Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-11-26

Melléklet a „Pápai Lapok" 1893. évi nov. hó 48-iki számához 8. Az időközben lemondott, illetve elhalt m. biz. tagok helyeinek választás utján leendő betöltése iránti intézkedések megtétele. 9. Az egyes választmányoknál üresedésbe jött helyeknek betöltése. 10'. Réthey Ferenc ós órdektársainak kérvénye, melyben a Pápa-csornai vasútra megszavazott törzsrészvények összegének felemelését kérik. 11. A vármegye alispánjának előterjesztése, a fürdőMóny tartamára Almádiba kirendelt csendőr különitmény pótdijainak fedezése tárgyában. 13. A megyei árvaszéknek a fenyőfői árvaértékeket érdeklő előterjesztóse. 14. A m. árvaszéknek a nyögóri árvaértékeket érdeklő előterjesztése. 15. A m. árvaszóknek előterjesztése az árvapénzeknek miként leendő kamatoztatása tárgyában.' 16. A megyei főorvosnak előterjesztése fertőtlenítő eszközök beszerzése tárgyában. 17. Bendezett tanácsú Veszprém városképviselő testületének határozata, melylyel a polgári iskola részére területet • engedett át és a sétány kibővítésére 5000 frtot szavazott meg. 18. R. t. Veszprém város képviselő testületének határozata, melylyel utcai közlekedés célokra több háznak megvételét mondotta ki. 19. A pápai ev. ref. egyház tanácsának átirata, melyben a főiskolára adományozott 20.000 írtért köszönetét fejezi ki. 20. Több községnek a közgyűlések szántóról és idejéről alkotott szabályrendelete. 21. Több községnek a községi kötelékbe való fel vétóiért fizetendő dijakról alkotott szabályrendelete. 22. Több községnek tüzrendószeti szabályrendelete. 23. Pápa-Kovácsi községnek határozata, melylyel a községi malom építési költségeinek fedezetére kölcsön felvételére engedélyt kér. 24. Oszlop községnek útadó leirás iránti kérvénye. 25. Mező-Komárom község határozata, melylyel Veszprém-dombóvári h. é. vasntra törzsrészvényekben" 8000 frtot szavazott meg. 26. Tallián Pálné által létesített családi nevelési alapról 1890. II. félévtől 1892. óv végéig szerkesztett számadás. 27. Egeralja községnek határozata, melylyel kimondotta, hogy az egeraljai ev. ref. egyháznak iskolai .célokra ingatlanokat ád át. 28. Veinfortner Ferenc német-bányai rk. tanitó nyugdíj ügye. 29. Lángi Viktor várpalotai gyógyszerész oklevelének kihirdetése. 30. Kotytyán Sándor utásznak segélyezési kérvénye. 31. Községi költségvetési előirányzatok. 32. Községi háziszainadások. 33. Községi segély-alap számadások. Honvédhuszárok esküje. Felhívás Veszprém vármegye közönségéhez! Megkondultak a harangok folyó évi szeptember hó 8-án, vészt hirdetve Adorjánháza szorgalmas lakóinak. Tüz van! ez a rémes kiáltás hangzott faluszerte s'alig hangzott el, már is a község nagy része lángokban állt! Lakházak, gazdasági épületek, takarmány és gabonanemüek füstje szállt a magasba, magával vi vén a károsultak jaj kiáltásait! Megvagyok róla győződve, hogy ez a jajkiáltás nem fog eredmény nélkül elhangzani, mint gyenge szó a pusztában s a vármegye közönségének szivében viszhangra talál. A könyörületesség szép erény, ki ezt gyakorolja Istennek tetsző dolgot mivel 1 Felkérem tehát a vármegye közönségét, gyakorolja e nemes erényt Adorjánháza község balsors sújtotta lakóival szemben s adományaival tegye kárukat elviselhetővé. Az adományok, melyeket én hirlapilag nyugtázni- fogok, közvetlenül hozzám küldendők: Veszprém, 1893. évi nov. hó 11. Véghely Dezső, kir. tanácsos aliipán. evo en — nov. 19. A királyné Ö Felsége névnapja alkalmából £ hó 19-én délelőtt 9 órakor tartott ünnepi szt.-mise után — melyen a tisztikar br. Wimpffen Iván őrnagy élén és az összes polgári hatóságok is jelen voltak — ment végbe teljes katonai parádéval a honvódhuszár újoncok eskütetele a főtemplom előtti téren. Az ünnepélyes szertartás mély hatást tett meg a jelenlé közönségre is, hát még mennyire emlékób marad az ünnepi aktus az újoncoknak. A mise után Néger Ágoston apát a főtemplom tornácára lépett és a papok s a díszruhás tisztikartól környezve, a templom előtt felállított ujéncokhoz a következő szép beszédet intézte: •Féljed a te Uradat Istenedet és egyedül neki szolgálj és az ő nevére esküdj él«. (Móz. 5. k. 6. r. 13 v.) Vitéz honvéd huszárok! Magasztos lélekemelő napra virradtatok. Az összes harangok édesgető érc nyelve, a kürtök harsanó szava, diszkivonulástok, tisztelt parancsnokaitok, fellebbvalóitok és az érdeklődő közönség ünnepies jelenléte, mindez azt hirdeti, hogy ti ma valami rendkívüli ténykedésre készültök. — Igen vitézek! Ö Felsége, a dicsőségesen uralkodó magyar Apostoli király ós legfőbb hadúr, a honvéd újoncok ismételt ünnepies megeskedtetését elrendelvén, örömtelt kebellel, vágyó szívvel azért siettetek ma ezen szentelt csarnokok elé, hogy legmagasabb parancsnak hódoljatok, s iránta és hazánk szentesitett törvényei iránt szivetekben már eddig is táplált tiszteletetek, ragaszkodástok és hüsógteket Isten és az emberek szine előtt ünnepélyes esküvel is megpecsételjétek és ez által még szorosabbra fűzzétek azon kötelékeket, melyek titeket a társadalom egyik legtisztesebb és legtekintélyesebb osztályához, a katonai osztályhoz már eddig is csatoltak. Mondjam-e tehát, hogy ma teendő fogadástok egyike leend éltetek legszentebb Ígéreteinek ? —hasonló szent ós törhetetlen eskü talán csak még egyszer fog komolyságtól remegő kebletekből az ég felé szállani — akkor t. i. midőn Isten — király ós hazátokhoz való hüségtek jutalmául Isten szt. oltára előtt, szivetek választott asszonyával egyesültök. És, hogy mai tónykedéstek lényege éa fontossága annál mélyebben vésődjék elmétekbe, szivetekbe, hogy azt Isten, király és haza szándóka szerint helyesen teljesíthessétek, engedjétek meg nékem, hogy ezen eskütökre nézve fölvilágositással szolgálhassak nektek. Eskü alatt azt értjük, mikor valamely állítás igazsága mellett Istent tanúbizonyságul hívjuk fel. Az eskünek az a rendeltetése, hogy valamely állitásnak igazságát megerősítse, ugy, hogy az emiitett állítást teljesen igaznak tarthassuk. Mindegy azután akár valamely megtörtént vagy megtörténendő dologra vonatkozik az állítás. Csakhogy első esetben az eskü állitó, a másodikban igórö. Ti kedves vitézek ma ígérő esküt fogtok tenni, azaz Istent tanúbizonyságul fogjátok felhívni arra, hogy O Felsége a király ós hazánk szentesitett törvényei iránt hűséggel ós hódolattal viseltettek; legfőbb haduratok tábornokainak és minden egyébb feljebbvalóitoknak engedelmeskedtek, szükség esetében férfias vitézséggel harcoltok, röviden, magatokat derék honvédekhez ós harcosokhoz illő módon viselitek ós igy becsülettel éltek ós ha kell becsülettel meg is haltok. Világos, hogy amit igy esküvel állítani fogtok, annak legnagyobb ós legerősebb igazolása épen abban rejlik, hogy Istent hívjátok tanúságul, ki mindent tud, ismeri a multat, jelent ós jövőt, eszmétek legtitkosabb gondolatait, szivetek legrejtettebb érzelmeit éa azok őszinteségét; öt hívjátok tanúságul, ki föltótlen igazmondó, ki nem csalhat, de meg sem csalathatik, ós eskütökkel mintegy kéritek, hogy a tanúságot veletek együtt tegye le, • vagy legalább állitástokat tekintélyével védelme alá vegye. Kiderül ebből kedves vitézek, hogy az eskü lényegesen vallási jellegit isteni tiszteleti tény. Mert aki Istent állittása ígérete tanujául hivja fel, elismeri igazmondóságát ós mindentudóságát és hódol neki, midőn ezen tulajdonságait az emberek előtt ünnepiesen be is vallja. Az eskü az emberi társadalomra nézve legnagyobb fontosságú, mert nyilvános és ünnepies megvallása az az Istenben való hitnek. Az Istenben hinni pedig életkérdés a társadalomra, mert erkölcsi léte függ ettől. Csak a vallásos kebel gyulladhat magasztos érzelmekre, benső, Isten ós felebaráti szeretetre csak ez lelkesíthet s ha az életben bármily akadályok, mint nálatok fegyelem, veszély, nélkülözés — szenvedés gördülnek is az ember elé, akkor is csak a hit adand neki erőt, hogy mindezekkel hősies béketűréssel sikeressen szembeszálhasson, —nemde ha letűnik ft aa

P> utfon* menjek *8ugw»k »? *gy * buzgó vallásossággal elenyésznek a nemesebb érzelmek is. De nagy fontosságú az eskü a társadalomra azért is, mert bizonyítja a társadalomban a bizalmat és hűséget ós ez által erősiti a szálakat, melyek az egyes osztályoknál az összetartozandóság szellemét alkotják s a társadalom eleven izomzatát összekötik, ott hol hiányzik a bizalom ós hűség, ott a társadalmi élet és közlekedés tespedni kezd, az élénk érintkezés helyét az önző bizalmatlankodó elzárkózottság váltja fel, ami azután az osztályok, de az egész társadalom szervezetét is mindinkább rongálja, sőt teljesen megsemisiti. — ^Másban ki bízik, bízik önmagában", mondja egyik koszorús költőnk, (Kölcsey) a legnagyobb magyar pedig kérdi: „Mily becse van az oly hűségnek, melget Őrizni kell?" Vitéz honvédhuszárok! — Szép dolog királynak lenni, de. legszebb dolog a magyarok királyának lenni. Az a korona, melyhez annyi dicsőség tapad, mely oly fényes múlttal bir, melynek érdekében minden honfi kar készen áll Árpád unokáinak vérrel sokszor áztatott földjén — a mi koronánk; aki azt viseli az a mi urunk. Mi hűségesek, áldozatkészek voltunk mindig és sehol a dynasticus (az uralkodóház iránti) érzelmek ugy kifejlődve nincsenek : mint a hármas bércek körül, a négy folyó mentén. — Es hűségünkért, áldozatkészségünkért cserébe, honfiúi erényeink jutalmául a legj obb, a legnemesebb, a legalkotmányosabb királyt nyertük az égtől. O őrizzük meg néki hűségünket, áldozatkészségünket jövőre is. Ez ünnepélyes órában tehát első sorban kérjük le arra Isten áldását, ki nemzetünkre nézve valódi Isten áldása; adja a mindeneket bölcsen intéző isteni gondviselés, hogy nemzet ós uralkodója, hadsereg ós hadura, jó és balsorsban egy átható villanyütés gyanánt , mindenkor együtt érezzenek, s ha meg lesz a béke, az egyetértés, az öszhang, — akkor nincs ellenség, mely megbírjon ez oroszlán nemzettel . És kérjük Istent, hogy sokáig, örökké maradjon fönn ós viruljon drága hazánk, szeretetünk és óhajtásunk tárgyainak egész összessége! — Az a ház, hol az első emberi szem szeretetteljesen mosolygott bölcsőnkre, hol anyánk először szorított minket a keblére, — az az áldott szent föld, hol Isten napja legelsőben ránk veté sugarát, melynek gyümülcse táplált, melynek hantjai alatt kedveseink nyugosznak, — igen itt gyökerezik szeretetünk, itt van hazánk, melyért élnünk, melyért halnunk kell. Isten és hazánk szentesitett törvényei legyenek éltünk vezér-csillagai, cselekedeteink szabályzói : — a mit határoznak az történjék, a mit tiltanak az hagyassák abba. Tiszteljük felébb valóinkat, mint Isten képviselőit, és engedelmeskedjünk nekik, mert nincs hatalom, hanem csak az Istentől, s ki annak ellen áll, az Isten akaratának áll ellen. Csak igy remélhetjük, hogy Isten és szent áldása lószen velünk s ha Isten velünk, ki lehet akkor ellenünk ? Es most Uram! nyisd meg szolgáid ajkait ós szájok a te dicséretedet fogja hirdetni. (Zsolt 50. 17.) Ámen. A beszéd után Vaszarg Béla főhadnagy eskühöz vezényelt ós az újoncok Imrey György százados után magyar nyelven elmondták az esküt. Ezután a kivonult csapat defilóvel vonult el a főtemplom elöl. Városi közgyűlés. Tegnap tartott városi közgyűlésünk lefolyásáról röviden a következőkben referálunk: Az árvaszéki szervezeti és pénzkezelési szabályrendeletnek a ministeri rendelet értelmében történendő kijavítását, névszerinti szavazás után elfogadta a képviselőtestület. A főiskola részére megszavazott 30000 frt segélyért köszönetet nyilvánító püspöki megkeresés és egyh. ker. jkvi kivonat, — ugy a földmives iskolának jelentése, az alapítványi helyek betöltése tárgyában — tudomásul vétettek. Városi képviselőket választók névjegyzéke összeállítására, Horváth Lajos, Saáry Lajos, Lazányi Béla, Kovács István, Steinberger Lipót, Vágó László, dr. Koritschoner Lipót és Mayersberg Salamon városi képviselőkből álló bizottság küldetett ki. Az 1894. évre legtöbb államadót fizető városi képviselők névjegyzéke összeállítására, Horváth Lajos, Lazán-yi Béla, dr. Rechnitz Ede, és Saáry Lajos v. képviselők ós & főjegyző küldettek ki Hosszú és heves vita folyt a ligeti uton kocsival járást korlátozó szabályrendelet tervezet felett. A tervezet szerint ugyanis egészen sétauttá akarták tenni a ligeti utat, csak a kerttulajdonosoknak engedve meg a kocsiközlekedést. De az" állandó választmány ugy módosította a tervezetet, hogy a ligeti uton a kocsiközlekedés meg- de a lovaglás ne engedtessék meg helybelieknek sem. Volt sok beszéd pro et contra, volt nagy zaj; mig végre a közgyűlés elfogadta a tervezetet oly módosítással, hogy a kocsiközlekedés s lovaglás a pápaiaknak megengedtetik, de átvonuló terhes kocsik közlekedése, vagy állatok hajtása tilos, még ha azok helybeliekéi is. Idegenek előtt pedig egyátalában el lesz tiltva a kocsiközlekedés. A szabályrendelet 1894. jan. 1-én lép életbe. A Kossuth-utcán végig folyó szennyvíznek közegészségi szempontból is régóta óhajtott, célszerű elvezetése tárgyában az áll. választmány ós a tanács bízattak meg alkalmas javaslatnak és költségvetésnek mielőbb a közgyűlés elé beterjesztésével. Városi kaszárnya épület bérlőjének szerződése — féléves felmondás feltétele mellett megujittatott. KÜLÖNFÉLÉK. József főherceg; üdvözlése. Pápa város képviselő testülete tegnap tartott rendkívüli közgyűlésében, Osváld Dániel polgármester indítványára, elhatározta, hogy József főherceg O fenségéhez, honvédfőparancsnoksága 25 éves jubileuma alkalmából üdvözlő feliratot intéz. Pápa városa — Jókainak. Városunk képviselőtestülete tegnap tartott közgyűlésében "elhatározta, hogy Jókai Mór összes művei nemzeti diszkiadása egy példányban előfizet és hogy azt, Sült József, v. képviselő indítványára, a pápai Jókai körnek adja; továbbá hogy Jókainak a város díszpolgári oklevelét, a jubileumkor küldöttség nyújtja át ünnepélyesen, melyet meg is választolt; végre hogy átír a Jókai körhöz, miszerint a Jókai Mór utca jelzőtáblájának ünnepélyes felszegezése a Jókai kör által Pápán rendezendő Jókai-jubileumi ünneppel egygyütt és egy napon történhessék meg. — A veszprémi székesegyházban a királyné névnapján, hála istenitisztelet tartatott. Az egyházi szertartást Pribék István felszentelt püspök végezte fényes segédlettel. Az ünnepélyen megj elent a varmegye tisztikara Véyhely Dezső kir. tan. aLspan vezetése aiatt, a városi tisztikar, a kir. tszék, j bíróság és több hatóságok és testületek. — A pápa-vidéki közművelődési egylet Néger Ágoston elnöklete alatt, ma egyhete tartott választmányi ülésén az egylet feloszlásának kimondását ós vagyonának a Jókai-kör részére átadását indítványba hozta. E tárgyban a dec. 10-óre kitűzött közgyűlés fog végleg határozni. — A dunánt. ref. egyházkerület Jókai diszkiadásu müveiből 1 példányt rendelt a pápai főiskola részére. — A tóisk. iij. könyvcárnak pedig a tanári kar ós tanuló ifjúságtól összegyűjtött pénzen szerzik meg Jókai műveit 1 példányban. — A Jókai-kör igazgató-tanácsa tegnap tartotta első ülését Gyurátz Ferenc elnöklete aiatt, Szirmay Józsefnó ós Latinovits Bóiáne úrnők, mint szakvál. elnökök s többek jelenlétében. Mészáros K. pénztárnok jelenti, hogy a körnek, egy szobát vett fel könyvtári helyiségül, ue mivel a kör nagyoob helyiséget, termet igényel összej övetelei ós estélyeire, ilyennek iceresósóvel és kibóreiósóvel a pénztárnok ós Körmendy Béla másodtitkar bízattak meg. — Kimondatott, hogy a tagdijak csak jövő óv elejétől szedeonek. Alapszabályom- ós tagjegyek (zöld színűek) 1—1000 póid.-ban nyomatnak ki. — Pecsét, 1 törzs- ós 4 jegyzőkönyv készíttetik. Friedner Márkus 30 irt évi fizetéssel leifogadtatott szolgának. — A Dunántúli közművelődési egylet ez évi közgyűlését dec. 10-én d. e. 10 órakor Budapesten az uj városház tanácstermében fogja meg-, tartani Széli Kálmán elnöklete alatt. Az ülésen nemcsak az összes dunántúli törvényhatóságok, hanem a különböző közművelődési egyesületek is képviseltetik magukat* 4 közgyűlést n^egelöző. napon "2L5dec. 9-én alakítják meg Rákosi Jenő és Beksics Gusztáv az egylet irodalmi szak-' osztályát, melyben egyesíteni kívánják az összes dunántúli származású írókat, ugyanezen napon lesz a nagy választmány ülése is. Evva Lajos, a népszínház igazgatója, az egyesület felkérésére készséggel megígérte, hogy a közgyűlés alkalmából a népszínházban díszelőadást fog rendezni. Az ünnepségek programmját még e hó folyamán fogja szétküldeni az egyesület központi irodája. — A vörös-kereszt egylet pápai fiókja f. hó 23-án választmányi ülést tartott Pentz Józsefné urnő elnöklete alatt. A választmány elhatározta, hogy a helyi szegények között kiosztandó tűzifára 120 frtot fordit. A fa kiosztásra üzv.Kiss Lászlóné urnő kéretett fel; minden választmárjyi tagnak jogában állván 3 szegényt ajánlani fasegélyre, kik közül a"*' 2 elsőben ajánlott Vád-, a 3. helyen nevezett pedig V

16-od öl tűzifához tarthat igényt; felhívatnak a v. tagok, hogy ajánlottaik névsorát adják be.—Az egyleti vagyon gyarapítása céljából a farsang utolsó napjai egyikén jelmez estélyt rendez. — A pápa-csornai vasút ügye újból előjön dec. 4-ki megyegyülésünkön. Sopronmegye állandó választmánya azon indokolással, hogy e vasút csak Pápának válik hasznára, hétfői ülésében nem szavazta meg a kórt segélyt. Egy okkal több, hogy mi pápaiak ott legyünk a mi megyegyülésünkön. — Uj alapitó tag a Jókai körben. Nagyságos Ihász Lajos ur nagybirtokos a pápai Jókai körbe alapitó tagnak belépett és az 50 frtot a pénztárnok kezeihez mégis küldötte. — A korcsolyázó egyletbe tagul Körmendy Sándor egyleti titkárnál (főtér) lehet beiratkozni. A tanuló -ifjúság az •igazgatósághoz küldött iveken jegyeztetheti jel magát. Rendes tagdíj 3 frt. Kedvezményes idényjegy — a tanuló ifjúságnak és a nem korcsolyázó kísérőknek — 1 frt. — Próbákat ásatás. Reich J. bécsi cég kutmestere Pápára érkezvén, a városi vízügyi bizottság szerdán d. u. ülést tartott és elhatározta, hogy elsőben a városnak a gróf-ut mellett fekvő kavics bányája közelében, a „Mayer^-féle tagon ásat próbukutat; az illető telket megvásárolja és a próbakutak ásatását megkezdi. . — A győr-zirc-veszprémi ós veszprém-enying-dombovári vasútvonal kiépítése ujabb kedvező stádiumba lépett, amennyiben megállapodás törtónt az engedményes ós vállalkozó s Veszprém városa közt az iránt, hogy Veszpéin városa lesz a főállomás, még pedig akként, hogy ugy Győr, mint Dombóvár, továbbá Budapest és Grác felől jövő személy és teheráru forgalom naponkint legalább 8-szori vonatközlekedóssel, de minden esetre valamennyi vonatjárattalkapcsolatban szállitassók Veszprémbe. Veszprém városa azonban a költségek fedezéséhez 80.000 frt erejéig részvényeket jegyezni köteles. Ez érdemben dec. 3-án lesz a városnál rendkívüli közgyűlés. — A pápai honvédszobor javára folyó hó 18-án rendezett hangverseny összes bevétele volt 163 frt 86 kr, és pedig jegyekből 145 frt 20 kr, felülfizetósekböl 18 írt 66 kr, melyhez j árultak: Hanauer Béla 5 frt! Szvoboda Vencel 3 frt, Puzdor Gyula, özv. Schlesinger Mórnó, Szilágyi József, Zimmermann Krisztina 2—2 frt, dr. Antal Géza, Steinberger Lipót 1—1 frt, K N. 66 kr. A 63 frt 86 kr kiadás levonása után kerekes 100 frt maradt a szobor alap javára. — Köszönetnyilvánítás. A pápai honvédszobor alapja javára f. hó 18-an rendezett hangversenyen volt szives közreműködésükért Barthalos Olga, Báron Janka, Csoknyay Eliz, Doktorics Jerta, Galamb Ilona, Kiss Vilma, Kisfaludy Izabella, Tóth Gizella és Weber Olga urhölgyekaek, továbbá Csukás, Endre, Gáthy Zoltán, Schulz Vendel, Tschepen Alajos, Vid Károly ós Vörös János uraknak és a fellépett fogymnáziumi növendékeknek, — a rendezés körüli szives fáradozásaikért p edig Csoknyay Eliz, Doktorics Samunó és Kisfaludy Miklósné úrhölgyeknek, mégis Gáthy Zoltán, Horváth Lajos, Kis Tivadar, Körmendy Béla ós Vid Károly uraknak, végre az áldozatkész felülfizetőknek hálás köszönetemet nyilvánítom. Fenyvessy Ferencz a szobor-bizottság elnöke. — A győri keresk. és iparkamara í. hó 24-én rendes közgyűlést tartott. Ez ülésen jelelte ki a kamara az orsz. kiállítás helyibizottságának tagjait. — Áthelyezés. Mézes Mihály irg. r. főgyógyszerész Pápáról Szatmárra helyeztetett át; helyét KrachRudolf helybeli irg. r, okleveles ^yógyszjerósz foglalta el. . , 48*