Munkás Ujság 1. évfolyam, 3-52. sz. (Pápa, 1919)

1919-05-22 / 41. szám

9 2. oldal. MUNKÁS ÚJSÁG 1919 jun i us 3. A Munkástanács ülése» Jelentések az intéző-bizottság, a lakáshivatal, az építési direk­tórium, a közellátási és élelmezési hivatal működéséről. A munkások, katonák és földsnivesszegé­nyek tanácsa tegnap, szerdán este 7 órakor a városháza nagytermében ülést tartott. Több nagyfontosságú ügy került tárgyalásra s ugyan­ekkor tették meg az egyes bizottságok vezetői is jelentéseiket, amelyeket hosszabb-rövidebb vita után elfogadták. Részletes tudósításunk a következő: Ifj. Kerekes János elnök a megjelenteket üdvözölve, az ülést megnyitja s a jegyző­könyv hitelesítésére Klucsarics Lajos elvtársat és Németh Ferencné elvtársnőt kéri fel. A május 6-iki üíés jegyzőkönyve felolvasás után hitelesítést nyert. Elnök bejelenti, hogy a jelenlevő Pirot György elvtársat a forradalmi kormányzó­tanács Pápa város és a járás teljhatalmú politikai megbízottjává nevezte ki. Jelenti továbbá, hogy az intéző-bizottság mai hatá­rozata alapján az összes helyi lapok irányí­tását a távot levő Molnár Árpád helyett Buxbaum Béla elvtárs veszi át, végül, hogy párttitkárrá Szabó Sámuel elvtárs nevezte­tett ki. Pirot György kéri nehéz munkájában az elvtársak támogatását. Szabó Sámuel párttitkár: ígéri, hogy min­den erejével a pártélet és a szakszervezetek intenzív működésére és kiépítésére fog tö­rekedni. Következett a napirend. Túszok ügye. Elnök előterjeszti az intéző-bizottság ama javaslatát, hogy mivel a jelenlegi túszok nagy­részt munkás és nem veszélyes, a proletá­riáius érdekei ellen nem vétkező emberek, kül­dessék ki egy bizottság, amelynek tagjai Pirot ojwrgy, uogtiár józsei és Kerekes János elvtársak, a célból, hogy a túszok ügyét megvizsgálja s akikre nem bizonyul olyan ténykedés, amely a mai rendszer ellen irá­nyul, azok a túszság alól felmentessenek. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. Likvidáló bizottság. Elnök előadja az intéző-bizottság ama javaslatát, hogy a közoktatásügyi népbiztos­ság 13. számú rendelete alapján az egyházi, hitfelekezeti s az általuk kezeit alapítványi vagyonok köztulajdonba átvételét végző lik­vidáló bizottság tagjaiul Horváth Mihály, Ke­resztes Gyula és dr. Csoknyay János válasz­tassanak meg. A bizottság működését az iskolai szünidőben fogja megkezdeni, napi­díjuk helyben 30, vidéken 50 K. Elfogadtatik. Polgári peres tanács. A forradalmi kormányzótanács 89. számú rendelete alapján a polgári peres ügyek el­intézésére hivatott peres tanács tagjaiul az intéző-bizottság ajánlatára megválasztották a következő 30 elvtársat: Nóvák Istvánné, ifj. Kerekes istvánné, Füstös Istvánné, Wiiimann jenőné, Forgács Lászióné, Vörös Lászlóné, Pauer Gyuláné, Knapp Mariska, Tóth István, Kerekes Mihály, Rózsa István, ihász Dezső, Simon István, Sehnobel Ferenc, Torma Lajos, Muli József, Bodai Gyula, Kummer János, Hajnóczky Béla, dr. Cseh-Szombathy László, Dienes Tibor, Imreh Albert, Pados Antal, Kraft József, Szakács Dániel, Keresztes Gyula, Hekler János, ifj. Kovács Sándor, Horváth Máté, Koritschoner Vilmos, Kovács Jenő, Grosz Lipót. Forradalmi törvényszék. Elnök jelenti, hogy a felhalmozódott ügyek miatt szükségessé vált a jelenleg egy tanács­ból álló forradalmi törvényszék kibővítése. Az intéző-bizottság a munkástanács utólagos jóváhagyásával az igazságügyi népbiztosság­hoz felterjesztést tett, hogy helyettes elnökül Kerekes János, második vádbiztossá dr. Fehér Dezső, második jegyzővé dr. Onth Emil, ülnökké Bognár József, Baráth Sándor, Füstös István és Szeiestey János, végül az előre­haladott kora miatt a jegyzői tisztség alól felmenteni kért dr. Herzog Manó helyett dr. Lusztig Sámuel neveztessék ki. A közgyűlés az intézkedéseket tudomásul veszi, azokhoz hozzájárul. illetőségi ügyek. Kemény Béla előadásában tiz illetőségi ügy nyert elintézést, a referens javaslata ér­telmében. Bejelentő hivatal. Kemény Béla jelentést tesz a bejelentő hivatal felállításáról és felolvassa a tiszti főügyész által készített szabályrendeletet, amelynek a belügyi népbiztossághoz jóvá­hagyás céljából leendő felterjesztését hatá­rozták el. ipari és gazdasági iskola. Elnök bejelenti, hogy a művelődési osztály | átiratilag kéri a felső építőipariskoia felállí­tására a népjóléti, a helybeli földmives iskolá­nak gazdasági iskolává leendő átalakítása iránt pedig a földmivelésügyi népbiztosság­hoz intézett memorandumnak felterjesztését. Dr. Lukács Vilmos ezzel kapcsolatban be­jelenti, hogy a járási munkástanács is akciót indított az irányban, hogy Pápa város és a j járás ne csak gazdasági és kulturális téren, ! hanem közigazgatási tekintetben is eiváiasz­tassék Veszpré rtöl, kéri ebben a munkás- ; tanács támogatását. Dr. Balla Róbert közli, hogy ez ügyben az intéző-bizottság határozata alapján két kiküldött awgy**' í napokban Budapestre a közigazgatási szétválasztás és önállóság el­érése céljából. Imreh Albert ajánlja, hogy a csornai já­rásnak és a devecseri járás nyugoti részének a pápai kerülethez leendő csatolását is kér­jük, mert csak így lehet biztosítani úgy Pápa ellátását, mint a főváros segítését élelmi­szerrel, de az idecsatolás politikai okokból, a két járás lakosságának szociális nevelése érdekében is szükséges. Pirot elvtárs e sérelmek teljes támogatását igéri. Renner Ármin kéri Pirot elvtárs intézke­dését, hogy a Dunántúlra minél több agitátor küldessék ki. Pirot elvtárs szükségesnek tartja, hogy ha a fővárosból kellő számú agitátort a mai vi­szonyok között nem kaphatunk, ilyeneket itt Pápán képezzünk ki s küldjünk szét a közsé­gekbe. Az intéző-bizottság jelentése. Dr. Balla Róbert beszámol az intéző­bizottság működéséről. Népjóléti ügyekben Nóvák Istvánné elnöklésével egy bizottság működik, amelynek tagjai a segélyre szoruló­kat lakásukon keresik fel. Eddig több mint 25.000 K gyorssegélyt osztottak ki. A heti segélyesek az eddigi 3 K helyett 10 K-t, a nyomorékok 60 K helyett 100 K-t kapnak. Van körülbelül 30 beteg, elhagyott, rosszul gondozott szegény, ezeknek elhelyezése Szilos elvtárs buzgólkodása folytán biztosítva van a szőllőkben levő Bottka s Hajnóczky-féle épületekben. — Az ápolda gondnokát fel­mentették, helyébe Dienstmann Ferenc elv­társat nevezték ki. Ezzel a sok jogos panasz megszűnt, mert a gazdálkodás megváltozott, az étrend javult, az eddigi silány koszt he­lyett az ápoltak a népkonyháról kapnak ele­gendő s ízletes ételeket, tisztaság és rend van az ápoldában. Az egyes, ott szükséges | átalakítási munkálatokat az építési direktórium ! eszközli legközelebb. — Az Ilona árvaházat kihelyezték Dákára a Batthyány-féle kastélyba. — Az anya- és csecsemővédő egyesület által eszközölt tejkiosztás ellen felmerült panaszo­kat orvosolták, ezután mindig lesz ott ele­gendő tej és a kannák tisztántartásáról is gondoskodás történt. A kórházban jelenleg 54 beteg van, hiányos a felszerelés, a központot állandóan sürgetik anyagkiutalásra. A fehérneműben mutatkozó hiányt a beszolgáltatást' akció révén felajánlott készletekből sikerül meg­szüntetni. — A hadiözvegyek és rokkantak ellátmányát emelték. A vita. Renner Ármin bejelenti, hogy az eltűntek és hadifogságban levők hozzátartozóinak részére az országos hadigondozó hivatal 40.000 K-t bocsátott rendelkezésre, ezen összeg kiosztása épen ma kezdődött. Füstös István a csecsemők tejellátása körüli hiányokat teszi szóvá. Wilmann Jenőné azt panaszolja, hogy a dohánygyári munkások nem tudnak fához jutni. A vasútállomáson adtak ugyan el 100 kg. ig, de mikor az illetők otthon fé­mérték, csak 75—80 kg. volt a fa. Bizalmi­férfit kellene oda állítani a mérés ellenőr­zésére, mert körülbelül tizen jártak úgy, hogy 16—25 kg.-al kevesebbet kaptak, mint amennyit fizettek. Mikor néhányan emiatt az elárusítónál felszólaltak, azzal védekezett, hogy rossz a mérleg. Ez azonban nem lehet igaz, kéri tehát az intéző-bizottság közbe­lépését, hogy a munkásolt kellő mennyiségű s becsületesen lemért fához juthassanak. Elnök szükségesnek látja, hogy aki bárhol bármiféle visszaélést tapasztal, azonnal tegyen feljelentést, hogy az illetőket a forradalmi tör­vényszék felelősségre vonhassa. Pirot elvtárs azt kívánja, hogy konkrét adatokkal és bizonyítékokkal jöjjenek a panaszosok, akkor könnyű lesz segíteni s a bűnösökkel elbánni. Kovács Gyula bejelenti, hogv a harctéren eltűntek hozzátartozói is kapnak most 30— 50—70—100 K segélyt. Ezután a Munkás­tanács az intéző-bizottság jelentését tudo­másul veszi. Az építési direktórium jelentéséről Torma Lajos elvtárs számolt be. Ez év április 23. óta működnek, a magán­vállalkozás megszűnt, mindennemű építke­zési, átalakitási vagy javítási munkálat csak az építési direktórium utján eszközölhető. Munkába vettek 40 épületet kisebb-nagyobb javítással, összesen 261 munkást foglalkoz­tatnak, ezek között 63 kőmives, 28 ács, 7 cserepes, 8 festőmunkás, 16 asztalos, 88 segédmunkás és 11 fuvaros van. Igen sok épület szorulna átalakításra, anyag is van, de fuvart nem lehet kapni s ez nagy nehézséget okoz. Folyamatban van a volt Korona-vendéglő átalakítása, miáltal 14 pro­letár-család nyer elhelyezést, a városi kórház kibővítése, ezzel ott'120—130 beteg fog elhelyezést nyerni. Felterjesztésben kérték a központi építési -direktórium engedélyét 30 ikerház építésére, hogy így 60 család jusson modern lakáshoz, elő- s fürdőszobával, konyhával, kamarával. Tervben van a város csatornázása és a vágóhíd átalakítása, fa­tetővel ellátása, valamint a Tapolca meg­felelő helyén a Várkertben gyermekek számára egy szabad-fürdő építése. Viczay János Mali József, Szabó Sámuel, Kovács Gyula a fuvarozási mizériákat teszik szóvá. Bolla Sándor a vas- és fémmunkások pápai csoportjából 11 taggal alakított cséplő­gép-javítók anyagi segélyezést és ezek közül a Vörös Őrségben levők vezénylését kéri. Balla Róbert, Pirot György és Torma Lajos felvilágosításai után a jelentést tudo­másul vették. A közeilátás ügyeiről Forgács László referált. Körülbelül egy millió korona értékű ruházati cikk került újabban kiárusításra, míg más városokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom