ ellen, szenvedélyeiknek igaz ábrázolása, a hősnek mindennel való összetűzése, mely helyzetüket annál válságosabbá teszi, később pedig bukásukat okozza: ez a Shakespeare művészete, evvel emelt a keddi estén magasra bennünket. Romeo és Juliit tiszta szerelmének ábrázolása, más, szép, igaz viágba ragadott, mely számunkra megnyugvást rejtett magában. A czimszerepeket Klenovits György ós Tóth Ilonka adták. Romeo és Júlia illettek egymáshoz, mert mindketten elismerést érdemlő mérséklettel játszották nehéz szerepüket. A' közönség nem is fukarkodott tetszésnyilvánításával, nem különösen az ünneplő Klenovicscsal szemben, kit számtalanszor hivtak a lámpák elé. — Kövesi Lajos, "mint Capulet, Irsai Leo, mint Tybalt, Benedek Gyula, mint Mercutio, továbbá Balázsi Sándor B. Némethy Jolán az összhatást segítették elő. Az illusiót mindössze csak a színpad primitív gépezete zavarta egy kissé, meg aztán a hosszú szünetek, melyek az egyes jelenetek és felvonások közben nem kevéssé vették igénybe a közönség türelmét. Szerdán, (okt. 4-én) nem először, de ez évadban utoljára a „Sulamith" került szinre,\ a melyet ez alkalommal Mányai Aranka, a társulat koloratur énekesnője választott jutalomjátékául. A színházra alig tudtunk ráismerni. Talán részben a darab is, de inkább hisszük, hogy a közönségnek a Mányai Aranka művészete iránt érzett elismerése töltötte meg zsúfolásig nézőteret. A kicsinysége daczára is igen sokszor nagyon is nagynak látszó színház most ^gázáíi'•kicsmynek, szűknek JizonWlt, mert ez estén igazán egyetlen árva, ijjjtes helyet nem f&Hftet tajáfcí*. A társulat is búcsúzik már-már, s a közönség megmutatta, hogy mennyire nehezére esik az elválts. Magáról a darabról már többször megemlékeztünk' lápunkban ezúttal csak 'annyit, hogy a fokozatván kofr^ előadást - maga a közönség lelkes hangulata is előmozdította. Váltig tapsoltak Mányai Arankának, kívüle meg Gergely Gizának, Csöregh Jenőnek, — magát Mányai. Arankát pedig, a közönség ezenfelül szép babérkoszorúval tisztelte meg. Csütörtökön, (okt, 5-en) „Lili" eperette került szinre. A leányálmok, a bűnös szerelem és a fehér aggkor resignatiója játszódik le ebben a bűvös darabban; melynek poesise mindig elragad, valahányszor hallom. Gergely Giza művészi sikeréi száját ismét egy ujabb babérral gyarapította ebben a hármas, sőt Antóniával együtt-négyes-; szerepben, annyi inventiót, annyi bájt árasztott ; a harminczéves asszony perzselő szenvedélyét^és az öreg matróna morál prédikáczióját egyforma virtuozitással játszotta meg. Méltó partnere volt Hetényi (Plinchard) ez a ritka talentumos színész, a kinek intelligentiája igazán exellens, talán csak a második felvonás csábítási jelenetéhez kellene ,Qgy .kissé több melegség. Miklósi nagybácsija kitűnő volt. Geniális komikusunk igazán..remekelt s a mi ritka nála, diskrétióval. alakította, Hogy a diskrétió szóba gáncs is vegyül, oka, hogy egy színésznek szokatlan készületlensége miatt a harmadik felvonásban az előadás megakadt, a minek okát ismét Tarján úrban találhatjuk meg, kinek Renéje sehogysem sikerült, Pénteken, (okt. 6-án) utolsó előadásul a „Próbaházasság" került szinre. Tomcsányi Russi minden kedvességét, egyéniségének üde-báját koncentrálta Birikében. A kisaszszony sokoldalúsága igazán csodálatos. Kis terjedelmű hangjával kitűnően tud bánni, ugy, hogy mint énekesnő is illusiót keltett. Hogy Benedek remekül játszott, az nem újság, de hogy Nagy Imre Rákóczija kabinet alakítás volt, örömmel konstatáljuk. A közönség lelkes tapsaival tüntette ki a szereplőket. A szini saison ezzel véget ért. . v Október 6-ika Pápán. Az ai'adi dicső vértanuk halálának évfordulóját városunkban is nagy kegyelettel ünnepelték meg. D. e. 8 órakor a ref. templomban tartottak istentiszteletet, 9 órakor . pedig a róm. kath. templomban nagy gyászistentisztelettel ülték meg ez emlékezetes napot. Mind a két templomban az intézetek növendékei s nagyszámú közönség volt jelen. Veszprémvármegye az aradi vértanuknak. Vármegyénk is lerótta kegyeletét a tizenhárom nemzeti vértanú iránt. Ugyanis a legutóbbi őszi közgyűlés elhatározta, hogy az aradi vértanuk sírjára, hazafiúi kegyelete jeléül koszorút küld, a melyet Kolozsváry alispán fog oda .vinni. Az állami tanitóképzö ünnepe. 1849. október 6-ának 50 éves fordulóját, a helybeli állami tanitóképző-intézet is méltóan ünnepelte meg. Az intézet ref. növendékei 8 órakor részt vettek a ref. templomban tartott istentiszteleten. Majd a róm. ' kath. temploma vonult az összes a közel harmadfélszáz ifjú istentiszteletre. Visszatérve innen az intézet udvarán gyűlt össze a szokatlan ünnepet ülő sereg, hol a Hymnusz* eléneklése után a tanitóképzö 'igazgatója: Szováthy Lajos lépett elő. Megindító beszéde az ifjúság hazafias érzelmének, úgyszintén a zsarnok önkény és jogtalanság iránti gyűlöletnek, s ezzel szembei/a nemzet igazságos atyja, királya: Ő Felsége iráíit érzett őszinte ragaszkodásnak hatalmas ösztöne volt, Ezután Kardhordó László tanár valóban remek ünnepi beszéde következett, ki az ifjúság szivéhez szólva oly hűen s meghatóan adta elő az ünnepelt halhatatlanokgyászos végzetét, hogy a hallgatóság valóban átérezte a nemzet akkori keservét. Az ifjúsági énekkar ' második hazafias éneke után Horváth Rezső IV. éves tanitónövendék, Söss Lajosnak, „Arad" cz. költemenyét szavalta el nagy hatással; mire ismíá 'az ifjúság atyja intézett rövid bere-. kesztő beszédet a, jelenlevőkhöz, lelkükre kötvén, hogy amilyen jelentőséggel bír a keresztyén ember előtt a Golgotha, ép olyan legyen a magyar nemzet előtt Arad megszentelt földje; mert mindkettő a megváltásnak, egy dicsőséges feltámadásnak, örökké nevezetes emléke ! Aradon van ma — úgymond — a magyar nemzet szive-lelke ; ott a dicsőségesen uralkodó király, az ország vezérli, minden ünneplő tagja, ott vagyunk mi is ! Áldás,, áldás legyen e hazán és felséges Királyunkon. Szavait lelkes éljenzés követte. A lélekemelő ünnepet a „Szózat" éneklése zárta be. Hirek. — A király nevenapja. Okt. 4-én Ő Felsége nevenapján d. e. 9 órakor a róm. kath templomban fényes istentisztelet volt, a melyet Kriszt Jenő plébános czelebrált a kelybeli káplánok segédlete mellett. — A m. kir. postahivatal átalakítását e héten befejezték. Az átalakítást ugy a hivatal mint a közönségre nézve igen czélszerüen eszközölték. A feladó közönség részére fentartott hely jóval nagyobb lett. A feladó közönség kényelmére a kezelési osztályokat a nagyteremben meghagyták. Külön csomag raktár is készült. Továbbá külön helyiségbe a (fedett folyosó végén) helyezték el a távirdát s a tavaszkor ide hozzák a telefont is. Ezen folyosóból nyilik a kézbesítők szobája. A főnöki iroda' szintén külön szobát kapott, — Orgona hangverseny. A plébániai rom. kath. főtemplomban fölállítandó párját ritkító, szép hangú orgona, már a jövő hét derekán 21 finom solo s 14 mellékváltozatával teljesen elkészül. Köztudomású tény, hogy az 1885. évi országos kiállításra azt a nagy orgonaművet, mely a városligeti iparcsarnok közepén volt kiállítva, a Ferencz József lovagkeresztjével kitüntetett Országh Sándor és fia czég készítette. Ezt a nagy,orgonát, mely jelenleg a kecskeméthi r. k. templomban vau, a kiállítás alkalmával nemcsak minden hazai, hanem számtalan külföldi orgonaművész is kipróbálta, s mindenki kitűnő műnek találta; a czég nagy díszoklevelet is kapott érte. Ugyanezen orgonának gyárosa állította fel a modern technika vívmányainak felhasználásával a mi legújabb, rendkívüli érdekes, pneumatikus rendszerű, művészi kivitelű orgonánkat. A hét folyamán az orgona építészet e mesteri vívmányát a plébániatemplom kórusán bárki megtekintheti s maga a gyáros szives készséggel s örömmel szolgál felvilágosító magarázatokkal. Hazánkban ez csak a 4-ik pneumatikus orgona, a melyet Országh műorgona-gyáros czég szállított. Mielőtt az uj orgonát egy kiküldött szakértő bizottság a szerződés értelmében megvizsvizsgálná ós átvenné, Kersch Ferencz Esztergom főszékesegyházi karnagy, városunk jelesebb zenekedvelőivel orgona hangversenyt fog rendezni a főtemplomban, a melyre valláskülönbség nélkül városunk nagykösége is hivatalos lesz. Nagy érdekkel nézünk a hangverseny elé, annyival is inkább, mert Pápa városában ilyen még nem volt. A hangverseny idejét és programmját annak idején külön meghívók s plakátok fogják jelezni. Hisszük, hogy az igen sikerült orgonaműnek bemutatása által az Országh Sándor és fia czég magának ujabb dicsőséget és megérdemelt hírnévéhez ujabb babért fog aratni. A lefolyt hangverseny után következő vasárnapon Kaszt Jenő plé-