Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-10-05

1913. október 5. Pápai l.ftpok szinüen azzá teszi a közel jövő. Hisz fölmerül az idő haladtával az is, hogy a nők számára szintén nyittassék felső kereskedelmi iskola. A szakoktatás IPARI ágán is kell majd gondoskodni többféle női intézményről. Agyakorlati irányú képzés szükségessége, a közgazdasági törekvések terjedése mindinkább ilyen szellemet visz be minden kultúrintézményünkbe. 8 ez helyes is, hasznos is, mert közgazdasági műveltség és öntudat veti meg a nemzet közvagyonosodását. Ez a szellem lépett előtérbe negyven óv óta, ez a szellem teszi a mostani korszakot uj korszakká. Ez a szellem, ez a korszak biztató jelensége egy szebb jövőnek. A magyar aviatika. Hosszú évek kínos küzdelme után végre akadt egy magyar aviatikus, akit igazán lehetett ezzel a névvel illetni, aki valóban produkált valamit az aviatika terén. Wittraann Viktor nevét mindenkinek, aki a magyar kulturális haladás és fejlődés eseményeit figyelemmel akarja kisérni, meg kell jegyeznie. Wittmanu Viktor volt az első, aki felébresztette az emberekben, a nagyközönségben, a közvéleményben a magyar aviatika iránti hitet és bizalmat és felkeltette a magyar aviatika iránti érdeklődést. Ez pedig olyan eredmény, amelynek hordereje, amelynek következményei csak később ioguak meglátszani. A magyar aviatika eddig teljesen holt törekvés, sikertelen próbálkozás volt. A magyar aviatikusok keserves küzdelemmel iparkodtak céljaikat, ideáljaikat elérni. Ugyanakkor, amikor Németországban, Franciaországban százezreket tűznek ki aviatikai dijakra, ugyanakkor, mikor egymásután érkeznek külföldről a legvakmerőbb és legszenzációsabb kísérletekről a hirek, ugyanakkor nálunk az aviatikusoknak motort kell lopniok, ugyanakkor a mieinknek egész munkája, miuden törekvése megakad azon, hogy egy uj szögre, vagy egy teszitö drót kicserélésére nincs pénzük, ugyanakkor nálunk Wittmanu Viktor repülése még nagy, országot bejáró szenzáció. Nem akarjuk Wittmanu Viktor repüléseit és eredményeit lekicsinyelni, de aviatikai szempontból az ö repülésében Budapest felett semmi vivmáuy, semmi szenzáció nincsen. Magyarországon különben még hosszú ideig nem fognak az aviatikusok szenzációs és nagyszerű kísérleteket végezhetni. Ez a megállapítás ugyan nagyon szomorú dolog, de benne van az égési magyar közéletnek a képe. Ez az egy mondat visszatükrözi az egész magyar közéletet, minden szomorúságával, minden lehetetlen voltával egvütt. A magyar közönséget, a közönség érdeklődését az utóbbi évek, vagy talán csak at utóbbi hónapok teljesen letörték. A magyar közvélemény teljesen elf'ásult minien iránt, sem anyagi, sem erkölcsi szempontból nem talál érdeklődésére méltó és alkalmas anyagot a magyar közönség ós az általános elfáradás, ez az általános elfásultság csirájában megöl bármilyen szép ós nagyszerű törekvést. A magyar közönségnek semmi kedve sincs ahhoz, hogy anyag' javaiból bármilyen arra érdemes törekvést támogasson, do nincs kedve még ahhoz sem, hogy erkölcsileg segítse ezeket a törekvéseket ós legalább érdeklődésével mutassa meg, hogy szimpátiája azokkal van, akik valamilyen nagy cél felé törnek. Nem, a magyar közvélemény ma még erkölcsi áldozatkészségre is jóformán képtelen. Hogy anyagi áldozatkészséget nem igen lehet mostanában a magyar közönségtől követelni, az megérthető a balkáni válság hat hónapja folytán, de legalább az erkölcsi támogatást nem szabadna megtagadni különösen olyan nagyjelentőségű és nagy horderejű dologtól, mint az aviatika. Amit az aviatikában akár erkölcsiekben, akár anyagiakban a közönség befektet, a,, nem elveszett töke. Az tőke, mely kamatokat fog hozui. Itt igen halkan és szerényen azt is meg kell jegy-eznüuk — teljes őszinteséggel, — hogy nemcsak a társadalomnak, hanem az államnak is igen fontos és közelfekvö feladata és kötelessége volna a magyar aviatika törekvéseinek támogatása. De ez a megjegyzésünk csak nagyon szeréuy lehet, mert minden politikai állásfoglalás nélkül, objektíve is megállapíthatjuk, hogy az államnak ma mindenre inkább van pénze, mint aviatikára. Ennek a helyzetnek meg kell változnia. Államnak és társadalomnak egyaránt össze kell fognia, hogy a magj'ar aviatika mai stagnáló helyzetéből kikerüljön és hatalmas, erőteljes fejlődésnek iuduljou. Talán Wittmann Viktor produkciói meg fogják hozni ezt az eredményt. Színház. Csütörtökön tartott bucsuelőadás után végleg itthagyott bennünket dr.J Patek Béla színtársulata. Teknikai okokból az elmúlt hét tvferádáját szük térre i kell szorítanunk s igy csak röviden je-l gyezzük meg, hogy e néhány nap alatt sem sikerült a társulatnak helyreütni, mit az idény alatt vesztett, a népszerűségét. Elvált asszony. Szombaton ezt a c-inos operettet újították fel Fábián Linkával a eimszerepben. Szép szerep jutott Faludy Károlynak, kinek ez volt a bucsufellépte. Mezei ós Szigehyuek voltak még nagyobb szerepei, továbbá Tihanyinak. Betyár kendője. Vasárnap népszínmű ment. Mindig hálásak vagyunk, hajó népszínművel lep meg bennünket a direktor. Ezt ugyan winerjük, nemrég műkedvelők adták egymásután kétszer, mégis szívesen néztük végig. Bandit Fodor Oszkár játszta igen szépen. Zsófit Mezei adta ugyancsak kedveseu. Troubadour. Verdi egyik leghíresebb alkotásával, a Troubadour operával léptek fel hétfőn és szerdán. Hétfőn hiszen még valahogy ment a dolog, de izerdán, különösen a Fábián Linka berekedése folytán szükségelt kihagyások miatt csaknem élvezhetetlenné vált. Még szerencse, hogy kitűnő 3. zenekar alapozta meg az előadást, különben még ennyire se sikerült volna. Bőregér. Tihanyi, mint Eizensteiu kedden vett tőlünk bucsut. Szép, hálás szerepet választott: egy szép operettnek legszebb rószet. Méltó partnerei voltak Fábián és Mezei. Frosch szerepe Nagy Imrének jutott. Az előadás jól ment. Bíboros. Gyönyörű szininüvel zárultak csütörtökön a színház kapui: a Bíborossal. Ebben Fodor Oszkár búcsúzott s vele a társulat tőlünk. Szép, megható jelenetekben gazdag előadást produkáltak. A szokott, összesítés, mit minden idény végén közölni szoktunk, a jövő számra maradt. VEGYES HIREK. gouvernaute csendes és tiszta mulltoggönyök között éli a nyelvtanárnö-mathiizsálemek korát. Germania mama visszahívja az ő pirosképü, len haj u leányait, a nagybrit gondolat pedig vasa'rnap reggelente egy csendes kis imuteremben suhogtatja meg a reverendar fényes palástját, összefűzvén vele az öregedő, jámbor és tis'ta missek szivét. Csak a Juliettek és Mariettek cikkáznak céltalanul e nagy világi téren, mintha az életnek misztériumain csüggne a tekintetük. Mintha elfáradt és kiégett Napok meteorjai lennének, amelyek sohasem találják meg többé az anyjukat. A Lajoskákbői pelyhfcdző arcú Lajosok válnak, a mademoiselle tiszteletébe pedig valami nyugtalanító érzés vegyül. A füige gyermekszem eirogatőn néz az •*. nyugodt, egykedvű arcába. Egy kis anyaszeretet vegyül össze egy kis elfojtott tűzzel. Valahol az ébredő természet ösztönei kört egy ajtót felejtenek nyitva, ezen át suttogás hallatszik és balsejtelmek buggyannak fel. Éa ekkor egy energikus hang szól bele a bontakozó harmóniába és egy kis gouvernanta továbbmegy egy országgal. Es senki sem kérdezi tőle, amint illik : Qu allezvoiis. mademoiselle ? I — A király nóvünnepe. Tegnap volt a magyar király, I. Fereuc József nevenapja. Ez alkalomból a plébániatemplomban reggel 9 órakor ünnepélyes istentiszteletet tartottak, melyen megjelentek a meghívott hatóságok és hivatalok képviselői, továbbá a tanintézetek testületileg. A mise alatt, melyet Kriszt Jenő esperes tartott segédlettel, a kóruson az áll. tanítóképző kath. növendékei énekeltek. A középületeken nemzeti zászlók lobogtak, az iskolákban pedig az előadások szüneteltek. — Dr. Antal Géza a városi tisztviselők országos nyugdíjintézetéért. Nagyszabású és horderejében messze kiható eszmét vetett fel dr. Antal Géza városunk orsz. képviselője a városok kongresszusának nagyváradi értekezletén, amennyiben vázolva a tisztviselők nyugdíj ügyének mai helyzetét, bejelentette, hogy a városok kongresszusa állandó bizottságához legközelebb indítványt fog benyújtani egy egyetemes városi nyugdij-intézet felállítása iránt. A bejelentést a kongresszuson jelen volt tagok nagy helyeslése kisérte és Bárci István polgármester, az értekezlet elnöke megköszönve képviselőnknek a városi ügyek iránti érdeklődését, az általános helyesléssel fogadott indítványnak tárgyalását az állandó bizottságnál a legközelebbi időre kilátásba helyezte. Az ügyre fontosságánál fogva még visszatérünk, de már most is jelezhetjük, hogy saját városunk helyzetét tekintve is rendkivüli fontosságú volna ennek a városi országos tisztviselői nyugdij-intézetnek minél előbbi megalkotása. — Megbizás A kerekedelemügyi m. k. minisztérium Jüttner Kálmánt, a veszprémi államépitészeti hivatalhoz beosztott főmérnököt Brassóba törtónt áthelyezést* mellett a brassói államépitészeti hivatal vezetésével s a közlekedési érdekeknek Brassóvarmegye közigazgatási bizottságában leendő képviseletével bízta meg. Jüttner Kálmán, kit ez előléptetésnek vehető megbizás fölünk messzire, az ország másik szélére visz, Pápán nemcsak ismert, hanem valóban népszerű ember volt. Baráti, sőt rokoni összeköttetésein kivül sok ismerőse s tisztelője volt városunkban, hol bizonyára sajnálni fogják távozását. — Október 6. Holnap lesz az aradi tizenhárom kivégeztetésének 04. évfordulója. Reggel 9 órakor a plébániatemplomban mise lesz A tanítóképző a következő meghívót bocsátotta ki: A helybeli állami tanitóképzöintézet folyó hó 6-án, délután fél 4 órakor az aradi vértanuk emlékére nyilvános ünnepélyt rendez, mely alkalomra ünneplő közönséget meghívja a tanárt