Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-02-14

e lapot olvasóinknak, annál inkább, mert fél'és egész éves előfizetőinek még az az előnyük is van, hogy a „Magyar "üjság"nak 7 milliónyi nyereménynyel kecsegtető sorsjegy-csoportjára játszhatnak. — Előfizetések Pápa és környéke részére elfogadtatnak Goldberg Gyula papirkereskedésóben Pápán. — A veszprémi aranyfiatalság körében élénk mozgalom támadt egy — a veszprémi szegényház javára—rendezendő bál erdekében. Mint hirlik, a bál a vármegyeház dísztermében fog megtartatni: — A házasodni akarók kényelmére. Az amerikai házasságokról és válásokról sokat beszélnek. -A legújabb ,az, hogy több vasúti társaság & vonatokon lelkészeket utaztat, a kik az utazó közönség rendelkezésére állanak, s az egyik vaggonban rögtön össze is adják a házasulni akarókat. A vasüti társulatokat erré az intézkedésre az serkentette, mert a vasutakon sok ismeretség történik, melyek a legtöbbször nvuló ismeretségek maradnak lelkészek hiányában. A Pacificvasut mentében különben akárhányszor megtörténik, hogy távirati uton rendelitek valamelyik vasúti állomáshoz lelkészt, s mig a vonat megáll/ a szertartás megtörténik és a tovarobogó vonattal már egy boldog uj pár utazik tovább. — A pápai „Wahrman Mór" egylet jövő hó 13-án azaz az izr. purim napján tánczmulatságot óhajt rendezni a Griff nagytermében ós a módozatok megbeszélésére tegnap este már értekezletet is tartott. — A 200O-ik évben mennyi lakosa lesz Európa főbb országainak, ezt próbálta kiszámítani a svájczi statisztikai hivatal főnöke, Kummer. Alapul a tavalyi népszámlálást vetette s az egyes országok népesedési mozgalmának eddigi tanulságait. A számítás ez: Németország 164,678.076 lakos, Anglia 442,789.145, Franciaország 64,090.508, Olaszország 56.142.968. — Halálozás. Vettük a következő gyászjelentést: Alulírottak, fájdalomtelt szívvel tudatjuk a számos rokonság nevében is, a szeretett an3

T

a, nagyanya, testvér és aayósuak. özvegy mustyestyei és fericsei Szalatkay Jánosné született baranyai Kun Máriának, folyó évi február hó 12-én reggeli 8 órakor, életének 80-ik évében a végső szentségek ájtatos felvétele után, végelgyengülésben, Alsó-Iszkáz községben történt elhunytát. A drága halottnak hält tetemei, folyó évi február hó 13-án d. u. 3 órakor fognak Alsó-Iszkáz községben a halottas háznál beszenteltetni és február hó 14-én d. u. 1 és fél órakor a gyepesi sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szt. mise áldozatok pedig, f. évi február hó 15-én reggeli 10 órakor fognak az Alsó-iszkázi, gyepesi és a szt. ferenczrendiek veszprémi templomában a Mindenhatónak bemutattatni. Alsó-Iszkáz, 1892. február hó 12-én. Béke hamvaira! Gyermekei: Martonfalvay Pálné, szül. Szalatkay Alojzia, Szalatkay István. Unokája: Szalatkay Sarolta Testvérei: Kun Sándor, Kassics Béláné szül. Kun Antónia Veje; Martonfal vay Pál, Menye: Szalatkay Istvánné szül. Töltényi Janka. — Jéghiány. A szokatlan időjárás, mely az egész tél folyamán uralkodott, oly téren is érezteti hatását, melyre alig gondolnánk. Ha az idő nem változik meg keményebbre, amit különben még február derekán remélhetünk, akkor a nyár folyamán jéghiánynyai kell küzdenünk. Jégveremmel bírók állítása szerint alig egy-negyedrésze a szükséges jégmennyiségnek volt esak behordható, mert az időjárás miatt egyszernél többször jeget vágni nem lehetett, a terület pedig oly csekély, hogy a folyton szaporodó jégvermeket egyszeri vágással megtölteni nem lehet. Czélszerü volna, ha a jégveremtulajdonosok átvennék a várostól az egész területet s a jelenlegi jégterület mellett levő mintegy 600—800 • Ölnyi területet alkalmassá tennék a viz rábocsátására s a fölmerült költségeket arányosan maguk közt felosztanák. Ez a terület aztán elégséges jeget szolgáltatna akkor is, ha az abnormis időjárás miatt egyszernél többször vágatni nem lehetne. — A jegygyttrtt kórdós: Miért viselik a jegygyűrűt a balkéz negyedik ujján s a jegygyűrű el van-e fogadva valamennyi keresztény országban? E kérdésre a válasz: A jegygyűrű nem egyébb, mint a szolgaság jele ós azért húzzák a leggyengébb ujjra, hogy még ma is hangsúlyozzák jelentőségét; ez az oka annak, hogy a latin népeknél csupán az asszony viselte. Egy régi római író szerint a jegygyűrű viselése egyiptomi szokás volt, melyet utóbb a görögök és a rómaiak is elfogadtak. A régi egyiptomiak pedig azért választották a balkéz negyedik ujját ennek a gyűrűnek, inert azt hitték, hogy ennek az ujjnak egy idege közvetlen összeköttetésben áll a szívvel. - Ebben az esetben valószínű, hogy » régi egyiptomiak a negyedik ujjat * nap istenének ajánlották fel, kinek az arany is szentelve volt. Ez tehát a gyűrű eredete is. Azt kérdezhetnék, hogy miért nem választották e végből a mutató ujjat? A zsidók megtették és ennek emlékére a püspökök jobb kezük mutató ujján viselnek gyűrűt. Németországban a jegygyűrűt az esküvő előtt a bal kézen, az esküvő után pedig a jobb kézen viselik. A görög egyház papja a menyecske jobb. kezének a negyedik ujjára fűzi a gyűrűt. Spanyolországban nem tulajdonítanak a jegygyűrűnek nagy fontosságot. Nem is egyszerű aranykarika, hanem kövekkel van kirakva. Ritkán viselik és mindig a jobb kéz negyedik ujjára teszik. — Telefon a városháznál. A városházánál telefonhálózatot létesítettek. A polgármesteri hivatal a rendőrkapitány hivatalos helyiségeivel, mindkettő pedig a rendörszobával van összekötve. A készülékeket főtisztelendő Mórocz Emilián és Lenclvay Hugó benczés tanár urak állították fel szívességből. — Megunta a szinigazgatást. Láng Ödön színigazgató, ki városunkban is volt társulatával, búcsút mondott az igazgatóságnak. Ügy látszik a közönség nem pártfogolta kellőleg. — Különös kivánság. A hétéves háború .alatt a braunschveigi herczeget fölkereste egy férfiú, ki arra kért szabadalmat, hogy a vasból aranyat csinálhasson, mert feltalálta a böleseség kövét. „A világért sem! — válaszolá a berezeg, — a vasra szükségem van a franeziák elleni háborúban, aranynyal pedig ellát Angolorszég. De ha már oly nagy kedve van valamit átváltoztatni, jó, ám legyen! Változtassa a patkányokat és egereket ökrökké ós disznókká, akkor lesz az én emberem." — Vadászkirándulás. Gerdenits Sándor tenger hajóskapitány egy hat hóra terjedő vadászkirándulást tervez, Afrika, Algéria, Marocco és Tunisz tartományok legvaddúsabb és legérdekesebb vidékeire. Ez út vadászati, földrajzi, ethnographiai és szórakozási tekintetben egyaránt kiváló lesz. Ez útra az illető, — ki ezen vidékeket már több ízben bejárta, — 15 résztvevőt visz" magával, kiknek mindegyike a „Szerződés" -ben jelzett feltételek mellett 2500 frtot tartozik fizetni, mely összegért szabad útban, 6 havi úrias ellátásban, teljes felszerelésben (ló, teve, fegyver, ruházat stb.) és mindenütt szabad vadászatban részesül; Tuniszba visszaérkezéskor a szükségtelenné vált felszerelés el lesz adva és a jö/edelem a fizető résztvevők között egyenlő arányban elosztva. — Jelentkezéseket f. évi raárezins l-ig lehet tenni. A vadász kirándulás márczius 15-én veszi kezdetét. A jelentkezések Gerdenits Sándor tenger hajós kapitányhoz Budapest VH., Nefelejts utcza 10. küldendők. — Áthelyezés. A m. kir. igazságügyminister Maróthy Nándor nezsideri kir. járásbirósági írnokot a győri kir. törvényszékhez helyezte át. — A Gigerlikről. A kávéház ablakaiban igen szívesen ülnek a gigerlik, de nem azért (mint más nem gigerlik teszik) hogy a közönséget lássák, hanem, hogy a közönség lássa őket. Természetes dolog, hogy egy elegáns gigerlinek nem szabad jókedvűnek lennie. Halvány arczczal, fájó mosolylyal kell az utczákon járkálnia. Aztán találkoznak egymással. — Szervusz Kricsi. Szervusz öreg. — Hogy vagy? — Nagyon rosszul. Az éjjel mulattam. — Ah? Hol? — Szoáréban voltam. Untam magam, de el kellett mennem. Tout comme moi. Én is ugy jártam. Tegnap se aludtam. — Hát én? Az ember nem győz a sok meghívásnak eleget tenni. — Szervusz. — Tsau! És ezzel tova rebbennek, sántikáló, kimerült járással. A mi a hölgyekkel való társalgást illeti, ehhez a gigerli a maga módja szerint nagyszerűen ért. — Jó napot drága nagysád. Hogy van maga? Hallja maga! De szép maga! — Persze erre az „illető" kisasszony a helyett, hogy végignézné a gigerlicskét igy felel: — Ugyan menjen — maga. Ez a „maga", ez a kedves maga a beszélgetés mozgatója, a fő az, hogy minél gyakrabban „magáM kell mondani. Terjed és szaporodik a gigerlik nemes fajtája. Hiszen alkalmunk van azt is látni, hogy vidékről jön akárhányszor egy-egy kezdő gigerli. Végig járja a gigerli tan-folyamot és odahaza tul tesz a — mesterein. A gigerlifiloxerának, a mely beveszi magát az irodalomba is, életfájdalmas, savanyu és naturalisztikus tárczákat iró ifjú Jeles irók" alakjában egyetlen rettenetes ellenségük van, a mitől remegnek, és ez a közöny. Nem kell észrevenni a gigerliket. — Egy szedő halála. A főiskolai könyvnyomdának több éven át volt szedője Berger Adolf elhunyt e hó 9-én. — Temetésén megjelent a főiskola nyomda személyzete, hogy elhunyt társuknak a végső tisztességet megadják. Az ólomkatonák siettették halálát, tiidŐvészben halt me

„ szegény 23 éves korában. ° _ Am. kir. földmivelésugyi ír,;

a

7t«ríum legutóbbi időben élénk tevékenyért * »

Z0B °* eléré8ére

' bogy "* terményeket, a melyeknek a külföldről való behozatalára ez idő szerint még utalva vagyunk, az országban termeljük. Ezen terményekhez első sorban a gazdasági- és konyhakerti-magvak tartoznak, a melyekért még nagy összeget fizetünk évenkint a kölföldnek. A napokban ugyanis Tortnay miniszteri tanácsos elnöklete alatt enguet tartatott, a melyen a szakértőül meghivott Haldek Igáácz fővárosi magkereskedő a hazai magtermelés emelésére vonatkozó nézeteit előterjesztette. Érdeklődéssel fogjuk követni a m. kir. fóldmivelésügyi minisztérium ez iránybani további működését. —A világ halottjainak száma. Nem régen közlötte egyik angol lap az emberiség halottjainak számát. E lap kimutatása szerint évenkint 33 millió ember hal meg; naponként 91,554; óránként3730; perczenként 62. Az emberiség életének átlagos éve 38. Negyedrésze nem éri meg a 7 évet, fele pedig a 17-et. Tízezer közül egy éri el a 100 évet, 1000 közül pedig egy a 60 évet. E kimutatásban reánk magyarokra a legszomorítóbb, hogy Magyarországon a szülötteknek csak fele éri el a 7-dik életévet. Bizony nagyobb gonddal kellene ápolnunk gyermekeinket! — Köszönetnyilvánítás. Szalczer Ignácz ur 1 frfc tanúdijat, — dr. Krämmer — ur 18 krt, a jótékony nőegyletnek • voltak szívesek adományozni, melyért az egylet szegényei nevében hálás köszönetemet nyilvánitom Koller Jánosné elnök. — A nöegyleti bálra jegyek előre válthatók, Kiss Tivadar, Steiner Ignác, Szabó Ede és Stark Lajos urak kereskedéseiben. — A postagalambokat NewYork és Pennsylvania államokban a vidéki orvosok nagyban alkalmazzák betegeik gyors és pontos ellátásánál. A lakhelyüktől gyakran mértföldekre eső tanyákra postagalambokat visznek magukkal s ezek utján rendelik meg a gyógy tárakból az orvosságokat s ugyanígy postagalambokat hagynak a tanyákon, hogy veszélyes betegségi fordulatoknál útra bocsássák őket az orvos gyors értesítése végett. — A rendőrség mult héten az 1141 számú házból a lakókat kirakatta azért, mivel az épület rozzantnak konstatáltatván, annak összedülésétöl lehet tartani. A lakók csak rendőri kényszer alkalmazása után voltak hajlandók a lakásokat elhagyni. — Egy fogadás. Verdier hadnagy bires volt az egész franczia hadseregben élénk szelleméről s különösen bohó csinyjeiröl, melyek utóvégre arra bírták ezredesét, hogy áthelyezését sürgesse valamely másik ezredbe, bár különben tetszett neki is a derék fiatal tiszt. Az áthelyezés meg is történt. Az ezred tisztikara, melyhez Verdier áttétetett, általános örömmel várta a híréből jól ismert uj bajtárst s bankettet rendezett tiszteletére, midőn megérkezett. A lakoma vége felé, midőn a champagnei habzott a poharakban, B. tábornok felkiáltott: — Csakugyan igaz, Verdier, hogy ön minden fogadást megnyer? — Igeu, tábornok ur! — Mennykőbe! ós hogyan csinálja ön azt? — Oh, nagyon egyszerűen! Csak akkor fogadok, ha egész határozottan tudok valamit; aztán egy kissé physiognomista is vagyok! — Ön physiognomista? Nos, mit olvas tehát pl. most az én arezomról? — Azt olvasom, viszonzá gyorsan Verdier, hogy tábornok ur régi oldalsebe ismét kiuj ult. — Ostobaság! nekem nincs semmi sebem! — kiáltott fel a tábornok. — De . . . — Semmi „de", mondom önnek fiatal ember. — Talán csak nem akar tábornok ur róla beszélni. Egy párbaj . . . — Ördögbe! nem hisz ön nekem. Mibe fogadjunk? — Amennyibe tetszik tábornok ur. — Ötszáz frankba?—Jó, legyen 500 frank. — A jelen levő urak legyenek tanúim. — Ezzel a tábornok levetkezett, az összes jelenvolt tisztek megvizsgálták s egyhangúlag kijelentették, hogy a tábornok testén nyoma sincsen semmi sebnek. — Ön elvesztette fogadását, Verdier! — kiáltá a tábornok öltözködés közben. — Itt az ötszáz frank. — Nevetve dugta zsebre a pénzt a tábornok s még az este levelet irt barátjának, Verdier volt ezredesének: „Kedves barátom! Verdier szerencséjének hire valóságos humbug. Az előbb fogadott velem ötszáz frankban, hogy az ón oldalamon egy seb van és természetesen elvesztette fogadását." A válasz csakhamar megjött s igy hangzott: „Te valóban meghatóan naiv ember vagy. A te ötszáz frankos nyereséged nekem kétezer frankomba került, ily összegben fogadott ugyanis elutazásakor Verdier velem, hogy a legelső este, melyet veled tölt, te az ezred összes tisztikara előtt le fogod vetni ingedet és ezt magad fogod nekem tudtul adni!" — Elképzelhető, minő hosszú arezot vágott a tábornok erre a levélre. Lopás. Eellner Izrael pápai lakosnak kamarájából folyó hó 10-én esti 8 óra tájban 5 avult hámot ismeretlen tettes ellopott. A rendőrség megindította a nyomozást. — Rendőri hirek. Gaál János asztalos szölŐhajlékából ismeretlen tettes 1 lepedőt, 2 vánkost és 1 paplant ellopott. A tettest a rendőrség nyomozza. — Találtatott hét darab kulcs egy csomóban, tulajdonosa jelentkezzék a rendőri hivatalban. — Melyik olcsóbb? Ezt kérdezi rendesen a legtöbb ember, midőn valamit venni szándékozik. Ezt a kérdést teszi fel magának igen sok gazda is a vetés idejének közeledtével mielőtt a szükséges magot megrendeli. Lapunk nagy számú gazda-olvasói iránt' való figyelemhői szívesen szolgálunk e kérdésre felelettel,, mely csak ugy szólhat, hogy a legolcsóbb az ami legjobb, mert minél-jobb a mag, annál jobb termést ád. Aki tehát olcsón akar venni, az olyan ezóghez forduljon a mely a legjobb árut szállítja. Ilyen czégnek ismerjük Mauthner Ödön magkereskedőt Budapesten, akinek nevét különben az ország határain túl is jól ismerik s akinek üzlete éppen feltétlen megbízhatóságánál fogva minden irányban oly nagy mértékben kiterjedt, hogy méltán sorolhatjuk az ó- és újvilág legelsőrangú magkereskedéseivel egy osztályba. Magvainak feltétlen megbízhatóságáról magunk is többször meggyőződvén, szívesen ajánljuk a tavaszi vetés közeledtével a termelő közönség figyelmébe. — A világ legnagyobb városa. Angolország fővárosa: London 312 • kilométer területen fekszik. A városon keresztül folyó Themsén 48 híd vau. Van 1450 temploma, 2100 kórháza, 2200 postahivatala s 76 színháza. Házszáma 547,410. Évenkint 2000 uj ház épül. Vasuta évenkint 200 millió utast szállítanak. Lakosságának száma az 5 milliót meghaladja, tehát majdnem annyi mint Magyarország népességének egyharmada. — Hogy tartsuk el a tojást ? Aktuális kérdés a há/.iasszouyok körében s nem kevesebb gondot okoz, mint a báli ruha szülének a megválasztása. A polyva, törek, zab, rozs és hamu könnyen s olcsón beszerezhető anyagok s a leginkább is veszik igénybe, ezek azonban inkább a téli fagy ellen védik a tojást, mintsemhogy konzerválnák s a melegebb tavaszi idők beálltával bizony sok megromlik. Minél többet párologtat el a tojás vizéből, annál több levegő nyomul helyébe s annál nagyobb a megromlás veszélye. Ha tehát a levegőt távol tartjuk a tojástól, nem kell annak megrothadásától tartanunk. Amerikában sórétegbe rakják le a tojást s több mint 8 hónapig marad frissen. Ez egy kissé költséges eljárás, mert a sóból bármily gondos kezelés mellett még is csak veszendőbe megy valami. Sokkal olcsóbb ennél a gypsz alkalmazása. Vízmentes gypszből gypsztejet készítünk s a tüllbe burkolt tojást egyenkint bemártjuk. A megszáradt gypsz léghatbatlan réteget képez a tojáson s az minden hátrány nélkül hosszabb ideig eltartható. Bármily .módon rakjuk is le a tojást, ügyeljünk arra, hogy mindenkor szélesebb alapjával lefelé rakjuk le, mert a légbuborék igy a hegyesebb csúcsba jut s kisebbb felületen érintkezik a tojás tartalmával, a tojás megromlásának valószínűsége tehát sokkal kisebb. A levegő nem mint fertőző működik közre, és igy a bajnak nem közvetlen oka, hanem oxigenjával bomlasztja meg a tojás kén- és foszforvegyeit. — Lopás. Szarka István itteni illetőségű, elzüllött egyén, a kit mult szerdán tolonczoltak Pápára Győrből, szabadlábra helyezése után bement Rózsa Józsefné pápai lakos lakására és annak szekrényéből két ezüst órát és egy ezüst lánezot ellopott. A rendőrség elfogta a tolvajt ós átadta a kir. jbíróságnak. Szarka rendesen őrültnek tetteti magát ilyen esetben és nem akar semmire sem visszaemlékezni, természetesen azért, hogy a megérdemelt büntetéstől szabadulhasson. — Városunkban meghaltak február 6—12-ig: Kecskés Ferenez gyermeke István, rom. kath., 5 éveSj tüdővész. — Braunstein Izsák, izr., 84 éves, tüdőlob. — Berger Adolf, izr., 23 éves, tüdővész. — Horváth Antal, róm. kath, 78 éves, orbáncz. APRÓSÁGOK. A szamár. A kis üózsa panaszkodik barátnőjének esti sétája után. — Képzeld csak, a Jenő megakart csókolni, de én azt mondtam neki, tartsa meg a csókját. — Es vájjon Jenő megcsókolt-e azért ? — kíváncsiskodók a barátnő. — Nem, a szamár magának tartotta! — Egy világfi albumából. „Ne tégy soha öreg embernek szívességet, mert nem lesz ideje meghálálni; gern pedig gyermeknek, mert elfelejti mire megnő." -- Barátnők közt. Ah! milyen pompa san áll neked ez a ruha! . . . kár, hogy kel méje már nem egészen divatos. — Csakugyan a tiednek kelméje sokkal szebb . . . kár, hogy olyan rosszul áll. — Szívélyes ajánlat. B. gőzmalomtulajdonos a következő körözvényt küldi szót; „A tisztelt fóldmivelő urak figyelmébe ajánlom csontőrlő malmomat. Az őrölt csont a legjobb trágya. Csekély díjért hajlandó vagyok a t. földmivelő urak saját csontjait is megőrülni, — Az olvasó próbán. Szerző (olvas): Mikor a grófné e szavakat mondta, az egész társaság hangosan fölkacagott. Igazgató (komoly hangon) : A boldogok ! — Az utcán. — Jó reggelt, uram! Nem adna kölcsön öt forintot ? — Úgy látszik, félreismer. Nincs szerencsém. — De kérem, hiszen ón vagyok az, aki tegnap tiz forintot akart öntől kölcsön kérni! Furcsa gyűlölet. Nelli keservesen fakad %l az édes anyja előtt; Azt kérdezte szeretem-e ? Nem mama gyűlölöm, -Szemtelen egy fiatal ember. — Ugy azt hiszem kedves leányom semmi sem lesz a házasságból. — De hogy nem, azért nőül megyek hozzá. A mama megdöbbenve; Azt mégsem hittem volna, hogy annyira gyűlölöd. — A gtjermekvilágból. — Mi ez, kis mama? — Ez holló. — Micsoda az a holló? — Madár. — Miféle madár ? — Mondtam már, hogy holló. — Mire jó a holló ? — Semmire. — Akkor hát mire való a holló ? — Nem tudom. — Ha te nem tudod kis mama, akkor nem lehet az holló! — Jóvátette. Egy ur, aki hires volt g'orombaságaíról, melyeket azonban rögtön megbánt, igy szólt ebéd után egyik társához: Bocsáson meg, hogy ebéd közben olyan durva szav^kkal_illettem önt , ... De nem- tehetek róla, nem birok magamon uralkodni, ha valaki ostobaságokat mond. — Elszólta magát. Házi asszony: Hogyan gróf ur, már elhagy- minket? — Házi kisasszony: Ah: maradjon még gróf ur! .'— Gróf: Nagyon sajnálom . . . de . . . amint látom ... a hölgyek nagyon fáradtak . . különösen én! — Bók. Tudja-e uram, hogy nagyon félek a villámtól? — Nem csodálom, asszonyom ; akiben annyi a vonzerő ! — Jó indokolás. — Mondja csak Babos ur, barátja ön a halottégetésnek? — Az attól-függ, hogy mikor halok meg: télen például szívesen égettetnem el magamat. — A tökfilkó. Két jó barát beszélget. Kedves leány ez e Rózsa — mondja Károly. — Azt gondolod ? Ki nem állhatom, ugy bánik velem, mint valami tökfilkóval. — Károly nagy csodálkozással: Mi, hát ismer téged ? — Megérdemelt büntetés. A firer tartozik a bakának 10 forinttal, ez rapportra jelentkezik, hogy bepanaszolja adósát. A firer elővezeti. Baka (magyarul): Jelentem alásan kapitány ur, a firer ur 10 forintommal tartozik és nem akarja megfizetni. Kapitány (németül): Firer, mit kivan ez az ember? Firer (németül): Maga jelenti, hogy tegnap éjjel engedély nélkül kimaradt. Kapitány: Enyhítő körülménynek tekintem és csak 24 órai áristomot kap. — Nagy mondás. — Milyen jól néz még ki az X. asszony! — Pedig már olyan vén, hogy a saját nagyanyja is lehetne. — A hatás — Nos, hogy van Berta barátunk ? — kérdé az orvos. — Hát nem tudja? Alig, hogy hazajött a fürdőből, ágyba feküdt s két hót múlva meghalt. —' Két hét múlva ? Tehát igazam volt, mikor azt mondtam, hogy a fürdő gyógyhatása csak két hét múlva mutatkozoik! • — Az igazgató urnái. — Átolvasta már igazgató ur, benyújtott két darabomat? — Eddig csak az egyiket olvastam át.— Szabad tudnom, megnyerfce-e tetszését — Őszintén mondva, a másik jobban, tetszik. — Megházasodott. — Hogy vagy kedves Jenőm? — kérdi S, barátját, a kit idestova egy esztendeje nem látott, — hogy vagy a szép lányokkal? Igaz, még mindig udvarolsz a szép Ellienek? — Nem én, pár hónap óta elhagytam. — Talán összevesztetek! Dehogy, a mult júniusban — nőül vettem! — A vendéglőben. Pinczér, hozzon nekem helyesírás hibákat. — Nem értem, uram ... — Helyesírási hibákat kérek ! — Olyan nevü ételt nem ismerek. — Miért teszi hát az étlapra? . — Boldog családapa. — No most én is boldog apává lettem! — Ne mondja ! Fiu, vagy leány? — Egyik seml Hanem a „legeslegújabb" hadastány-egylet fölkértea feleségemet zászlóanyának. — Egy énekesnőről. — Milyen ' gyönyörü a hangjai — Ig

en

; de kárpótlásul- aztán gonosz a nyelve! Kivonat: Pápa városának gabona-árjegyzőkönyvéből 1892. február hó 12-ón -— Jó. KözAp. Alsó. Buza 10ft70 kr. lOftáOkr. 10 ft 20 kr. Rozs 10» 00 » 9 » 80 » 9 » 40 » Árpa. 6 » 20 » 6 » 00 » 6 » 60 > Zab 6 . 30 » 6 > 00 » 5 » 80 > Kukovica 5 > 60 » 5 > 40 » 5 » 20 » Burgonya 2 » 00 > 1 » 80 » 1 »50 » Széna 2 . 50 » 2 » 20 » Zsupp 2 » 50 > 2 » 30 » " Osváld Dániel polgármesterIndulás Pápáról. Győr felé: Indul 6- óra 22 perez reggel, Budapesten van lóra 35 perez délben, Bécsben van 3 óra 30 perez délután. Indul 3 óra 20 perez délután, Budapesten van 7 óra 50 perez, este, Bécsbén van" 7 •óra 20 perez este. És indul 12 óra 44«per'ez éjjel, Budapesten van 7 órakor reggel, Bécsben van 6 óra 20 perez reggel. Kis-Czell felé: Indul 12 óra 52 perez délben, — 8 óra este — és 3 óra 47 perez éjjel. Érkezés Pápára. Győr felő~ 12 óra 52 perez délben 8óra este és 3 óra 47 perez éjjel. Kis-Czell felől: 6 óra li perez, reggel, — 3 óra 20 perez délután és 12 óra 44 perez éjjel. Egész selyem mintázott Foulardokat méterenkmt 85 krtól égisz 4 frt 75 krlg (mintegy 450 különböző árnyalatban) megrendelt egyes öltönyökre, vagy egész végekben is szállít házhoz szállítva, postabér- és vámmentesen Hehr neberg G. (cs. kir. udvari szállító) selyemgyára Zürichben. Minták postafordultával küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kr bélyeg ragasztandó, (©)