Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891
1891-10-04
sereg fizetés javítást követel, de hogy egy szegény néptanító hogyan tengődik 150—200 frt évi jövödelméböl, rá se hederitünk. Kéjutazásokat rendezünk minden irányban, fürdőkre járunk s ba a szegény nép a szükségtől hajtva más világrészbe indul munkát keresni, visszatolonezoltatjuk, hogy szeresse, védje a hazát .s tanulja meg itthonn Tanner és Sucei koplalás művészetét. Mit is mondott a czigány mikor azt kérdezték tőle: — More nem félsz az ellenségtől? jön ám! — Ugyan minek lelnék, vagy mit féltenék? A köpönyegem csupa lyuk, a bőgöm zálogban van, a feleségem meg olyan vén, hogy az ördögnek sem kell. Hajdanában a magyar ember jókedvében igy kiáltott föl: Extra Hungáriám non est vita! sí est vita, non est ita. Ma esak a gutgesinnt politikusok és á cs. és .kir. vitézurak zöngedezhetnek igy. A zsíros falatokon azok osztozkodnak. Belőlük kerekednek M a különféle rendű kormánybiztosok, sószállitók, regalefőbérlők, bankigazgató tanácsosok, egyetemi tanárok, s a jó Isten tudja miféle sinecurák élvezői. Nem azt kérdezik van-e rá talentumuk? hanem mennyi talentumot hoz bizonyos állás! ü- tisztelt vitéz urak pedig igazán urak fényes egyenruhában, fényes fizetéssel. A szegény iparos küzd, tengődik a külföldi gyáripar ellenében, a szegény földmives fáradságos munkával igyekszik megszerezni a mindennapi, kenyeret. Nekik csak kivánniok kell valamit s kívánságuk parancs a nemzetre. Meglássa Uram! szólt bucsuzóképen emberem, hogy a jövő tél elől majd ezrével szökik kí a nép az országból. Sanyarú esztendőnek nézünk elé. Nem lesz kenyér. Adja Isten, hogy ne úgy legyen! *) äzok saját jól fel^op^lipÄ:^ háztartási ügyeiknek —* a3^M||i' .törvény veAlispáni jelentés. A terjedelmes alispáui jelentésből mint általános érdeküeket közöljük a következő, a községek háztartására és a kivándorlás ügyére vonatkozó részleteket. A községek háztartása. A községek háztartási ügyeit érdeklőleg, összehasonlítva a folyó évben elért eredményt a korábbi évek eredményével, — határozott javulást jelezhetek. A hátralékos számadások és költségvetési előirányzatok valamint az 1892. évi községi költségvetési előirányzatok majdnem minden községből betérj esztettek, — ós ez idő szerint számvevői átvizsgálás, illetve törvényhatósági, tárgyalás alatt állanak. Sajnos azonban, hogy ezen kedvező eredmény, ezen siker korántsem annak tudható be, — legalább a községek jelentékeny részénél, — mintha *) Kivettük ezt a kis czikket a tárcza-vonal alól, hova azt szerzője szánta, az okot tudni fogja szerzője és tudni fogják olvasóink is. Szerk. rendelkezéseinek megfelelően' váló zetésére", "kiváló súlyt fektetnének^ hanem betudható, nagyrészben ós főleg annak, hogy a mulasztó közegek 'érzékenyen lettek rendbüntetóssel sújtva.. Jelentékenyen emelni fogja az eddig elért eredményt, hogy az ellenőrzés most már sokkal könnyebbé, is van téve, — Vármegyénknek 184 községéből ugyanis 154-nek a közgyűlések számáról és idejéről a tekintetes törvényhatósági bizottság által jóváhagyott szabályendelete van, — néhány hasonló tárgyú szabályrendelet most áll törvényhatósági tárgyalás alatt, a hiányzó szabályrendeleteknek megalkotása és beterjesztése iránt pedig az intézkedéseket megtettem. Ily módon az első fokú hatóságok is sokkal könnyebben teljesíthetik az ellenőrzést, — mert közölni fogom velők, hogy melyik község mikor köteles szabályrendelete szerint az őszi ós mikor a tavaszi közgyűlését tartani, illetve mikor köteles jövő évi költségvetési előirányzatát és mikor mult évi számadását letárgyalni.— Hozzávéve ehhez még. azt, hogy a t. törvényhatósági bizottság éppen a mostani rendes közgyűlésünk alkalmából van hivatva megállapitaui azokat a kérdő pontokat, melyekre a községi kivatalokjnegvizsgálásánál kiterjeszkedni kell és tudatában annak, hogy ismert bölcsességével ezen kórdöpontok megállapításánál a községek háztartási ügyeire kiváló gondot fog fordítani, — s megemlítve még azt, hogy ezen rendelkezésnek valamint a hivatkozott szabályrendelet rendelkezéseinek betartása iránt a legnagyobb szigorral fogok intézkedni, — azon meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy az 18S6: XXII. t. czikknek a községek háztartását érdeklő része is, a legpontosabban végrehajtva lesz. A kivándorlás ügye. Az Amerikába való kivándorlásra csábító levelekkel vármegyénk lakossága még folyvást elárasztva van, ós ennek következménye, hogy a devecseri és zirci járásokból többen kivándoroltak, illetve szándékoznak kivándorolni. A népnek felvilágosítására ós igy a mozgalomnak elfojtására uj ból megtettem a szükséges intézkedéseket; több ügynök ellen, kik a kivándorlást engedély nélkül közvetítették, az eljárás ismét meg lett indítva. Vidéki levelezés. Tekintetes Szerkesztő Ur! I 3 . Ggimóth, 1891. Okt. 1-én. A pápai esperesi kerületi róm. kath. tanitóegylet folyó hó 22-én tartja Ugodban őszi közgyűlését az alábbi programm szerint; melyre az egylet tagjai és tanügybarátai, ezennel tisztelettel meghivatnak. 1. Délelőtt 9 órakor kezdődő szentmise hallgatása. 2. Elnöki megnyitó. 3. Az őszi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása ós hitelesítése. " ;5V '"^'^^ötM'él&áíÍ : ÍTI^BWSÖI^'®^ adó: Kremer Gyula, nyőgéri tanító. 5i "Felolvasás a „Jellem képzésről". Felolvasó: Domonkos József ó-malomsoki tanító; 6. Az iskolai mulasztások kimutatásánál, minő egyöntetű eljárás volna a legczélszerüebben követhető? Előadó: Haydu Lajos ugodi tanító. 7. A Veszprém egyházmegyei róm. kath. tanító-testület központi bizottságának legutóbbi gyűlésén felvett jegyzőkönyvnek ismertetése. Előadó; Domonkos István salamoni tanító. 8. Értekezés. „A történelmi tananyagok lényeges feldolgozásáról." Felolvasó: Derdák János csóthi segédtanító 9. Az országos kath. segélyalap jelen állapotának ismertetése. Előadó: Tamásovics János kupi tanitó. 14. Indítványok és jelentések tétele, és azok letárgyalása. 11. Az egyletipénztárnok számadásának felolvasása, ugy ennek megvizsgálására kiküldendő három rendes tagnak megválasztása, és a tagsági díjak befizetése. 12. A tavaszi közgyűlés helyének és idejének, valamint az ottan tartandó előadások tartására, három egyleti tagnak kijelölése. 13. Nsgos Dr. Palotai Ferencz egyh. főtanfelügyelő úrtól, a „Gondviselés" segélyintézet érdekében jött körlevélnek felolvasása. Végül megjegyzendő, hogy Domonkos István és Derdák János felolvasásaikra, először a választmány bizottságának bírálata olvasandó fel, és csak azután tehető az általános bírálat: a többi előadások bevégzéseik után, a bírálatok és vélemény nyilvánítások, azonnal megtehetők. egyl- főjegyző. 1 közönség köréből.*) Egy latin közmondás azt mondja: „Qui tacet consentire videtur." Aki hallgat beleegyezni látszik. Hiszem, hogy a helybeli izraelita elemi iskola derék tanítói ismerik ezen jó közmondást és azért csudálom, hogy miért nem jártak el ezen értelemben az iskolaszékhez beadotfct emlékiratuk ügyében? Ha az izr. iskolaszék nem felelt a tanítótestület azon memorandumára, melyben ez a biblia magyar nyelven való fordítását kérte, bizonnyal beleegyezik a jogos kívánságba. Tehát miért vaunak mégis a helybeli iskolában olyan visszás állapotok a biblíatanitás terén, melyek által a gyermekek physicaílag is roppantul gyengítve lesznek? Van-e szóles e világon iskola hol a biblia kis gyermekeknek két nyelven és pedig magyar és német nyelven lessz előadva, minek az a természetes következménye, hogy a gyenge tanulók sem az egyiket sem pedig a másikat felfogni nem képesek! Ha nem ismerném a helybeli derék tanítókat azt mondanám, hogy nincs elég lelki bátorságuk .a fenti közmondás értelmében eljárni. De miután tudom, hogy ők a paedagógia szent érdekében még arra az áldozatra is képesek, hogy két nyelven tanítsanak egy tantárgyat, felkérem ez uton a tek. izr. iskolaszéket gyermekem érdekében, hogy ezen misérián mielőbb segíteni kegyeskedjék és intézze el a tanítótestület memorandumát a helyes logika és a hazafias szellem tekintetbe vétele mellett. *) E rovat alatt közérdekű felszólalások dijnélkül közöltetnek, felelősséget azoban nem vállal a Szerk. es rr ^- Hők© Lajos „Magyarország ujabbkor! történelme 1820-tól 1886- ig" czimü munkájáára hirdet előfizetést. — Az a kor, melyet e munka tárgyal, oly gazdag események s nagy emberekben, hogy a mai nemzedék tanulmányozására nagyon is érdemes. Érdekességére nézve elegendő, ha felemlítjük, hogy szerző a kort, nielynek eseményeit rajzolja, maga is átélte, a szereplő egyének közül a legtöbbet személyesen ismerte. E helyen is csak köszönettel tartózunk neki, hogy most midőn ereiben a vér már lassabban pezseg, hazánk s nemzetünk iránti forró szeretettől indíttatva, ifjúi lelkesedéssel vállalkozott munkája újból való átdolgozására. E munka először a „Hazánk" czimü, ma már megszűnt, történelmi folyóirat 1886. 1887— 88. évi folyamaiban jelent még, B már^ akkor is a* szakférfiak és a sajtó elismerésével találkozott. A munka rövid tartalma következő: Első könyv 1820—1848. A fejlődós korszaka eszmeharczokkal. Az 1825—27, 1830, 1832-6, 39—40, 43—44. országgyűlések. Második könyv. A függetlenségi harcz szóval és fegyverrel 1848—49, L A pozsonyi orsz. gyűlés 1848. ápril. 11-ig. H. Az 1848-iki május és június hónapok. Hl. A pesti országgyűlés júl. 4-től decz. 31-ig. IV. A függetlenségi harczok 1848. decz. közepétől 1859. aug. végéig. V. A végnapok. Harmadik könyv. Magyarország helyzete 1859401 1865-ig.. I. 1850-1860. n. Az 1861. országgyűlés,— Negyedik könyv. I. Az 1865 68. országgyűlés. DL Hazai s külföldi események. LTI. A törvényhozás működése 1869—1886. A munka mintegy 21 nyomtatott iv lesz s deczember hó végével fog a megrendelőknek megküldetni Előfizetési ára 1 frt 50 kr. Az „Iskolai Szemle" előfizetőinek s tanitó növendékeknek 1 frt 20 kr. Bolti ára jóval nagyobb lesz. A megrendeléseket minél előbb kérjük hozzánk- küldeni, hogy a nyomtatandó példányok felől magunkat tájékozhassuk. Csurgó, (Somogym.) 1891, szept. hó. Az „Iskolai Szemle" kiadó-hivatala. — A t olvasó közönséghez. Költemények czimen egy 14 ívre terjedő kötetet szándékozom a f. év végén kiadni. Tiz év óta részint az irodalmi társaságok felolvasó üléseiről, részint fővárosi szépirodalmi s napi lapokból ismer a művelt nagy közönség, melyhez tisztelettel fordulok, hogy vállalatomat nagy becsű figyelmébe részesíteni méltóztassék. Barátaimat, ismerőseimet s mindazokat, kiktől a magyar költészet támogatást remélhet, bizalommal kérem, hogy kötetem megjelenését előfizetők gyűjtésével elősegíteni s a megrendeléseket f. évi október hó 25-dikéig nevemre czimezve beküldeni szíveskedjenek. A kötetet egy első rangú fővárosi czég állítja ki a legdíszesebben. Ára: fűzve 1 frt 60 kr, diszkötésbén 3 frt. Gyűjtőknek 10 előfizető után tiszteletpéldány. Fényes reményekkel nem áltatom magamat. Jól tudom, hogy korunk anyagias jellemű világában kevesen lelkesülnek eszményekért ; de azt is tudom, hogy hevülő lelkemmel a magasztos, a fölemelő iránt nem egyedül vagyok. Vannak kik velem — ismeretlenül is — ama jóltevö ábrándokért együtt küzdenek, melyek az elet szebb, áldóbb útaíra vezetnek, a melyek megőrzik a nemesebb vágyak iránt való fogékonyságot a sziv, u lélek számára. Tőlük várom vállalatom felkarolását. Hazafias üdvözlettel Zilah, 1891. szeptember hó 7. Petri Mór, főgyipan. r. tanár, a Szilágy szerkesztője. — 1 A gazdasági és műszaki haladás iránt érdeklődő művelt közönség figyelmét a kezdődő évnegyed alkalmából felhívjuk a 14 év óta fennálló Gazdasági Mérnök czimű közérdekű gazdasági és műszaki hetilapra, különösen kiemelvén hogy a Gazdasági Mérnök nem elvont elméleti fejtegetéseket, de oly gyakorlati közleményeket tartalmaz, a melyek a gazdaság terén mindenkor haszonnal értékesíthetők s ezek mellett oly általános érdekű czikkeket és közleményeket, amelyekből minden művelt erpaber tanulságot és szellemi élvezetet meríthet. Úgyszintén értesítjük t. olvasóinkat, hogy még ez évben megjelenik a Gazdasági Mérnök zsebnaptára 1892-re a közhasznú adatoknak és tudnivalóknak gazdag gyűjteményével, csinos vászonkötésben. A Gazdasági Mérnök előfizetői a zsebnaptárt ingyen kapják. Másoknak az ára 1 frt 50 kr. A „Gazdasági Mérnök" megjelenik minden vasárnap gazdag és változatos tartalommal, díszesen kiállítva, képekkel és szakszerű rajzokkal illusztrálva. Szerkeszti és kiadja Gonda Béla műszaki tanácsos, műegyetemi m. tanár. Előfizetési ára: Egész évre 12 ft, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt. Az előfizetési pénz a lap kiadóhivatalába (Budapest IX. Lónyay-utcza 11.) küldendő. / KÜLÖNFÉLÉK. — Olvas óinkhoz. Ez év utolsó negyedén hangzatos frázisok helyett a tisztességesen végzett munka öntudatával fordulunk lapunk olvasóihoz. A »Pápai Lapok« igyekezett mindig Pápa városa és vidéke érdekeinek önzetlen, kitartó munkása lenni, s mint ilyen sohasem engedte magát letérittétni azon útról, melyet a kötelességtudat számára kijelölt. Lapunk köré csoportosul- városunk és vidékének minden a közügyet szivén hordó tisztességes eleme vallás és pártkülönbség nélkül, mert a >Pápai Lapok« nem áll sem egy felekezet sem egy párt szolgálatában, hanem szolgálja az egész közönség érdekét.— Előfizetési ára a hátralevő negyedévre 1 frt 50 kr, mely öszszeget kérjük lapunk kiadóhivatalához beküldeni. — Ő Felsége a király nevenapján ma d. e. 9 órakor ünnepélyes nagy mise lesz a nagytemplomban, melyen Néger Ágoston apátplébános fog pontifikálni. A misén megjelennek a honvédhuszártiszti kar és a hatóságok is. — Horváth Boldizsár levelét a legtöbb fővárosi lap átvette lapunk mult számából egész terjedelmében. Azt hiszszük a megyebizottsági tag urak egy némelyike nem épen mosolygó ábrázattal olvasta ezt a valódi liberális gondolkozásról tanúskodó levelet, mert hát „Pápa vármegyét" csak ki lehetett volna csúfolni, de mikor ott áll a háttérben — Horvát Boldizsár. No de nem féltjük mí a tek. bizottsági tag urakat, lesz ott bizonyára ember, a ki magát nagyobbnak tartja Horváth Boldizsárnál is. — A .holnap kezdődő megyegyülésre a pápai megyebizottsági tagok közül többen szándékoznak lemenni. Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy a megyebizottsági tagok száma Pápán: yirilis 24, választott 12, összesen 36, minek ellenében Veszprémben van virilista 54, választott 11, összesen 65. — Az aradi vértanuk emlékére az ország több városában gyászmisét fognak tartatni,' s a mint értesülünk, nem fog elmaradni ez .városunkban sem. Egy éve, hogy a díszes emlék ott áll Aradon, Az ablak vörös függönyein át beáramló napsugarak kísértetiessé tették gömbölyű arcát. Némán s tétova tekintett egy falon függő fényképre. Kezében görcsösen szorított egy papírlapot. — „Hát nem szeret, nem szeret.. .*' kiáltá végre kétségbeesetten s szőke fejecskéjét két kis kezébe temetó s úgy zokogott — Hirtelen fölemelkedett szókéből, elhajitá a papírlapot: szemei villámokat szórtak. — „Gyűlölöm öt, gyűlölöm " suttogá szenvedélyesen. S többé már nem a síró asszony fájdalmával, de egy sértett királynő büszkeségével tekintett az átellenes képre. Elhatározólag lépett a falon függő csengetyüzsinórhoz s teljes erejéből rántotta meg kétszer. Az inas belépett. — Jean! Berkessy jogtanácsos urat kéretem, jönne azonnal a kastélyba. Sürgős beszólni valóm van vele. A szolga meghajtva magát, távozott. Rövidke negyed óra múlva ott" állott már az öreg jogtanácsos Eveline előtt. Magas, termetes Öreg ur volt, galambősz fővel s szelíd tekintettel. Azók közé tartozott, akikre azt szokás mondani: „becsületes arca van". Tiszteletteljesen állott meg úrnője előtt. — Nagyságos asszonyom, hivatni méltóztatott s én siettem parancsának eleget tenni. — Igen Berkessy. Szükségem van önre... Itt hangja remegni kezdett, de azután erőt véve magán, foly tatár : — Bodroghytól válni akarok. (Mindjárt. Ön még atyámnak volt jogtanácsosa, tudom, hűséges emberem; ön fogja megindítani a válópert. Többé: nem akarok yele^l^Qzjii, aaoiuaAl an^nifeQ^.t5itwn>. gyermekeimmel együtt. Gyűlölöm öt, gyűlölöm — tört ki folytatva szenvedélyesen — tudja meg, gyűlölöm Bágyadtan rogyott le székébe. Az öreg ember ámultán nézte, hogy mint tud a galamb ölyvvé változni. IV merte ö- Evelint már gyermekkora óta. Hányszor játszott ez a szőke kis gyermek az ö térdein? Hányszor tépázta meg hosszú szakállát? Ugy szerette, mintha sajátja lett volna. Ismerte ö nagyon jól ezt az aszszonyt. Tudta, hogy szerelemből ment férjhez ós hát — most válni akar. De hát miért? Elhűlve hallgatta azt a fagyos hangot, a melyen Eveline az első szavakat monda. Hát ilyen hamar ér véget a szerelem? 0 másmilyennek ismerte ezt a nőt. Csalódott volna tán benne? De mikor végül azt a szenvedélyes kitörést hallotta, tudta ö, hogy mit jelent az a: „Gyűlölöm" ... Nem csalódott. De most még. megfoghatlanabbá vált előtte a dolog. Szeret ós válni akar — Drága, nagyságos asszony, töré meg végre a csendet — régi szolga vagyok, ismerem kiskorától s boldognak tudtam mostanig. Honnan e 'változás? Tanácsot akar tőlem hallani. Az Istenre kérem, ne hamarkodja el a dolgot. Ne törje meg Önmagának s egy agg anyának szivét. Ne fossza meg gyermekeit az apától. S ne tegyen még boldogtalanabbá egy — harmadikat — Mindenik szónál tőrszurást érzett szivében Eveline. , — Nem — csak .ofe^ft védje. iÉn válni akarok. En őt gy^Mö^m, dgen-igeá gyűlölöm — — Teljesit/e,-. képesemet,; — nem — parancßolnai^ -".v. Ji : ,v < Szegény- asszony^z^Mtó, - így %p marább ér célt. Azutáni#l©m^§dv A e, szjéj kéből a másik- szö|á^^ö^^3níagá|a^ hagyva a megrendülj |^^^^^ % ^p[t'" , tegy nem less npé^^^^m %ké — ez előtt az öreg ember előtt. Félt, hogy fájdalmában keblére borúi.annak a jó öreg embernek s azt mondja neki; „Ne higyj nekem, szeretem őt, szeretem" ... Sietett véget vetni a jelenetnek. Elmenekült a gyermekszobába s ott gyermekeit össze-vissza csókolva — keservesen zokogott — — — Az öreg ember kihallotta a zokogást. Elszorult az ő szive is. Néhány öreg könnycsepp gördült végig barázdás Orcáján. Sietett ö is el. Nem birta volna tovább. — Szegény asszony — mormogá távoztában. Másfél óra múlva már ott robogott a hintó az országúton, eltemetve három, lénynek a boldogságát. Egy agg anyáét, egy szerető asszonyét és egy imádó férjét. * * * A válóper megindult. Hiába volt Bodroghynak minden igyekezete, hogy nejét kiengesztelje. Személyesen ment el anyósa lakására, Mikor neje után tudakozódott, azt mondották, nincs otthon. Gyermekeinek hangját kihallotta a folyosóra s ö nem mehetett "be hozzájuk, hogy őket keblére ölelje. Távozott, Irt levelet, teli a szeretet, imádat hangjával. Visszaküldték felbontatlanul. Meghiúsult minden törekvése. Csak legalább tudta volna, hogy nőiért hagyta el öt neje? Hisz soha, sohasem bántotta e^jy rosz szóval. Inkább úgy szerette,,; -ngy imádta. Leste minden gondolatai?. ítiianá, , kérdezte ezt a. jő.]ójgg.'5Berkessytö,ll$|^í^,' ez maga sem tuÖttjawfíjS ? Hasztalan. A rejtélyt meg nem fejtette. Végre lassan-lassan megadta magát sorsának. Olyan agg,, olyan megtört.lett a deli alak egy pár nap alatt. Mindhiába. | Eljött a tárgyalás napja. Halavány volt mind a kettő, mint a fal. A törvény szók rendes szokásaként először kibékíteni akjarta. Nem sikerült. A tárgyalás nem tartott soká. Eveline azt mondotta, ő gyűlöli azt az embert. Es Bodroghy? Ö is azt mondotta. Nem akart nejének terhére lenni. Pedig ha egymás szivébe láttak volna?! Kihirdették az ítéletet. Engesztelhetlen gyűlölet alapján-elváltaknak mondotta ki a törvényszék. A gyermekek közül pedig, a fiú egy év multán az apát illeti, a leány az anyánál marad. Megtörve távoztak mind a ketten. Eveline álig tudott ügyvédje karján lakására vánszorogni. Mult az idő. S az a szép asszony, hogy elhervadt egy rövid félév alatt! —Letört rózsa lett, a melynek elhulló "szirmait felkapja a pajkos tavaszi szellő, s suttogva tovább viszi. Milyen lett az a szép piros arc? Fehér. Fehérebb a tiszta márciusi hónál. Szemei alatt kék vonal húzódott. A szép arany haj közé itt-ott szürke szálak is vegyültek. Élő-halott lett belöler Szegény agg anyja fájdalommal nézte egyetlen gyermekének hervadását, de soha szemrehányást nem tett neki. Ismer-t,e.. leányát, tudta, hogy az teljesen, megtörné: ezt a. gyönge, roskatag .te'stal|katotv,Sallgatva szenvedett ő is. Már csák unokáinak ólt. s ' '/Közelgett azonban az idő,, mikor a |&ű|i|éB@3Í!o;jafhynak . kellett volna.átadni* jáhóz, kicsi karjával átölelte s még ő vigasztalta: " — „Ne sirj anyácskám, inaj'd a papa megveri, a ki téged bántott. Ne sirj!" Szegény gyermek, ha ; tudta volna, mit beszél. Minden szónál, mintha kínpadra Vonták volna Evelinet, A végzetes nap előtti, reggelen a gyermekszobából jövő dördülés ébresztette fel a kastély lakóit. Az összeszaladt háziak ott találták Evelint a padlón, vérben fetrengve. Haldoklott. Az orvos- legfeljebb két óráért állott jót. Férjét kívánta látni. Egy lovász vágtatott a szomszéd uradalomba. Egy óra múlva ott állt Bodroghy a haldokló ágyánál. — „Tudd meg — nem gyűlöltelek — — szeretlek most is — — — u suttogá halk hangon. „Szeresd gyermekeinket -— — —" Hirtelen hörögni kezdett s néhány perc múlva elszállt a lélek a roskatag hüvelyből. Nem tudott meghalni anélkül, hogy meg ne mondja, a kit oly végtelenül szeretett, — még egyszer, hogy szereti. Bodroghy kétségbeesetten roskadt neje ágya mellé. Úgy húzták őt el onnan, a mikor a ravatalt akarták felállítani • Amint felemelték a holttestet, egy cédula -hullott ki a halott kezéből. Bodroghy hirtelen utána nyúlt.: Elolvasta: „Szeresd úgy a kis Vilmost, amint engem szeretsz. Mariettád." A burok leomlott a rejtélyről. Haldokló nővére irta ezt Bodroghynak s neje ezt találta meg. Ebböi magyarázta, hogy hozzá hütelen lett. Evelinnel többé nem beszélhetett. Azt hitte, igazán gyűlöli őt. , Hármad: napra vitték ki a koporsót. !" ©gy nefelejcs' koszorú volt rajta s annak szetés szalagján csak egy szó: „Szerétteróluk: Bolond J- -Se 1
