Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889

1889-04-21

sztink, — deasmnyog e?erek csípései alatt elvérzenénk. A fillokszera kártékonysága is ennek tömérdekségében rejlik és folytonos pmztitásában áll. A mi pedig a fillokszera tovább ter­jedését illeti, erről a természet — fájdalom — i .-en jól gondoskodott. Mert mig egyéb nö­vénytetvek a növénynek.a kü'ső, a földfe­etti részén gazdálkodnak és szaporodnak, tehát az ember, az állatok és időjárás pusz­tításainak kivannak téve: addig a fillok­szera a növény földalatti részén, a gyöké­ren tartózkodik és csak az őszi, utolsó szár­n>as nemzedék kerül fölszinre, hogy páro­sodva és szárnyra kelve szélylyel hordja a vészt. Igy érthető csak annak gyors és messzevidékre való elterjedése. De hát hogyan ismerhető fol a fillok­szera, mikor még valahol kevés vau és szembetűnő pusztítást még nem tehetett ? Minden szőllős gazda kisérje folyvást kiváló figyelemmel szőllejét; — a rendes idő előtt sárguló tőkét azonnal ássa ki ugy, hogy gyökerei a lehetőleg napfényre kerül­jenek. Az ép gyökerek szép barnák, egyen­letesen czérna vastagságnak, ellenben a fil­lokszerások olyan vastagok, mint a tyúk­nak a tollszára, zöldesfehérek, mint a pin­czebeli zöldség hajtása, a íilloxerát öt, hat­szor nagyító üvegen rajta meglátni, en­nek színe tojássárga, hat lábbal, bajuszszal és szipókával. A szipókáját fúrja a gyökér finom részeibe, s ezekkel a gyökér nedvét folszivjn, — erre a gyökér megdagad, s al­kalmatlanná lesz a tápláló nedveknek fol­szivására, s a töke sorvadni kezd. Ezer meg ezer állat lopva igy a szöllönedvét, a vesz­szők gyengék, a levelek sárgák és kicsinyek lesznek, a levelek sárgulása rikitó sárga. A tőkék ilyen sárgulása körben ter­jed, s igy a szöllöben kerek foltot képez, mivel a fillokszera is a földben tőkéről te­kére, sorról sorra igy terjeszkedik. Hogy pedig a fillokszerát szőlleinktöl a mennyire lehet eltávolítsuk, mindenek előtt szöllönket tartsuk jó karban, — a gyönge, beteges tőkét irtsuk ki, senkitől sem gyökeres tökét, sem simavesszöt el ne fogadjunk, mert a simavesszön megkaphat­juk azon tojást, melyet a repülő fillokszera rakott rá, a gyökeressel pedig a gyökéren szaporitóét. Ha pedig már megkaptuk a fillok­szerát, mindenek előtt az illetékes hatóság­ntk kell jelentenünk, hogy a szükséges in­tézkedéseket megtehesse, ámbár a tapasz­talás szerint itt, nem a hatóság, melynek utolsó végrehajtó közege a csősz, hanem a.', összes birtokosság vigyázása és közre­működése vethet gátat. Miért is az egyes v-dekek szöllőbirtokosainak kell Összeállni, — a mint ezt már Buda és Pozsony vidé­kén meg is tették — rendezzék magukat és gyakoroljanak rendszeres öiködcst és felügyele! et, — használják fol a mit a gya korlati tudomány e téren hosszas vizsgáló­dás és kísérletezés által a fillokszera ellen ennek kiirtására, vagy legalább nagyobb­mérvii elterjedé.->éuek meggátlasára folfede- ; zett, — szerezze be közköltségen az ellen­szert, a szenkeneget a kellő mennyiségben, s az ehhez szükséges befecskendező es"közt. Az eljárás nagyon egyszerű. A hol a fil­lokszera észre van véve, azon a helyen a tőkét, vagy tökéket ki keli szedni, a föld­jét szénkéneggel b_-foc.-,kc-t)dezni, s ha a kö­rülmény egy helyen nagyobb terület kiir­tását tenné szükségessé, az ebből eredő kárt a tulajdonosnak, a sz.öllöbirtokosok társu­lata által meg kell U'riteni. Ezen czél elérése végett. Ngos Somody Jó'.sef úr, pápai lakos és szöllőbirtokos össze is hívta már, a pápai határban levő szöllö­hegyek elöljáróit, s ezek a szövetségbe ál­lásra készeknek is nyilatkoztak. De főlhivta a szomszédközségbelieket is e szövetség­hez való csatlakozásra, hogy egyesült erő­vel tegyük meg azt, s igy nagyon cse­kélybe fog kerülni, a mit ész, erő és aka­rat véghez vihet, hogy mi, okulva az előt­tünk levő példákon, ne jussunk a?on vidé­kek sorsára, melyek előbb viruló szöllő he­lyein, a szomorú kopárság ütött tanyát, mely szerint a legkitűnőbb borvidékek ügyetlenség és gondatlanság miatt tönkre­mentek, — melyeken az áldást árasztó, élet­kedvet és jóllétet teremtő szollck elpusz­tultak, melyeken a szüretelök vidám zaja helyett, most nyomor és szomoiú némaság honol. o Az 81 s ö nap. — Egy kis visszaemlékezés — Irta: KARÁCSON János. 18áS-ban eljött mai\ius hónap, szürke, ködös, kellemetlen napokkal. A kerületi ülése­ken izgalom nélküli viták fárasztották a figyel­met. — Martins 4-én sűrűbbe lett a köd, s mindenki sietett a kellemetlen reggeli idő elöl az országházba bejutni. — Egy álmos üiés Ígér­kezett, azonban a napi rend előtt Balog Kor­nél, Győrmegye követe állt fel, s egy inter­pellatziót mormolt el kelletlen hangon a miatt, hogy a bécsi nemzeti bank nem kirja az általa forgalomba hozott bankjegyeket beváltani, mi­ből a közforgalomban mindenütt zavar követ­kezett be. Elmondta, hogy most kapott megyé­jétől titasitást, hogy intvrjiolláljon, tehát utasí­tása folytán megteszi azr. Látszott rajta, hogy saját meggyőzoilériO smink nem fektet súlyt az utasitás tárgyára, s hogy jobban szerette volna, ha ezen ulasitai.it J:-UI kapta volna. Az interpelláló csaknem elhangzottnak látszott, midőn annak kjvetkrzíúbcn Kossuth Lajos pat­tant fel székéről, és az intei-pelláíióval össze­függésben a Metternichféle politikának mind a Monarchiára, mind Hazánkra, mind a Felséges Dynasztiára nézve káros és helytelen voltát egy demoszthenosi szónoklatnak velőket rázó hatalmával támadta és ostromolta, és egy­szersmind inditváiryt tett önálló, nemzeti, fele­lős kormányrendszer megalkotása iránt. A be­széd és szónoklat Kossuthnak leghatalmasabb, és legelragadóbb beszédei közé tartozott oly annyira, hogy a követek közül a legmerészebb koronurypártiak sem mertek szót emelni. Az „elfogadjuk" szó oly hatalmas morajban tört ki, mint az elemi erők elíenállhatlan rohama. Szentkirályi Móricz volt a kerületi ülés jegyzője, s Kossuth indítványa folytán határo­zatba ment, hogy a törvényjavaslat sürgős és halaszthatlan voltánál fogva, még azon napon este hitelesítessék, és czime legyen: Törvény­javaslat a békés átalakulás tárgyában. Nem lehet leírni azt az éljenzést és he­lyeslést, azt az izgalmat és lelkesedést, melyet a szónoklat, és az egyhangú olfogadás előidé­zett. Minden száj lelkesedést fejezett ki, min­den szembon könnyek csillogtak, minden sziv örömben úszott. Felesül ámlott az ígéret földe! Mindenki a közhelyekre sietett; a tará­tok ölelkeztek, az egymással nem ismerősök barátokká lettek, mindenki szerette egynu'st, s mindenfelé az Öröm kifejezése hallatszott. Tel át mégis kiemelkedik hazánk a százados bajdcból, a jobb jövő reménye a hajnal rózsafc'nj-éten jelent meg minden szívben, minden éhnél en. Az arezokban lángoló vér érezte a szabadság éltető erejét. Mindenki előtt feltűnt a dicsőség fény­árnyában a megifjodott nemzet, melynek min­den rétegét boldoggá teendi a czivilízátió, a munka, a törekvés sikere. — A jobb jövőben nem kételkedett senki, hiszen Kossuth hatal­mas szónoklatában idézte Lord Brugham sza­vait: a népek határozott akaratában az egek vil­lámai rejlenek. Még azon nap este ülés tartatott, mely­ben a törvényjavaslat saövege hitelesíttetett. Ekkor Kossuth indítványéra azt a czimet kapta: „Törvényjavaslat az országgzülési teendők tár­gyában." Ez volt az állami, politikai és társadalmi nagy reform munkájának első napja. — Az 1848-iki országgyűlésnek örökre maradandó nagy érdeme, hogy megértette az idők szelle­mét, és felfogta hivatását, midőn az 1848. évi törvényeket megalkotta. Megteremtette ez által azon alapot, melyre bölcsességéuek egész ere­jével hivatkozhatott utóbb Deák Ferencz, ki­nek nevét kegyelettel fogja említeni a hálás emlékezet mindig, mig fajunk él. Nehéz viszon­tagságok közt megtanulta a nemzet, hogy fen­raaradásának leghatalmasabb támasza a törvén}', és viszont, hogy a törvény ereje azon ragasz­kodásban fekszik, a melylyel a nemzet a tör­vény iránt viseltetik. A pápai honvéd szobor. S/.ép Húsvétja van nemes ügyünknek, a pápai honvédszobor ügynek. ' A legszebb példával maga a védnök, grof Esterházy Ferencz ur járt elől, s ma beküldé lapunknak, teleírt gyüjtöivét, egy másodikat rendelve magának a bizottság elnökétől. Az első iven mindjárt 215 frtot küldött a fáradh-Ulan grof úr, elévülhctlen érdemeket szere/ve magának a hazafias ügy körül. Itt adjuk a nemes adakozók névsorát, kik közt több országos tekintélyre talál az olvasó. Gyűjtő gróf úrral sokáig éljenek. Gróf Nádasdy Ferenci 25 frt. Gróf Sztáray Antal 10 frt. Gróf Bánfi'y György 5 frt. Gróf Esterházy Miklós Móricz 25 frt. Gróf Teleky Gyula 5 frt. Gróf Zay Miklós 5 fit. Beöthy Akos orsz. képv. 50 írt. Gróf Zichy Jenö,ü Excell. io frt. Gróf Esterházy Béla 10 frt. Gróf Károlyi László io frt. Gróf Karátsony Aladár 10 frt. Grof Karolyi Sándor ü Excel!, JO frt. Grof Apponyi Albert 10 frt. Elek Gus.láv h. ezredes 10 frt. Grof Zichy Antal 10 frt. Grof Zichy Nándor 10 frt. összesen 215 frt. A honvéd szobor alap javára ujabban adakoztak : Özv. Nagy S/abó Ignáczné szül. Kovács Jusztina ö nagysága Budapest 10 frt. Nogys. Dr. Bezerédj Viktor orsz. gyul. képviselő ur Bpestről 5 frt. Egy jótékony kéz. Pápa 2 frt. Nt. Jady József tan. kép- intézet igazgató úr Papa 2 frt Tek. Tóth László veszprémi kir, törvényszéki biro ur 172. sz. gyűjtő íven: Tek. Berky Károly törvényszéki bíró ur l frt. Tek, Tóth László tövényszéki biró ur 1 frt. Tek. Jánosy Sándor ügyvéd ur I frt. Mélt. Pribék István felszentelt püspök ur 3 fo­gató 1, kishii'dotéseire, s ha „Miczikém" cziin­mol „edes Mindened" aláírással hirdetést ta­lálsz, úgy kövesd azon utasítást. — Követem! Adj egy csókot édes és távozz, mert fl'r­jem nem soká; a megjön. Itt is elcsattant egy csók. és Sándor Ön­elégült mosolylyal távozott a szép n ; i boudoir­jaból. * » * Villányi ur és neje éppen a reggeli ká­vénál ülnek, mikor a szobaleány a „Fővárosi Tárogatót" az asztalra teszi. Férj és nő egy­szerre kapnak a lap után. Adriene mosolyogva jegyzé meg: — Ügy látszik egy akaraton vagyunk! — En is ugy vélem. Ezzel a férj kezébe veszi a lapot és mo­hón olvassa a kishirdetéseket. Arcza édes mo­solyra derült. A nő élénk kíváncsisággal ki­séri férjének minden mozdulatját s midőn ez a lapot leteszi, ő veszi föl s olvassa végtelen örömmel a következő sorokat: „Miczikéin! Mindent előkószitettem; ma este kilencz órakor várlak, s megbeszélésünk­hoz luven utazhatunk. Édes mindened." -- Edos Adriene! Bocsáss meg, kissé rosszul érzem magamat. Szabadba megyek pi­honni — mondja a férj. -— Jól vau augyalom csak menj — felelt a nó — menj; nekem is roppantul fáj a fejem. A férj jobbra, a nő balra ment — pa­kolni Buszt! ur és neje hasonlóképen kávénál ültek, midőn a szobaleány jelenti, hogy az_ egész városban nem kapni,, „Fővárosi tárogatót". — Ugyan miért nem — kérdi Melanie. — Valószínűleg megsasünt * h\p fül­— Julcsa — szólt a férj a szobaleány- j nak — hozzon egy „Helyi Hirnököt", hogy legalább újság nélkül ne maradjunk. — Igenis! felelt hamis inosolylyal Julcsa. Kuszti ur homlokon csókolta nejét s monda: — Megyek angyalom közgazdasági czik­komet befejezni — és ment — pakolni. Esti 9 órakor Ernő és Adriene szeren­csésen megszöktök. Az utcz.án találkoztak ugyan Sándorral, de az nem mert nekik szólni, sőt örült, hogy őt meg nem állították. A bérkocsi gyors robogással sietett a szökevényekkel a pá'yaházba. — Hány órakor indul a vonat Csucsvár foló — kérdó Ernő a portástól. — Éjfél után két órakor. — Torringettét! akkor jól el kell rej­teznünk addig! — mormogott Ernő. A kapus jó pénzért a saját szobájában helyezte el addig az utazókat, amíg a vonat elindult. Éjfélután fél kettőkor ismét egy uj pár szólította meg a kapust. — Mikor indul a vonat Csucsvár felé ? — Éjfélután két órakor. A jövevények, akik uom voltak más, mint Sándor és Melánia, az étterembe mentek. — Én még most sem hiszem — szólt az erősen lefátyolozott nő, hogy Ernő megszökött. — Hidd el angyalom, magam láttam őket kocsiba ülni és elhajtatni. Mire a másodikat csengették, Ernő ée , Adriene már egy első osztályú kocsiban ültek, s fejedelmi borravalóval lekenyerezték a ka­lauzt, hogy hozzájuk ne bocsásson be senkit. — Terringettét - mormogott a kalauz, ma mindenkinek külön kupé kellene. Max a második EÍTV kis állomáson Sándor ís és Ernő is leszállt, de midőn ismét felültek, tévedésből kocsit cseréltek és a két férj mindegyike a saját felesége mellé jutott. — Istenem a férjem f suttogták a uők. — Ördög és pokol! a feleségem mormog­ták a férjek. Mindkét férfi ijedten ugrott le a kocsi lépcsőjéről s hogy a zavar még nagyobb legyen Sándor hirtelenében egy harmadosztályú, Erao egy üres marbakocsiba tigrott be. — Mindennok vége — sóhajtott a négy szökevény egyszerre. Rájöttek a szökésre; a legközelebbi vonattal visszamegyek! A legelső állomáson Ernő ugrott le leg­hamarabb és sietve futott a főnök elé, a kitől sebesen kérdezé: — Mikor megy kérem a legelső vonat a fővárosba ? — Délután 5 órakor. A mésik perezben Ernő már kocsiban ült s a városba hajtatott, hogy „A.z ezüst tal­lér" szállóban a napot agyon üsse. Öt perez múlva ott volt már Sándor is, tiz perez múlva Adriene és tizenöt perez múlva Melánia, mindnyájan abban a tudatban, hogy a többiek tovább utaznak Csucsvár felé. Az ebédet mind a négyen saját szobá­jukban költötték el s onnan egyik is ki sem mozdult. Délután félötkor rövid időközökben négy kocsi robogott ki az állomásra. A perronon végre mind a négyen talál­koztak. — Ah! óh! úh! huh!—hangzott a: meg­lepetés fölkiáltása. — Kérem Villányi ur ha eddig kisérte nőmet, csak kisérje tovább is. És ön, hasonlóképen tehet Rusíti úr! Nagyságos Vogronits Antal ka­nonok ur 2 frt. Nagyságos Szabó György kano­nok ur 3 frt. Nagyságos Jánosy Ágoston ka­nonok ur l frt. Névtelen 1 frt. Tek. Jankó Kálmán kir. közalap, számtartó ur 1 frt. Tek. Köves János kir. törvény­széki biró ur I frt. Tek. Vargha Lajos kir. törv. biró, 1848-iki honvédszázados I frt. Tek. dr. Hankóczy Sándor kir. törvényszéki biró ur 1 frt. Tek. Unger Manó ügyvéd ur 1 frt Összesen : 18 frt. Mélt. Jankovits Bésán József ur (Puszta-Gicz) 20 frt. T. Magyar Gyula ur gyűjtése 2 frt. Fent elősorolt nemes szívű adomá­nyokat a bizottság nevében köszönettel nyugtatja Pápn, 1889. april 21. J idy Gyula pénztáros. "Sri a nonveaszooor javára szom­27-én. api K"í!vi's hírrel szolgálunk Pápa városa, és \idéke műveli, közönségének. A pápai liouvédszobor-bizoilságnak sikerült megnyer­nie a magyar müvész\iiág három első­rendű csillagai, hogy egy estén nekünk fényijének és ragyogt; j .ssák isteni ajándé­kukat, művészetüket. A jövő szombaton esti 8 órakor ál­landó színházunkban fel fognak lépni a budapesti nemzeti színháztól Náda. y Fe­rencz és Pulszky Márkus Emília, kik­két vígjátékot adnak elő, alkalmasint: „A kolostorból" és „A kiadó lakás" citnii pom­pás darabokat. S kivíüök fel fog lépni még Náday Ferenczné asszony a bécsi cs. k. operaszínház kitűnő énekesnője, ki két ének­darabbal vesz részt a szoboralap javára rendezendő díszelőadáson. Lapunk zártakor csak ennyit tudatha­tunk olvasóinkkal. Bővebbet a kedden dél­ben megjelenő falragaszok és : hirdetmények. Városunk kiváló vendégei kíséretükkel együtt jövő szombaton déli egy órakor érkeznek a győri vonattal. A vasúton a bizottság és annak védnöke, Esterházy Ferencz gróf fogja őket fogadni, ki ez alkalomra Brüssei­ból ide utazik. Ajánljuk olvasóinknak, hogy jegyekről jó eleve gondoskodjanak a színház intendán­sánál, Horváth Lajos főszolgabírónál. KÜLÖNFÉLÉK. — Láng Z»3.j-03, városunk orsz. kép­viselője, király ü Felsége által pénzügyi államtitkárrá neveztetett ki, melyre vonat­kozó legfelsőbb kéziratot a hivatalos lap közelebbi száma hozza. — A hét folyamán képviselőnk körünkbe fog érkezni, és miu­tán mint államtitkár először jő városunkba, értesülésünk szerint ez alkalomból a ható­ságok és egyesületek testületileg fopj ik üdvözölni. A párok, úgy mint a szökésben indultak, tértek vissza, s a beavatottak között nagy a kí­váncsiság, hogy a véletlen ily szép összejátszása mily érdekes és részletekben pikáns végtár­gyalást nyújt majd a válóperekben. __ a­A más felesége. — Komolyan gondolsz rá, hogy a há­zasság járma alá hajtod fejedet ? — Amint mondtam. — Megvallom, hogy már nekem is támadt ilyenféle gondolatom. — Micsoda, te i*. megakarnál nősülni? Különben igazad van, jobb később mint soh a. —- Hiszen csak negyven éves vagyok. — De nézzük csak, mennyiben ha­sonló az ízlésünk. Milyennek kell lennie sze­rinted a legjobb asszonynak ! — Szépnek! — Hn>, hiszen ez természetes! — Megkövetelnem tőle, hogy ne tud­jon zongorázni. — Régi VÍCCÍ ! — De bizony komolyan beszélek. Ta­pasztalhatod te is, hogy mennyit szenve­dünk a háromlábú szörnyeteg miatt. Az én házamban nyugalmat akarok. Nem tűröm, hogy egész napon át kalimpáljanak a zon­gorán. Ha vendégem érkezik hiába keresi majd a szerszámot, hogy szívességből meg­kínozzon egy pár nótává 1 . Aztán meg ha nincs zongora a házban nem kell olyan la­kást fogadnom, ahol alkalmas hely legyen a »verkli« számára; nem kell kidobnom a százasokat amibe a zongora kerül. — Nem osztom véleményedet! Leg­kevéabW sem l Nagyon fogok örülni, ha a — Meghívó. Fivatalos tisztelettel felkérem a törvényhatósági bizottságnak és az állandó választmánynak t. tagjait, hogy az 1889. évi május hó 6-án és a következő napokon tartandó törvényhatósági rendes közgyűlésen, illetve az azt megelőzőleg fo­lyó évi május hó 4-én d. u. 3 órakor és 5-én d. e. 9 órakor s a szükséghez képest 5-én d. u. 3 órakor tartandó állandó választ­mányi ülésen megjelenni szíveskedjenek. Veszprém, 1889. évi ápril hó 18-án. Véghely Dezső kiialyi tanácsos, alispán. — A nagyhét legnagyobb napját, a nagypénteket méltó kegyelettel ünnepelte meg |varosunk. Az összes templomokban tartott istenitiszteleten nagy számú kö­zönség volt jelen, a templomok egészen megteltek ájíatoskodókkal. Délután aszent­sirokhoz tömérdek nép tódult. Úgyszintén nagy közönség vett részt tegnap délután és este a feltámadás ünnepén. — Diss-diplooiát kaptak a2 orsz. vereskereszt-egyletben szerzett érdt meiktrt m< gy nkben O Felség-étül a Királynétól Véghely Dezsöné ésKopácsy Árpád a vesz­prémi vereskereszt egylet elnökei. — A pápai önképző leáuv egye­sület évi jelentését vettük az 1888-ik év­ről, mely élénk világításban tünteti fel az egyesület nemes hivatását, elismerésre méitó tevékenységét, mely biztosan enged követ­keztetni a közel jövőben észlelhető üdvös eredméoyre és társadalmi közéletünk mélyre ható javítására. A csinos füzet magában foglalja az évi közgyűlés elé terjesztett el­nöki jelentést, Rosenthal Francsiska elnök tollából az egyletnek a közönséghez inté­zett ujabb felhívását, és végül De Gerando Antoninának elismerő és buzditó sorait. Az egylet 1888. év folyamán tartott 20 rendes, 5 nyilvános előadó, 14 választmányi gyűlést, melyeken összesen 24 felolvasás, 30 szavalat, 5 ének- és 10 zongora darab előadása tartatott. Az egylet febr. hó í-én Br. Eötvös József halálának és Kisfaludy Károly születésének évfordulóján emlékün­nepélyt tartott, mely alkalommal György Etelka emlékezett meg az ünnepeltek hal­hatatlan érdemeiről. Az egyletnek van ön­álió bérelt helyisége, saját zongorája és 240 kötetből álló könyvtára. Az egylet a mult év december havában kézimunka kiállitást rendezett, melyen a legegyszerűbb munká­tól a legremekebb kézimunkákig minden ág képviselve volt, mely körülmény méltó ta­núbizonyságot tett arról, mily szorgalma­sak, ügyesek és áldozatkészek városunk hölgyei az elismerés és a kiállítás anyagi eredménye pedig (120 frt jövedelem) mutatja azt, hogy, mily szives jóakarattal karolta fel városunk közönsége az egyletnek ezen első nagyobbszerü vállalatát. — Uj lap. A Balaton egylet május­tól, tagjai számára lapot ád ki „Balaton" cimmcl. Szerkeszti Dr. S/.iklay János. — & posseny-sárvári, illetőleg "szombathelyi vasút sárvár-mosonyi vonal­részének közigazgatási bejárása a napokban befejeztetett. A bej írási aktusban résztvet­tek Gyongyossy János ministeri osztályta­nácsos elnöklete alatt Maiéter műszaki ta­nácsos, Horváth Lajos főfelügyelő, Kondor főmérnök, az engedélyesek képviseletében dr. S'.lávy Olivér képviselő, továbbá Radó Kálmán főispán, Bürger Pál tervező mérnök s Vas-, Sopron- és Mosonmeg^yék küldött­ségei. A bizottság ugy a repcelak-sárvári, mint a repcelak-torpaci vonalat bejárta s mindkét variánsról jelentést tesz a minisz­feleségem jítékával majd mulattatni fog. Akár énekelek is hozzá, ha játszik. Ha ven­dégeim érkeznek, azoknak is kapóra jön a gyorsan elővarázsolt zene. Néha néha házi bált rendezünk. Félrelökjük a szőnyegeket, as/.talt, székeket és aztán perdülhetünk ked­vünk szerint. Hol a feleségem játszik, hol más. — Idealista S — Okos ember vagyok ! — Az ám! Tudod-e hogy én c-vik olyan nőt veszek el feleségül, aki egyálta­lában nem tánczol. — Hát van olyan ? Aztán mit árt az neked ha tánczol ? — Nem kényszerit reá, hogy bálokba vigyem, mert nem akar ott unatkozni . . . Óh te nem tudod, hogy mi az mikor a me­nyecske jó tánezos és nem akarja elfelej­teni e művészetét! — Sötét szemüvegen látod a világot. — Legkevésbbé sem. Ha nőm nem tánczol, nem kell féltékenyen néznem mi­kor más emberi kar ölelgeti öt a tánc^­közben; megtakarítom a sok báli ruhát, hintót, borravalót . . . — En egészen máskép gondolkozom. Nem akarom, hogy nőm ellenszenvvel vi­seltessék a bálok iránt Ha még nem tudna tánczolni, tanitatni fogom. Oh a nők leg­gyengédebbek a bálok előtt. Elhalmoznak hízelgéssel mikor mulatságra visszük. Bol­dognak érzik magukat és áldják férjüket. Azt pedig csak szeretem, ha mások is múlják, hogy milyen szép feleségem van. — No akkor nem is fogod szeretni ^ igazán. — E feltevés ellen tiltakozom! — Hát a'kkor papucshős leszesz 1 — Soha!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom