Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-05-18

Magyar gazdasági gépek. lj korszakra virradt a magyar ipar. A i.emzet érti. hogy az anyagiakról is kell gon­dolkodnia, ha az európai népek csaladjában méltóan akarja betölteni azt a helyet a melyre geográfiai helyzeténél és erkölcsi súlyánál fogva iiiVHiva van. Sokáig szunnyadt a nemzet ereje és a megpróbáltatások, melyeken hosszú idon ke­leszt.d kellett mennie, megaczélozta bennünk MM • tudatot, hogy minden nemzet csak anv­íivit ér, amennyire magát érvényesítheti. A nemzeti erők érvényesítésétől függ a hatalom. Kddig fájdalom minden tényező, mely .i k> '/.kormányzatra befolyást gyakorolt, idegen -/•-iiipontból tekintette a magyar nemzeti ér­tekeket és olyan barbár érzéketlenséget tanú­sított Magyarország gazdasági szükségletei iránt, bsgjf a legcsekélyebb engedményért is \ /-res hairzot kellett vivniok a magyar gaz­lasági és kereskedelmi köröknek. Knnek az ideje azonban most már leja­i..i.in vau. A kozos vámterület ólomsulylyal nehezedik ugyan még ipari fejlődésünk szár­it iura, le másrész! meg van intéző államfér­finkban a jó akarat és a hazafias törekvés, » kfiaaS vámterület által okozott hátrányok pa­r.tli/ására oly állami kedvezmények nyújtása i kai, melyek az ipari és kereskedelmi körök Ukdkoaí kedvét méltán felbuzditjak. Ks a kormány eme közgazdasági politikájának kü­•?/>.iihetö főleg az ipar és kereskedelem terén asstslketó amaz élénkség, mely anuál ör­vendetesebb, minthogy a kislelkü batortalan­• is képes gyümölcsöző tevékenységre ser­kenteni. Mennyi okot és mily akadályokat tudott volna fölfedezni a nagy toké szemessége még sttk öt hat évvel ezelőtt, ha valaki eléállott volna azzal, hogy egy gazdasági gépgyár rész­réaytáisasag alapitására vállalkozzék Magyar­• i MÉgM ! Ks ma minden habozás nélkül és a bii­toa nyei•eségkilátia vidámságával szá*ezreket t-\ I alaptőkét raktak le egy ily vállalat léte­• téaén mely eddigi működésével arra a fal­f TéatS jogosít M bennünket, hogy e vállalat i'.vid idő alatt kifogja zárni a külföldi ver­st-uvt ]>iaczunkról. Mert kétségtelen, hogy az L M magyar gazdasági gépgyár részvénytár­uzlete Buda]>esten ma már oly lendü­letnek örvend, hogy erre a magyar ipar iga­zán büszke lehet. fa e gyors eredményt a réuzvénytársa­Ú§ tőleg annak köszönheti, hogy gyártmányá­nak oles&aaga a magyar gazdaközönség nagv­részében már is felköltötte a figyelmet s azt a BMggvósődist érlelte meg benne, hogy a kül­lőidről importált gyártmányokkal bátran kiáll­ják a verseuyt s megbízhatóság dolgában elő­ny..sebbek. Kz* bizonyítja az említett magyar ipar­állalatlioz érkezett ama számos elismerő nyi­latkoaat is, mely a gazdasági egyesületek ne­'. ^ben kitartásr* serkenti a derék gyár vezér­egyéniségeit. Bizalom a vállalat sikerében, szakérte­I .i. üzleti szoliditás ég tőkeb<«ség a négv elem, mely itt szerencsésen egyesült a vállalat léte­s.résénél. Ks valóban nem képzelhető, hogv • -i.nyi buzgalom sikerhez ne vezessen. Az Klső magyar gazdasági gépgyár részvénytársaság ./.eri felvirágzása példát statuált Magyarorszá­gon, azt a példát, hogy komoly munka és be­csületes eszközök azok, amelyekkel sikereket lehet elérni hazánkban, s hogy nem kell félni a kudarcztól még ha az idegen kon kurrensek egész légiójával kellene is szembeszállani a vi­lágpiacz küzdterén. Fővárosi tárczalevll. sMsjMrf, ltM. MÓJH* hó 21. Lóversenyek. — Fővárosi levegő. - Zugli­get. — Lukácsfürdő. — Szezonthéma. — Ki­vágott ruha.. — Állatkerti czirkus. — Nyári színház. Az idei lóverseny utolsó felvonása a r Prológ u halálával végződött l'nnep­séget rendesen prológgal kezdenek, de itt „Prológ" eltört* a lábát és agyonlőtték.) De láttunk egy uj prológot a hazavonult) fogatok sokaságában, az Andrássy uton. amely ünnepi diszével azt demonstrálta, hogy ez után a befejező kocsizás után uj szezon született. A nyári fürdői. Százezer ember lepte el az ufezákat mindenfelé, hogy a fogatok diszes sorá­ban gyönyörködjék és lássa a bennülő előkelőségeket s bámulhassa a mágnás hölgyek esifra toilett jeit. Több mint egy óra hosszáig tartott a hazatérő fogatok robogása, ami gvenge utánzatban később ismét megújult ti vasutakhoz vezető ut­vonalakon. A sport és pénz emberei még bevárták a lóverseny végső akkordjait s azután családostól ki birtokán, ki meg fürdőre utazott. Lassan lassan üres lesz a főváros, s ha a honatyák is elhagynak bennünket epedig már készülődnek akkor aztán ég­het az aspalt. amint neki tetszik! Bizony a fővárosi levegőnek még a tisztviselők telepe is koukurrencziát csi­nál: pedig szegénynek, a kőbányai disz­nóhizlaló látta a lelkét tán látja «1 a lel­két ! egy cseppet sem dicsekedhetik kel­lemesebb ájerrel mint nyár derekán akár­melyik király utczai sajtkereskedés. De hát a .ki a fővárosból* jelszó most erőt vesz minden alkalmas medium hngyelári­sumon. De azért ne tessék rajtunk olyan na­gyon szánakozni! Mert csak pár perci alatt olyan levegőt szerez nekünk a lő vasúti konduktor, meg a .Hattyú" kapitánya, hogy bizony ilyenhez az alföldi polgár csak hosszú zónán juthat és nem gyenge hatosocskáért. A zugligetben olyan üde a lég, akár a sveiezi hegyek erdőiben és Lukács fürdő árnyas parkjában, mint a zugliget­ben. Kár hogy a császárfürdö úgy elha­nyagolja külsejét és ósdiságából nem akar kivetkőzni, mert ha igazgatósága szintén annyit áldozna a vendégek kényelmére, mint amennyit az idén szomszédja áldo­zott, hát bizony a régi tény még ma is megvolna s nem homályosult volna el annyira, mint kabinjaiban a tükör, me­lyeknek üvegjét a gőz egészen megette. Ha a Margithid innenső oldaliról Budára átnézünk, a régi Lukácsfürdő rom­jain egy szembeszökő óriási palotát lá­tunk, amelynek magas kupolája a háttért képező hegyekkel versenyezve, magasan belekapaszkodik az ég azúrjába. Kz az újonnan épült fürdöhotel. Olyan benyo­mást tesz ez a háromemeletes kökolosz­SÍIUS a budai apró házacskák közt a szem­lélőre, mint a bazilika a paloták közt. No de ideje is volt már, hogy annak a világváros színében feltűnni vágyó lö­városnak, amelynek gyógyforrásai világ­hírűek, valahára épüljön egy olyan fürdő­hotelje is, mely a modern kívánalmaknak megfelelve, ugy berendezés, mint kénye­lem is olcsóság tekintetében mit se hagy­jon hátra. Ez a hotel Budának ösiességéböl való kibontakozását fogja elősegíteni. Es a vidékről fölránduló uri közönségnek sem lesz ezután oka á panaszra, hogy a szom­szédos viskók ronda fészkeiben kell ma­gát bekvártélyozni. Bátran jöhetnek a fi­nyás külföldiek is. mert a hotelban van tágas olvasóterem, társalgó és játéktermek. A szalonokban ma a fürdő a théma. Az asszonyok nyári sportja. Az egészsé­geseké meg azoké, akiknek sok az uj ru­hájuk és keresik az idénykiállitást. Olyan­féle gazdasági kiállítás ez, ahol a gazda jelképezi a gépet, az asszony a termést. Hej. de sok közte az üszögös!) A női divatüzletek kirakataiba is kirakták már a héten a divatos fürdőtoi­letteket: Öltönyöket, felöltöket, köpenye­ket, uszóruhákat. stli. Mind azokat, ami­ket a hölgyek vízen innen, vizén túl és vizben viselnek. A nő ha fürdik, fürdő­kabátkájának gallérját az álla alatt ösz­szehuzva. megköti. Ha sétál kivágott ru­hát visel. Hogy a kivágott ruha viselése a nyári szezonban állandó divat lesz, onnan vau. mert hamar kezdett forrni a nap. A szüreti kedvező kilátások a divat­csinálókra jó eredményűvel járó háború szokott lenni. S ha ebben a háborúban sok is lesz az elvérzö gyenge térjek száma, áldozat a nők között is akad. ki elbukik. Hja mert a czirkuszi porond ha puha is. még is már sokan kitörték rajta a nya­kukat. De még maga a czirkusz is nyakát törheti. Ezt legjobban bebizonyította ön­önmagán az állatkerti czirkus, mely da­czára betanított lovainak, ugyancsak ku­tyaborben van. amióta a városligetben a nyári színházat megnyitották. A _kir<-li­teldi magyar" Feld ur. a színház igazga­tója érti a módját. A fővárosi színházak legelőkelőbb tagjait szerződtette a nyári évadra. Így aztán nem csoda, ha a város­ligeti erdő hűl árnyai alatt a csinos szín­ház a főváros keresett szórakozási he­lyévé lett. Alig kezdődött meg az évad. már is premiéreje volt. A mádi zsidó. Arrál a bizonyos mádi izraelitáról (L (,'sáky min. rend. 1890.) akinek a históriáját az egész országban minden jóravaló keresz­tyén ismeri, irt ügyes népszínművet Lá­szy Vilmos. Tetszik látni, hogy mi akik a fővá­rosban itthon rekedünk, mégis csak talá­lunk szórakozást és nem muszáj a nyáron megsülnünk! Forró testünket lehűtjük a Dunában, beteg idegeink számára bírjuk a legjobb fürdőket a világon, ha hűs le­vegőt akarunk élvezni megyünk a zugli­getbe vagy a városligetbe s ha éppen nevetni, vagy .sírni vágyunk" a napi bilanztól függ., megyünk Budára vagy a városligetbe Tbáliáékhoz nem Thalv­ékhoz!). TÖRTÉNELMI NAPTÁR., Ötödik évfolyam. — A Pápai Lapok számára irta TI BOLD ÖZSÉB. — Májtt* hó 2~t. — 1357. a Fekete Herceg Londonba bevonulását tartja és II. János fran­cia királyt magával fogságba hozza. Mii jus hó 96. — 15'Jl. Luther Márton a wormsi német birodalmi gyűlésen V. Károly német császár előtt tanait védelmezi; mind­amellett eretneknek nyilvánít tátik és száműzetik. Miíju.i hó 27. 1840. Paganini Miklós, híres hegedűművész és zeneköltő, halála Niz­zában. Mája* hó 98. -•• H»86. Batthyáni Ádám gróf Mohácsot a törököktől elfoglalja. Miijii* hű 2'J. 117»i. I. Barbarosa Fri­gyes német császárt az olaszok Lombardiában. Légnánóuál megverik. Miij«.< Iw 30. 1431. D'Ark Jankát, az angolok mint állítólagos boszorkányt Kouenban megégetik. Később e helyen D'Ark Janka tiszteletére emlékszobor állíttatott. MtítU hó 31. 1668. Ií. Henrik fran­cia király Parisban a Tuilleriák palotájának építtetését megkezdi. Hivatalos rovat. Ilinlctincnv. 2942. 188a ikt A veszprémi kir. pénzügyigazgatóságnak 12bt)7VII. 18í'0. sz. értesitvénye folytán ezen­nel tudomásul adatik, hogy Siófok nagyköz­ségben egy felállittandó dohány és szivar nagy­tőzsde, és különlegességi áruda kezelésére ár­lejtés bocsájtatott ki, melynek tárgyalása Vesz­prémben 189<i. évi június hó 25-én reggeli 10 órakor fog a kir. j énzügyigazgatóságnál meg­tartatni, mely határidőre a zárt Írásbeli aján­latok beküldendők, bővebb fel világositás e tárgyban a jegyzői hivatalban nyerhető. Pápán, 18!«). május 23-án. Nagy Boldizsár, föjefryzö. "különfélék. A pünkusti ünnepek alkal­mával szívből kívánunk olvasóinknak bol­dog ünnepeket. Jótékonyság. Dr. br. Hornig Károly veszprémi püspök székes kápta­lanával együtt hat ingyenes helyet ala­pított a győri püspöki tápintézetné] a Vesz­prém-egyházmegyei szegény sorsú képez­dei tanulók számára. Hivatal vizsgalat. I b\ Lak y Kristóf cs. és kir. kamarás, veszprémi tör­vényszéki elnök a múlt hét folyamán hi­vatalvizsgálatokat eszközölt a megyében. A devecseri járásbíróságnál tartotta meg első sorban a rendes évi ügyvizsgálatot, s bár a légi-sekélyebb dolgokra is kiterjedi fi­gyelme, niégis mindent teljes rendben ta­lált, mi fölött teljes elismerését nyilvání­totta is. Az elismerő nyilatko/.atból nagy­rész illeti meg a bíróság derék vezetőjét (iái Lajos járásbirót, de kijut, abból a tisztviselői karnak is, mely híven, ponto­san teljesiti kötelességeit. A „Győri Közlöny" lapve­zérségét Dr. Kunt: Gusztáv, szerkeszté­sét pedig Dr. Németh Károly. l)r. Németh Antal ker. tanfelügyelő szép képzettségű fia vette át. Sok szerencsét kivárniuk az uj pályához. — Kitüntetés. Harabasevszky Hen­rik pélizügyigazgató valóságos pénzügyi tanácsossá neveztetett ki. Szerencsétlenségével a szánalom, lelki­ereje, — s nagyságával a tisztelet, hősiessége és M énjei által pedig a bámulat érzését kelti fel Lennünk Még Mária Terézia van hátra e díszes torból, mint utolsó nevezetesebb alakja törté­nelmünknek. Ugy hiszem, sokkal is jobban is­ménk uralkodását, L"gy sem bővebb jellem­zése szorulna. Ismerik az 1741-ik évi szeptember 11 -ki jelenetét az országgyűlésnek, midőn a királynő navaiaak hatása alatt a magyar rendek egy szívvel lélekkel ajánlották fel „életüket és fé­rfiket felséges asszonyukért, a koronáért és a i..izáért-: ismerhetik a magyar nemzet javára tett intézményeit. Szelídségével, a anyai jósá­gával lebilincselte a magyarokat, * mindinkább vonzotta őket Bécs, s ez által az elnémetese­.lés télé. Ha utána nem egy vasakaratu és erő­szakos eszközöket is használó uraikodő, minő volt II. József, k )vetkezik a trónon, hanem egy hozzá hasonló no, ki szelídséggel hódítja es csábítja a magyarokat körébe, ugy édes .•lomként szállt volna a nemzetre amaz elné­metesedés, amaz idegen szellem, mely alatta már-már erős gyökereket vert. l'ralkodása mindazáltal áldásos volt. Hála és szeretet ki­férte őt sírjába különösen a magyar nemzet részéről, melyet ő fejedelmi házával nemcsak kibékitett,^hanem a szeretet és bizodalom gyön­ge)! lám zai által is összefűzvén, országanyai indulattal boldogítani, százados hányattatásai s balszerencséje után a jólét és miveltség pá­lyáján előbbre venni őszintén ügyekezett, or­szágos épségében pedig helyreállított, gyarló­ságai bizonyára elenyésznek női fejedelmi eré­nyeinek nagy száma mellett, melyek által ő, nemzetségének egyenes vonalban utolsó ivadéka, v ilamennyi elődeit túlhaladta, s ugy egyes alatt­valóit, mint népeit, maga iránt őszinte tiszteletre és szeretetre ragadta, örök hálára kötelezte le. Hősök albuma. F.zen albumlapok az ihászi-i hősök emlé­két őrzik, akad köztük néhány kabinetkép is, dc a túlnyomó többség csak csoportképekben mutatható be, azok t. i. a kiknek csak neveit sikerült összeszedegetnünk. Az első Kmetty f'yörgy tábornok őrnagyi bekecsében. Ezt szokta viselni, az ihászi-i csa­tában is ez volt rajta. Szabadságharcunk leg­demokratikusabb tábornoka. Kgy lova, egy öl­tője volt. Pompát nem ismert. Igazi puritán jellem. Pénze soha sem volt, írják, hogy tá­bornoki fizetését soha sem vette fel. Midőn barátjai ennek okát kérdezték: „Tudjátok —igy zsólt — szegény vagyok, gazdálkodnom kell, hogy annál fényesebben léphessek fel, ha majd eljutunk Pakshoz.'' Övéi ismerték viszonyát, s ha kedvére akartak tenni, rázendítették leg­kedvesebb dalát: „Nézz rózsám a szemembe, Mit olvasol belőle: 1'gye azt mondja, ugye azt mondja. Te vagy az angyala, ragyogó csillaga." E dalnak utolsó sorait megismételve Kmetty is dúdolgatta. I>e senki se tudta ezt annyira kedvére dalolni, mint egy Komáromi nevű színész, ki főhadnagy volt a Vilmos huszárok­nál. Kz több huszárpajtásával képezte Kmetty tábori zenekarát, mig Trskó János tüzérfőhad­na S>7 — kinek szíves levele folytán írhatom ezeket — ilyen alkalmakkor, mint udvarmes­ter az ütegkocsiba rejtett borokat húzogatta elő, a gyöDyörködött a fukar beszédű, de ba­rátságos kedélyű Kmetty felmelegedésén. Egy Fülöp nevű köztnzér felesége, ki urát a táborba is követte, igen jó izü ételeket tudott készí­teni , s mig ez készült, az elébbi dalt a Kos­suth nóta, azt meg a „Jaj. de hunezut a né­met" váltotta lel. Vig kedélye Kmettyt csata előtt épen nem hagyta el, de sőt fokozta jó kedvét. Ihászinál is, midőn Trskó agyújával a csatiboi btbtrtngQsou, Kmetty a cattavootl előtt lovagolva a Vibnos-huszárvknak szánt, de íennt járó ágyúgolyókat fövegét felemelve kö­szöntötte. Zsurniay alezredesnek kiadta a pa­rancsot ..a huszárok helyben maradjanak s a tüzérekhez lovagolt, a csata szempontjait előt­tük megjelelve, s főhadiszállására, a pápai or­szágút mentén levő kis dombra', táborkarálioz lovagolt vissza. Legmeghittebb bauátja Kmettynek Thurzó Miklós volt, a M-ik zászlóalj parancsnoka, ren­desen ennek vendégéül mondotta be magát. Az ilyen baráti eliédek után tervezgették, ki mit fog tenni a szabadságharc után. Kmetty Szé­kesfehérváron, Thurzó Biharban készült letele­pedni, Trskó visszavágyott a hegyek közé, de Kmetty kijelentette, hogy azt nem engedi, kö­vetni fogja őt. hiszen úgymond — „Fehér­váron is vannak hadgyakorlatokra alkalmas terek". De nem ismernénk meg Kmettyt telje­sen, ha elhallgatnám, hogy szegén}- sorsú szü­léktől származott. Atyja evang. rektor volt Felső-Fokorágyon, (iömör megyében, hol a kis Gyuri bölcsőjét ringatták. Mikor szabadsághar­cunk kiütött, már főhadnagy volt Székesfehér­váron, 8 mint százados lépett át a honvédek­hez. Midőu 1840. mar*'. 8-án Guyon Richard ezredes Komárom vár parancsnokává lett, dan­dárát Tiszafüreden Kmetty mint alezredes vette át Húsvét keddjén már mint ezredes önálló­lag működött ltákos-Palotáuál Pest ellen, s ezen naptól fogva hadteste a IX-ik számot viselte, ítészt vett Buda várának ostrománál, hol a bécsi kaput, s a vizi városi bástyát az c had­teste ostromolta. Buda l>evétele után rendelték a dunántulra, s ekkor látta öt városunk, mi­dőn jun. 11-én táborával Pápára érkezett. A város ünnepélyességgel, virágtuzérekkel 8 la­komával fogadta Buda hőseit Másnap már to­vább mentek, s a Csornánál vívott diadalért Kmetty tábornoki rangot nyert Másodszor pe­dig akkor lattá öt varosunk, midőn juu. 27-én alkonyatkor az ihászi-i csatatérről a Bakony­aljába, Tapolcaié mellé vezette hadait, s mig az egyik csapat a „Söprik a pápai utcát", a másik a bakalépésre alkalmasabb: „Eg a gunvhó, ropog a nád" dalolásával vonult át városunkon. Tapolcafő alól másnap reggel városunk alá jővén a fedezetül itt állt Trské főhadnagyot ütegével magukhoz vették, s a gyimóti ország­úton vonultak tovább. Es itt fel kell említenem egy eddig ál­talánosan elfogadott, de téves adat helyreiga­zitását. Az ihászi-i csata után mint tudjuk — Kmetty többé (Jörgei hadával nem egyesült. Mindnyájan ugy tudtuk, hogz ez a lehetetlen­ségen múlt, ezt a véleményt az osztrák hiva­talos munka: „Der Feldzug in l'ngarn und Siebenbürgen, stb. Pesth 185o. bocsátotta vi­lággá, hogy ez által az ihászi-i csatát, mint rájuk nézve kész nyereséget tüntessék fel, s a veszteségük nagyobb száma feletti bánatukat enyhítsék. Azonban ezzel szemben Hatala Pé­ter hivatkozva Kmettynek: ..Arthur (iörgei-s Leben und Wirken in l'ngarn" London 1853. cimii müvére, s a saját élményeire, ezeket írja: „Az elvágatás Görgeitól csak ideiglenes volt, s hogy Kmetty nem csatlakozóét Gorgeihez az ihászi-i csata után, hanem Fehérvárra, s iuuen délre vonult, azt Görgeinek jun. "JH-ki keletű, a csatatéren Győr alatt irt parancsa folytán cselekedte, ezt Kmetty Homándon vette, egy huszártiszt hozta neki egy szakasz huszár fedezettel. Homándról tehát visszafordult Kmetty Fehérvárnak. E szerint igazítandó ki Görgei István munkájában is — 1848—1849. a Kniettyre vonatkozó elbeszélés." Az eseményeknek ezen megvilágítása ha­zai történelmünk érdekében is fontos, de min­ket meg különösben is érdekel, mert ez fel­jogosít bennünket arra, hogy az ihászi-i iisata emlékére ne csak szobrot, de diadalszohrot emeljünk. (Folyt köv.) — Jégeső. Pénteken fél hat télé erős jégeső pusztított városunkban és vi­dékén. A jégtelliő északnyugot felöl jött. hihetlen gyorsasággal borítva be az eget. A merre végig vonult, a szép remények­nek jó részét megsemmisítette. Városunk­ban az egyes jégszemek mintegy mogy.­rónagyságuak voltak. ÓV P. Qyimóton, mint tudósítónk jelzi, a jégszemek nagy­sága megközelité a dióét. Szerencse hogy a jég esővel vegyest jött s puha volt. igy nem okozhatott oly rombolást, mint ha­sonló mennyiség másként okozott volna. A kár igy is tetenns. ugy a gabonában mint a gyümölcsben • kerti vetemények­ben. Jó lesz biztosítani. A pápai iparos tanom-z munka és rajz kiállítás a/, óvoda rajztermében f. hó 25-én és ->«"»-«n fog megtartatni. Az ünnepélyes megnyitás 25-én délután 1 lírakor leend. melyre a tanügynek és a kiállításnak barátait és vá­rosunk t. közönségét tisztelettel meghívja az igazgat óság. A görög nyelv sorsa véglege­sen el van döntve. A főrendiház a tőr­vényjavaslatot csütörtökön változat la nuJ elfogadta. — A pályakérdésekre a főisko­lánál, a theologiai önképzőkörnél a itj. képzotársulatnál. — beérkeztek a feleletek, melyek számra a unit éviek mögött álla­nak. No de ha tartalmi becsük kipótolja a acámban fogyatkozást! Áthelyezés. A soproni kir. posta- és távírda igazgatóság Löw Vil­mos pápai kir. posta- és távírda gyakor­nokot, ugyanezen minőségben a kös/eoi kir. posta- és távinlahivatallioz helyezte át. A rendőrkapitány hirdetmé­nyileg közzé T.-TT.•. hogy • visfbgás tar­tama alatt a háztulajdonosok udvarukon alkalmas edényben vizet készletben tar­tani 300 frt pénzbüntetés terhe alatt kö­telességüknek ismerjék. Kitüntetés. Las/. Samu főreál­iskolsi tanárnak és lapunk munkatársinak a közoktatásügyi miniszter a győri m. kir. állami főreáliskola történetének megírásá­ért elismerését nyilvánította. A polgári iskola növendékei­nek majálisa nagyszerűen sikerült. Nagy­számú Bzftlökés ismerősök gyönyörködtek a serdülő leánykák mulatságában, kikből nem egy válik báláink keresett táncsos­nőjévé. Vonatkésés. A tegnap déli győri vonat mástél órai késéssel érkezett meg Pápára. A késés "ka az volt, In.tv a viz Ménfőnél átömlött a füttöbe, a a gép használhatatlanná lett. Névváltoztatás. Rosenthal Géza és Miklós pápai illetőségű helybeli lakosok nevüket belügyminiszteri enge­délyivel Kózsá-ra változtatták. — Színészet. Kis-Csellben «• hó 17-én kezdte meg Balog Árpád színtár­sulata előadásait. Bemutatóul a „Király fogás" került színre kevés közönség láto­gatásával. Második ebiadásul az .In­gyenélők",-z. népszínművet adták. Balog társulata egyike jobb színtársulatainknak, s megérdemelné, hogy Kemenesalja intol­ligentiája nagyobb páltfogásban részesítse". Uszodamegnyitási jelentés. A „pápai uszoda részvény/társulat - igaz­gat ósága tisztelettel értesiti a n. é. kö­zönséget, hogy • városmalom melletti uszodáját folyó évi június hó 1-én nieo­nyitja. A fürdő idő következőleg oszta­tott be: Az uszodai tükör- és zárffürdö nyitva van naponként reggeli órától déli l->'„ Óráig és délután '1 órától esi i 9 óráig. A tükör-fürdő a nők által na­ponként d. e. !t órától 10% óráig fa dél­í után 2 órától 4Vj i'iráig használható, a mikor a nők nszásbani oktatást j s nyer­hetnek. Tavaszi mulatság. A/, adás­teveli olvasókör vasárnap, máj. lH-án tar­totta tavaszi tánczmulatságát. A Ha­kony-ér által egészen körülvett akácsos* bau délután 4 órakor megzendült a jó czigánysene, < az összegyűlt szép közön­ség a javában virágzó akái-zos illatárjá­ban úszva annyira jól érezte magát, hogy csak a felkelő nap szakitotta télbe a vi­dám, fesztelen mulatságot. Jelen voltak : Asszonyok: Szekeres Mihálvné (Takácsi . Soós [gnáczné Pápa . Dianes Bándomé Pápa. Polgár ístvánné <iy. Ssemere^ Tóth Kálmánné (TspolczafÖ), Hallá <iá­borné. Kováes Józsefné Herber Antalné iPápai. — Leányok: Kis Mari és Lujza Szabó Ida. Mariska és Margit. Lazányi Ilona és Róza Pápa. Szekeres (íizella és Flóra (Takácsi . (ihiezi Juliska és Ma­riska *',v. Szemere. Csepeli lika. Polgár Rózsa Acsiid . Szabó lluska Kleiner puszta , Ralla Ida és Margit. A szerelem babonái. Ha iszom poharadból észrevétlenül este man­náin kiüríted azt: megiszod benne • sze­relmet és ugy fogsz utánnam apadni, mint én epedek utánnad kedvesem! Ha éjjel rólad álmodva felébredek és ván­kosomat megfordítom fejem alatt, te is oly édeset fogsz felőlem álmodni, mint én te felőled kedvesem! — Ha tűvel meg­szúrtam ujjamat, rólad gondolkozva, Jiü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom