Pápai Néplap – III. évfolyam – 1947.

1947-10-12 / 42. szám

Levél két harmonikásrő!. Hadifogoly bajtársam, aki tisz* tultabb világnézettel rázódsz a vasúti teherkocsiban hazafelé, mi­lyen gondolatokat hordozol kopo­nyád boltozata alatt? Szülőföldedhez közeledsz, honnét egy letűnt világ önző urainak pa­rancsa sodort messzire. Örülsz, — mint pár héttel előbb én is, — hogy a régi szolgák or* szága helyett szabad népi közös­ségbe térsz vissza. Elfelejted szen* vedéstidet, a fagyos lövészár kot, a maró érzést; testedben tudni a re­peszdarabot és nézni, mint itatja át véred a katonaruhát... Reménykedve, örömmel jössz, mert hiszed, hogy a demokrácia harmadik esztendejében nálunk sem nevelhet kényurakat a pénz, nem kaphat lábra a nyomor, ke­nyeréért minden munkabíró meg­dolgozik ... Megérkeztél... Körülnézel és mást tapasztalsz. Zeneszerszám hangjait hallod, atra sétálsz és látod: katonasap* kás, szomorúszemű, rongyos fiatal férfi ül egy széken, mindkét lába tőben levágva; harmonikái . . . Élőtte a földön tányér ... Jövő­menő asszonyok tiz, húsz, ötven filléreket, szőlőfürtöl, almát, darab kenyeret tesznek elébe ... Megtudod majd, hogy munká­tól repedt tenyerű férfiak 60—70 forintért dolgoznak egy hétig és fiatal, fejletlen lányok éjféli mun< kibán virrasztanak, téglát és mal­tert cipelnek szakadásig... Nagy­vágó hentesek kirakatában és üz­letében hatalmas hasított disznók lógnak sorjában; a kirakatok előtt szikkadt mellű koravén asszonyok, éhes, rongyos srácok bámészkod­nak, a nagyvágó hentes-polgárt pedig majdnem megrepeszti a háj... Túltömött, tágas üzletek pultjai mellett sajtképű nagykereskedők mosolyognak; mindenható bank­direktorok párnázott ajtók mögött mint óriási pókok várnak sirán* kozó hangú, sovány, kamat rab­szolga, hiteltkérő kisemberre.,. Közömböst elfásult munkanélküli építőmunkások őgyelegnek... es­ténként pedig, ha „kanavász pár­náikon álmodnak a kóccal tömött rongybabák u, vendéglők termeiben zene szól és festett, illatos, éksze­rekkel rakott, divatos, drága ru­hákba öltözött, kényes-fényes, fi­nomkodó „úrinők* cigarettáznak, 17 éves a szövetkezet igazgatója de munkatervük példaadó Beszélgetés a „Diákkaptár' szövetkezet vezetőivel — Itt Pápán, a Kereskedelmi Kö­zépiskolában már szépen fejlődő Diákkaptár Szövetkezettel dicse­kedhetnek a tanulók. Szövetkeze­tük munkájáról, céljáról, eredmé­nyeikről beszélgetünk Bácskái Sándor vezető tanárral és a 17— 18 éves igazgatókkal. „A helyi sajtó érdeklődését kissé korainak tartom, mert mun­kánkat csak egy hónapja kezd­tük el és így nagy eiedményeket felmutatni még nem tudunk. A szövetkezeti mozgalom nagy len dülettel indult. Fontos, hogy ez a lendület ne törjön meg, hanem folytatódjék. Ez csak úgy lehetsé ges, ha jólképzett, szövetkezeti vezetőket nevelünk. Örömmel fo­gadtuk tehát a Diákkaptárnak szö­vetkezetté való átalakítását. Annál is inkább, mert itt a tanulók gya­korlatban tapasztalhatjuk azt, amit a szövetkezeti órán tanulnak. Szövetkezetük szervezeti fel* építése milyen alapon tör­tént 7 Teljesen a szövetkezeti törvény alapján állunk — mondja So­mogyi Gyula II!"os tanuló, Népi kollégista, a szövetkezet „ügyve* zető igazgatója". Van 2 tagú igaz­gatóságunk, felügyelő bizottság, ellenőrök. Hogyan tartják az összeköt­tetést a többi iskolák Diák­kaptár mozgalmával ? Farkas T bor lapterjesztő tit­kár ad feleletet. A központ által kibocsátott „Diákkaptár" című lap tartja az összeköttetést. Ma már ott tartunk, hogy 100 drb. lapot adok el hetenként. Mivel foglalkoznak a szövet­kezetben ? Felállítottuk az „Aranyalma' csemegés boltot. Olcsón jó tízórai­hoz juttatjuk ezáltal a tagokat. Tankönyv és írószer beszerzésé­vel is foglalkozunk, válaszol So­mogyi József „igazgató". Milyen vőre? terveik vannak a jö­Bélyeggyűjtő csoportot akarunk a napokban felállítani — feleli Német László igazgatósági tag. Későbbi tervünk sárgaréz és vas gyűjtése. Munkavállaló és vállal­kozói osztály felállítását is tervez* zük. A 48 as centenáriumot interná­tus felállításával akarjuk megün­nepelni. Az előkészítő munkálato­kat már megkezdtük — mondja Bácskái tanár úr. Egyéni programjáról kérdezem Takács Tibor felügyelő bízott, sági tagét. (17 éves.) „Felada­tomnak tartom nemcsak az ügy­vitel ellenőrzését, hanem azt is, hogy tagjaink gazdasági szaktu­dást szerezzenek. Ezt szakköny­vek olvastatásával, szakelőadások rendezésével kívánom elérni. Jelszónk: Előre a 3 éves terv­vei a diákéletszínvonal emeléséért. Végül Somogyi Gy. ügyvezető igazgató ad munkatervet, „Célom az iskola ifjúságát mind gazdasági, mind szociális munka véghezviteléhez egységbefogni" Fiatal diákfiúk. Még alig nőttek ki a rövidnadrégból. „Békés" Időszakban talán egy labdarugó eredmény lenne leg­nagyobb problémájuk. Most szabadidejükben szakkönyve­ket olyasnak, százalékokról gondolkodnak, vasat, rezet gyűjtenek, egyszóval a maguk módján építik töretlen hittel a dolgozók Magyarországát. - Kö ­Az aradi 13 szabadsághős le­mészárásának 98-adig évforduló­ján kegyeletes emlékünnepet tar­tott a pápai Nemzeti Bizottság a Jókai filmszínházban. A dolgozók teljesen megtöltöt­ték a tágas helyiséget. A Szim zenekar a Himnusz hanjaival nyi­totta meg az ünnepélyt, majd Bata Lucián Arany János: „ Wellszi Bárdok" cimü balladálát szavalta nagy hatással. A MKP énekkara gyászindulót adott elő, majd a Perutz gyár kis zenekari együttese Gluck: „Himnusz" cimü müvét adta elő. Az est ünneni beszédét Nagy István pápai Nemzeti Bi­zottság elnöke mondotta el, mél­tatva az aradi vértanuk hősies magatartását, az idegen reakció és zsoldosaival szemben. Kiöntött vérük figyelmeztet minket ma is, hogy a reakcióval végkép le kell számolni, hogy a nép akarata, szabadságvágya teljes diadalt arat­hasson. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után Szabó Sándor hege­dűművész Dr. Sándor Józsefné zongoraművésznő kíséretével Kre­iszler: „Öregek otthon'' müvét ad­ta elő nagy sikerrel. Szabó Já­nos népi kollégista Wald Widman „Elbukott európai forradalmához* versét szavalta el. A Szim zene­kar gyászindulója után a tanitó­képzőintézet énnekkara Gregus­Szegi „Aradi golgota" müvét ad­ták elő. — í — / — isznak, flörtölnek és szvitigeinek partnereikkel... Ha pedig öt forintos hadifogoly gyorssegélyed utolsó 40 fillérjéért netalán újságot vásárolsz, „Élős­diek u*ről olvashatsz épületes dol­A Szuperfoszfát, cserép és tűzifa azonnal szállítom, bármely tételben kapható SZENDROIPAL építő*, tüzelőanyag és ásványolaj kereskedő PÁPA, Korona-u. 31. Péti Nitrogénművek Telefon : 12—95. Rt. lerakata gokat, — mert még ezeket sem lökte ki magából a türelmes de* mokrácia... Eszedbe ötlik mafd, hogy a visszataszító tolakodó mó* don tányérozó, B-listázottból ved« lett harmonikás talán felmentett­ként lapult itthon, mikor annak a szomorú szemű másik harmoni­kásnkk a Don kanyarban fekete főidre vagy fagyos hóra hullait ezétroncsolt lábaiból drága meleg piros vére... Lehet, mindezt látva megszé* dűlsz és úgy érzed: kár volt ide visszajönni... Ezzel én is igy voltam eleinte Bajtársam! Azonban el ne keseredj! Gon* dolj arra, hogy a dolgozó nép főbb életének a kibontakozását a letűnt világot visszasíró „Élősdiek" politikai és gazdasági eszközökkel szeretnék megrontani. Ezek ellen harcolni, a jobb jövendő felé vezető út biztositéka. SZÖVETEK SELYMEK PAMUTÁRUKJ Mert nem szabad elfeledned: „Itt élned, halnod kell" és a jövS — minden megpróbáltatás elte* nére is — a dolgozóké. Meglátod: a demokrácia hama­rosan szociális igazságai teremt, A kérges tenyerű dolgozók a piac tarkán kolduló rakkant katona kezéből kiveszik, — a régi világ se­lejtezett „úri ember"-éből vedlett visszataszító és tolakodó „nem fo­rintos cigá\." hátához pedig hozzáütik a tangóharmonikát l A rokkant, harmonikus katona nem koldul többet, az élősdi pedig oda­megy, ahova való — kubikusnak/ Vagy nem eszik!... így lesz Bajtársam; erre gon* dolj és vigasztalódj, ha hazatéré­sédkor csalódás érti Ezt Üzeni volt hadifogoly társad bajtársi üd­vözlettel : A 1042180. sz. párttag, „Aki már megtalálta helyét 4 1. Kossuth-u. 16. sz. SZÖVETEK SELYMEK PAMUTÁRUK

Next

/
Oldalképek
Tartalom