Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-05-08

A bépviszoíií ok és munkásmozga mak. A legutóbbi idők krónikása, ha tollát kezébe veszi, egyébről nem írhat, mint a munkásmozgalmakról, mely hazánk ipari s vele gazdasági életéi igyek« szik letörni, porba tiporni, [egymásután mini ógfl erdőben a audarfák, törtek ki a legkülönbözőbb iparágakban a sztrájkok s a leglehetetlenebb követelésekkel léptek fel a munkások munkaadóikkal szemben, A fővárosban már több nagy arányú sztrájk volt a legutóbbi időben is. melyei csak a vasutasok sztrájkja mull félül, amely az egész világon Feltűnést keltett Mintha a levegőben volna a sztrájk kárhozatom miazmája, ragályszerüleg terjed az városról-városra shaegj hely üti Bikerül azt békésen megszüntetni, avagy erőszakkal elnyomni, a másik percben más helyütt újult erővel fellobog a munkás harc vérvörös, pusztító lángja. A modern szociológus, aki nem hisz a mnnkásmozgaimak ragályában, másutt fogja e tömeges munkásmozgalmak gyökerét, csiráját kutatni s első sorban a bérviszonyok a a megélhetés arányai vizsgálgatja, mini a melyeknél a baj kutforrásának leledznie kell. Se vizsgálódásainál csodálatos eredményre Fog bukkanni. Arra, hogy éppen azok az iparágak szegzik a sztrájk kétélű fegyveréi munkaadóik mellének, melyek a legjobban díjazzák munkásaikat Az egyszerű napszámosnak, ki a száraz kenyérért, erejét felülmúló mimkát végez, még soha eszébe nem jutott hogy sorsán erőszakos módra javítson, inig az intelligensebb Ií iglalkozások majdnem mindegyike kérésziül meni már a sztrájk pusztító kereszttüzén. Hangsúlyozzuk, hogy az intelligensebb Foglalkozások munkásai azok. kik minden percben készek a munkál abba TÁRCA. A Z R A. Ilrine Napunkéul járt fel és alá A csodaszép s/iillául.'áiiY Kstidiui a H/.okiikiitnúl, Hol rsoMiau a hali/.*', hulláin. Kstulön a szukökiitnál, líd SSsMMa a hebe! luillám Szop rabszolga állt naponként, llalvanyahh litt naprúl-iiapra. A lii-niaíii" tgj ik MH llciz.-.á szélűit iryor» heszéddcl : ..Novial, ha/ail. származásod Akarom én tinliu tőled ! RaBSMolga szólt „Ni'vrni Maluinil, Ydnen az én SSttlMBMem, kV a törzsem Azrák IMW, Kik meghalnak, ha szentnek." S/anyi A. hagyni, hogy lelketlen izgatók üres frázisainak felüljenek. S az különös, az a csodálatos, hogy éppen az intelligensebb ember Fogóko

; nyabb az izgató apostolok szószátyár kodásaira, mini az a munkás, ki véres verejtékével keresi mindennapi száraz kenyeret. Merl bissen az mindenki előtl világos s maga a munkásnép is tudja, hogy sem bérviszonyokban, sem a megélhetési nehézségekben nem gyökeredzik a sztrájk csirája, hanem inkább a könnyelmű életmódban, de főleg az internacionális izgatók bőbeszódüségóIK-ii. ameh Ivel embertársát, mini modern Mefisztó, az örvénybe akarja rántani. Érdekes s hazai munkásmozgalmainkra furcsa fényi hint egy eset, amelyei nekünk éppen a pápai szövőgyári Bzlrájk alkalmából mondtak el. Egy nagy gyárban kiütötl a sztrájk. Maga a gyáros, kii a munkások mindig bálványoztak, lóvén ö közöttük a legszorgalmasabb, — igyekezetl a munkások lelkére beszélni. Az egyik öreg munkáshoz odalép ós szól: Károly, hát nem akaisz munkába lépni. Lásd, hnsz esztendeje dolgozol itl a gyárban. Mint fiatal gyerkőc kerültél ide s mini családos ember szép kereseted van. l-'.n mindig jól bántam veletek, de azt amit most kívántok, jól tudod, nem teljesíthetem. A viszonyok sokkal rosszabbak ahhoz. A munkás meghatottan tekinl az ősz gyárosra. Akadozva omlik a szí szájából, mini aki tudja, hogy bibál követett el. — Hiszen nem is voll nekem sohasem panaszom, sem a gyáros ur ellen, sem a kereset ellen. Megvagyok én elégedve a sorsommal .... de mikor B többiek nem hágj uak békét A gyáros végig metil a uiunkásseregen éa mindenütt ezl a válasz! kapta Boszniai képek. A ,.l* Apai I. a |> o k" <• r S d a t i t á r g á j a. Irta. Mohácsy Lajos. Bob bérce gel adták, A niinhái egyik els< emeleti páholyában ott ült egy szép pár A beroegovinai dnagaadag nábob éa gyönyörűségei neje, A szünet alatt iniiidi'iiki okot giikkt'i'u/.ta A ssémköst levő földssinti páholyban töbt tagu társaság foglalt helyet. Vidékiek lehetnek [ Egy fiatal aron kis katonatiast magyaráagsi ne< kik. Kz pesti Btaonyoaan a aainháal fontoaabl vendégekről szól. Nézze papa - szólt az itju a melletti gokkereaő őaa emberhez a szemben 1<>\< emeleti páholyban • beroegovinai pár ül. Esek most jütr nap éta itt központjai az érdeklődésnek. No meg a kíváncsi találgatásoknak. Néasi meg jól őke( . . . — A uot min ismerem, de a térti un hasonlít Vári Szabó Kleméihez, aki a bosznia; okkupáoió alatt, századomban szolgált, mint hadnagy. Tnalánál, ahol én is megsebesültem, együtt i harcoltunk és ö . . . . ö szintén a homlokai kapotl őrös sebet, de aztán eltűnt . . . elesett A halottak között síin találtuk . . . Kjuve csakugyan lehetséges e es? Ily feltűnő hasfrnlstfts sá'' • . de ez méff IS Kleiner lesz. Meni át tilt 111 Végül kisült, hogv azok a „többiek" nem mások, mi ni azok a .lelketlen izgatók, akiknek önös érdeke, az ilyen bérmozgalmai életre kelteni, szítani s kik a gyár munkásai! sztrájkba vittek. K példa, melyet szavahihető mi ember beszéli el nekünk, nyilvánvalóan mulatja, hogy nem a bérviszonyok képezik a munkásmozgalmak inditóerejól hazánkban, hanem igenis a sztrájk mozgalomból élősködő, hazát nem ismerő, osaládtalán nemzetköziek, akiknek nyilván érdekében áll, a hazánkban amúgy is gyenge lábon álló ipar életét a sztrájkok Folytonos izgalmaival tönkretenni, s különösen külföldi gyárosokai elrettenteni attól, hogy Magyarországon fióktelepei létesítsenek. Hogy ez az ejárás, minő elbírálási érdemel, azt a józan közönség Ítéletére bízzuk, amely saját érdekében mindig méltányolni tudta a jogos sérelmekért vívott küzdelmeket, ám mindenkor leRujtotl ítéletével, hol a kapzsiság, önérdek s a titkos célokért emelték tél a Fegyvert. Alkalomszerűnek tartottuk ezt élmondanimosl a papai szövőgyári sztrájk alkalmából, melyet teljesen elítélünk Elítélünk pedig azért, meri cél nélkül való voll és oknélküli izgalmai okozott városunkban ós mert a Perutz-gyárban a munkások kereseti viszonya, ha nein is Fényes, de igen tisztességes. Ezl igazolja az. is. hogy polgármesterünkhöz, ennek kérdésére Szombathelyről azt telefonállak, hogy otl ti'Virkal kevesebb a keresete a szövőgyári munkásoknak, mint nálunk. A pápai Bzövőgyári sztrájkról különben alábbi tudósításunk részletesen 1 leszámol. ... * Nagy és általános izgalmat keltett a pápai ' szövőgyári munkások sztrákja városunkban. Mindenütt, utcákon, kávéházakban s ahol az ember esak megfordult ezt tárgyalták, hozzá. folytatá aa Oreg — s mondd meg neki, hogy Horváth nyűg. ezredes, volt kecskeméti hnaaáraaáaadoa, szeretne vele szólani Azitjuátiniiit. bemutatkozott s néhány perc multán már jő ismerősként csevegtek. Színház, után a Kováiban találkozott a társaság. — Százados ur . . . kedves bátyáin, csakugyan te vaoy-,. a/.y , _ , — Ks te Klemer . . . tehát még is élsz? . Csaknem egysnerrs bangnott el eaak^ttöa kérdés, miközben az öreg Horváth ezredes az érke/.o elé lépdelt s azt átölelve, szeretettel köszöntöm k ogv mást. S aztán sok rábeszélés illán Vári Saabé Elemér mondta el az esetét. Amikor a Tuzla melletti völgybe érkeztünk, követve téged kedves bátyám, folytonos csatározás között akkor már titeket körül Vett a sok bosnyák. A harc lassan az egész vonalon kifejlődött. Minden bokorból eov-cgv bosnyák ugrott elő. Klö/.iinlötték az egéea völgyei. Kn csakhamar aa első sorban álltam, hisz tudod iáiért s mit k.icstem .... De a halál ugy látszik, meghátrált előlem. Kardom előtt csak ugy dOlt az ellenség. S ia mindig csak ebire törtem; utat vágva a bosnyákok között s várva, bog] mikor ér egy jótékony halálos e.sa-