Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902

1902-11-09

hozza a befektetett töke kamatait <• talán néhány év múlva még ezenfelül in valami felesleget, ugy a eél esak az lehet, hogy oly oleaó legyen a világítás, amennyire csak lehetséges. Egyéb körülmények is csak amellett Italának, hogy ilyt elepeket a városok, ha esak speciális nehéz­ségek nem forognak fenn, hogy saját üzemükbe tart­sanak. A közvilágítás létesítésével a város nem fe jezte még be ama beruházások létesítését, melylvel a jólét ós a korral való haladás összefügg. Egyebek között ismételten fel fog merülni a kérdés a köz­vágóhídi hűtőtelep, esetleg egy műjég gyár felállí­tására, mindezek akkor, midőn a város erre alkal mas motorikus erő, helyiségek, személyzet stb. felett rendelkezik, nemcsak a beszerzés költségeit, de még az üzemét is a minimumra redukálják. Mert pld. a természetben elég jól van elrendezve az, hogy hű­tésre és jégre éppen akkor van a legnagyobb szük­ség, midőn a legkevesebbet kell világítani, nyár idején. Az ilyszerü telepeket a németországi városok büszkeséggel vallják magukénak s ma már ott való­sággal pazarul berendezett világítási telepeket talá­lunk. Már nálunk is mentüuk legalább annyira, hogy egy város sem gondol arra, hogy vizzel való ellá­tására koncessziót adjon, mig a Balkán államok vá­rosaiban, hol a még rosszabb hitel viszonyok miatt a városoknak a kölcsön felvétel még több áldozatba kerül, legtöbb esetheu még a vízvezeték lélesitésére is koncessziót adnak. Ha mégis l'ápa városának nehézséget okozna rgv ily vállalat létrehozására szükséges kölcsön mii velet keresztül vitele, ez esetben még szerencsésebb­nek tartanám egy ottan alakítandó részvénytársaság­nak, melynél a város magát erejéhez mért összeggel participálhatja, esetleg kedvezőbb feltételekhez kötve, koncessziót adni. Hogy Önöknek tájékozást nyújtsak, hogy mit Biet nek vidéki városaink a két nembeli világitásnál a közvilági tál egy lámpájáért óránként, a következő adatokat sorolom fel : 1 utcai gáz iepke láng 1 órai világításért fizet : Villám világításnál Sopron V4M f. Csáktornya 3-0 f. Brassó 1-48 Eger 40 s Arad 22 II Kis-Várda 2 0 » Szombathely :i-o II Kanizsa 2-0 f* Nyitra 3-0 m Nagy-Szebeu 12 II Selmecbánya 2-7ö n Nyíregyháza 2-0 n Szabadka 340 1 Sátoralja-l'jhely 1-8 ti l'écs 8*50 II Szolnok 1-2 tt Baja 8-60 n Temesvár 9*9 fi Sz.-Fehérvár 2-788 II Zenta 1-82 ii Kolozsvár I-36U n H -Vásárhely 1-60 e Újvidék 3-4 „ Szeged 2;") gáztársulattal s közvilágítását már jövő évre villám­mal látja el; Székes-Fehérvár felmondta szerződését a gáztárMilatuak, g jövő hó közepétől fogva villa mos telepe üzemben leelid. Jövő évben óhajtja Győr felépíteni városi villamos telepét. Kalocsa vá­ros telepe csak 4 hét múlva jfi üzembe és hálózatba már is 1500 darab iz/ó lámpa van bekapcsolva a magán világítás részéről. Még szóvá kellene tennem egy vegyes üzemű telepnek lehetőségét, t. i., hogy a vároa egy gáztelepet létesit I közvilágításra s az ott produkált gázzal táp!..'* gázgépekkel hajtott dinamó géppel látja el a magáuvilágitást villamosan. Ily megoldás oly viszonyok között, mint Pápán anv­nyira költséges és észszerűden üzemet eredményezne, hogy gyakorlati ember előtt már az első gondolatra is abszurdnak tűnik fel s sok esetben magukat szak­értőknek vallók is gondolnak ilvesmire. Ilv kombi­náció hazánkban létezik, s még ott is, hol erre a legkedvezőbbek a viszonyok, nagyon rossz tapaszta­latra jutottak, mi azonban előre látható volt. Mélyen tisztelt bizottság, ezzel együtt kimerítve látom mindazt, mit még Pápa város közvilágítása kér désének eldöntése előtt felemlíteni lehetne, legyenek meggyőződve, ha minden város e nemű kérdése ennyi lelkiismeretességgel, s tisztán a dolog iránti érdekkel lett volna tárgyalva, ugy kevesebb lenne ama városok száma, melyek drága pénzen meg nem felelő berendezéshez jutottak, s melyek örülnének, ha a beruházási összegért tul adhatnának telepeiken. A jelenlegi meglehetős muukahiáuy által ered­ményezett olcsó beszerezheted előnyeit felhasználandó, a város helyesen tenné, ba e kérdést ez év végéig megoldaná, a megrendelést a JÖT0 év első havában megtenné s a telep elkészítésére jövő év augusztus hó elejét határidőül kitűzné. Budapest, 1.102 november hó 4-én. Iirlaucr Mtan ^t-'i^fiz-lilt'riiok. Ugyancsak //«/(/ körjegyző tett javaslatot az adóreform tárgyában, illetve az adók progresz­sziv kivetését és az adóbeszedés és kezelés egy­szerűsítését illetőleg. Az életre való indítványt a gyűlés magáévá tette és elhatározta, hogy javas­latát felküldi az orsz központi jegyző-egyesület­hez pártolásra, ezenkivül 1—1 példányban Baltit Antal orsz. képviselő és az alispán utján a pénz­ügyminisztériumhoz. Hidvnek javaslatai szerkesz­téséért a gyűlés jegyzőkönyvileg elismerést sza­vazott. A megyei szabályrendeletek módosítását célzó felterjesztést és az adóreform javaslatot legközelebb lapunkban is ismertetni fogjuk. A legközelebbi gyűlés helyéül Vattar köz­séget jelölték ki. A gyűlést kedélyes társasebéd követte a nagyvendéglőben, melyen dr. A 'oft Imre és Mii <iéz.a || részt vettek. Az első felköszön­tőt 'Tyző tfV loj iln I llurlhutos Sándor mondta a 'eleu volt v • iu« kre, Bt'dk tőliiró Barthalos köt ét nz egylet tagjait éltette, Körmtndt tl. .ő.iiró Hidy körjegyzőre emelt po­harat, Mihály Qesa a járásbeli jegyzőket, Fodor körjegyző a főszolgabírót és a tb. főszolgabírót köszöntötte fel. Jegyzők gyűlése. Ezen árak az 1900. évre érvényesek. Mint az összeállításból látjuk, az egységárak elég tág határak között változnak, s mig a gázláng­nál a minimum 1*406 fillér, addig a VÍIIMIIOS lám­pánál csak U2 fillér. Az Auer-égők jó karban tar­tásáért a városok többnyire havi 70 kr. dijat fizetnek. A gáztelepekre beadott ajánlatokat annak ide­jében összehasonlítottam s akkor láttuk, hogy a cé­gek kisebb telepet ajánlottak, mint amekkora a vá­ros céljainak megfelelne s láttuk azt is, bogy egy megfelelő gáztelep felállítása a közvilágítással együtt legalább is 380.000 koronába kerülne. Tekintettel arra, hogy ama idő óta az öntött vas csövek ára még maga­sabb, így ez összeg most sem leune kisebb. Ha a t. bizottság a villamvilágitásra kidolgozott tervezete­met el nem fogadná és a gázvilágítás mellett fog­óna állást, ugy Kinnh K. budapesti cég ajánlatai találom leginkább elfogadhatónak, mely kevés vál­loztatásokkal a részletes tárgyalás alapjául szol­gálhat. Nagyjában ugy látszik, hogy a vidéki városok mind inkább a villamos világításra térnek át még '>tt is, hol már gáztelepek léteznek. Például csak Nagyvárad nem hosszabitotta meg szerződését a A pápai járási jegyző-egyesület folyé évi november hó 4 én TapolcafŐo tartotta meg őszi közgyűlését Barthalot Sándor takácsi jegyié el­nöklete alatt. A gyűlésen a pápai járásbeli jegvzők majd teljes számban részt vettek és ott voltak még llehík Lajos főszolgabíró, mint nz egylet disz­elnöke, Körmend IJ Béla tl>. főszolgabíró, kit most választottak meg az egylet disztagjává és Stalókp Géza nemes-Bzalóki földbirtokos, egyleti disitag ; ugyanakkor adták át nevezetteknek az egylet dísz­okleveleit is. Jákói (iéza urod. erdőtnester, ki szintén disztagja az egyletnek, elmaradását levéli­leg mentette ki, melyben egyúttal 100 koronás alapítványt bocsátott rendelkezésére az egyletnek. Az alapítványt bálás köszönettel fogadták és el­határozták, hogy azt „Jákói-alap" cimen gyümöl­csözőleg kezelik. Három fontos kérdés került azután tár­gyalás alá a gyűlésen ég méltán büszke lehet a pápai járási jegyzők egyesülete, hogy ilyen nagy horderejű, üdvös és közérdekű dolgok fölött tanácskoztak és azok megvalósítása végett moz­galmat iuditottak az egylet derék tagjai, llelák föszolgabiró indítványára, hosszabb eszmecsere után, kimondták ugyanis, hogy a vármegyei tüzrendé­szeti és építkezési szabályrendeletek megfelelő mó­dosítása tárgyában memorandumot terjesztenek n megyei törvényhatósági bizottsághoz. Az emlék­irat szerkesztésére liurtlntlos elnököt, Fodor Gusz­táv egyleti jegyzőt és llidy ns-szalóki jegyzőt kérték fel. Utána Biát Zsigmond indítványának tár­gyalására került a sor .a községi háztartás egy­szerűsítéséről ". A praktikus javaslat első részét a legközelebbi ülés napirendjére újból kitűzték, míg a 2-ik részt, a közmunka lcszolgálás nyilván­tartására és ellenőrzésére vonatkozólag a járásra nézve elfogadták és életbeléptéitek. TOLLHEUYGYEL. Pletykák. Már ez a cini is igazolja, hogy az e heti karcolatunk bővelkedni dkfir a szenzációs dolgok regisztrálásában. Az elsü szenzációs dolog az volt. bogy lapunk saját külön tudósitójál kiküldöttük a fő­városba, hogy inter|iiholji>n a papai cigányoknál, akik ez idő szerint a Millenium kávéházban muzsikálnak, vagyis jobban mondva nem akarnak muzsikálni. Hogy a tisztelt olvasó előtt ez érthető legyen, itt adjuk a saját különünknek inteijuholását, amely a következő párbeszédből állott: Ami kiilönioik : Mióta játszanak a pápai cigá­nyok a fővárosban ? A prímás: Legelőször is nem pápai cigá­nyok, inert Amerikából jöttünk, ahonnan ti évi távoliéi ulaii jöttünk vissza a hazába, lia nem tetszik hinni, tessék megnézni a plakatuinokat : Ami különiiiik: Kimegy, megnézi a plaká­tot s olvassa i Lj! Uj! Uj! Füredi Kálmán a leghíresebb cigányprímás! 1 Most jött!! 6 évi távollét után Amerikából stb. stb. Ami kiiliitu'ink: illámul, aztán bemegy to­vább interjiilioliii). Őszintén szólva, ez óriási humbug, hisz csak tudom, hogy ti Papáról jöttetek, nem Ame­rikából. Hat legalább folyik a picula. .4 noifif iinrdonos: Dehogy folyik, dehogy, már esak megszökünk haza. ha lehet. Igv jártak meg a pápai cigányok, akiket Amerikánusoknak adtak ki a fővárosban. Nem hiába mentek el a mi cigányaink hazulról, da al is árasztottak városunkat a női, veterán l tniegymás zenekarok, akiket szinten meginteijtiholt ami kulöniink. s kisült, hogv a piculák Pápán bőségesen folytak a zenekarok tányérjába, pedig csak a/.t hirdettek a plakátok, hogy a fővárosból jövőnek. Hiába, a Fővárosnak az i/.lik. ami humbug, a vidéki varosoknak ami (ŐvárOSÍ. Az alábbi eset [fl emellett bizonyit. Förárosi asán Utay.' 0, ez i Budapest, Az einher mar v alainirevalo divatos fiili.it nem tS vehet magara, ha csak Parisból nem hozatja. (Persze a fővárosi szahnnök mar nem csi­nálnak, meri nagy a kontó.i

Next

/
Oldalképek
Tartalom