Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884
1884-11-02
kardjától megmenti, holott előbb a perek az „Union" javára lettek eldöntve. Pedig ezen perek, melyek nagyban Veszprém megye, söt Pápa város és környékének sok lakosát is érintették, — igen sok kárt okoztak, miután az alperes több esetben a biztosításit dij háromszoros utánfizetésre lett elmarasztalva. Miután nekem is többször jutott alkalom ilyféle perekben szegény magyar alpereseket kép. viselni, a kik legtöbb esetben kényszerítve voltak legalább a beperelt összeg egy részét fizetni: nem mulasztom el azok felvilágosítása és megnyugtatására ezen sorokat közölni, a kik még oly szerencsések, hogy mindeddig vagy be nem pereitettek, vagy még a per folyamán vannak. A tényállás eddig a következő volt: Az 1871. évben viszonosságra alapult bécsi „Union általános biztositóbank" ügynökei által üzleti hálóit leginkább a kisebb birtokosokra terjesztette k»> s így Magyarországban is, — különösen pedig Veszprém, Fehér és Somogymegyében — sok birtokosra akadt, kik vagyonukat biztosították. Ezen intézet azonban már az 1873 évi krízis következtében megszűnt létezni, felszámolásba ment és mert veszteségei más uton nem voltak pótolhatók: azon okos határozatot hozatott az 1873. évi közgyűlés által, hogy a társaság tagjaitól azaz a biztosítottaktól, az alapszabályok 12 §-a értelmében az évi biztosítási dij háromszorosa, mint utánfizetés vonassék be. Az ilyféle alapszabály módosításról persze a magyar atyafinak semmi tudomása nem levén, ö a biztosítási levelet egyszerűen aláirta, mit sem törődvén a bent rejlő kis betűs megjegyzésekkel. Az illető fizetési felszólításra következett a kereset és miután a bécsi József külvárosi járásbíróság sub titulo fori gestionis magát illetékesnek tartotta, nem csuda, hogy a magyar birtokos nem ritkán a fáradságot és a kellemetlenségeket kiméivé egyszerűen — fizetett. De voltak olyanok is, különösen Ausztriában, a kik perlekedtek és miután a fentnevezett járásbíróság az „unió" javára döntötte el a pert: nagy mozgalom volt ezen „ducatperek" miatt a biztosítottak körében, nem különben a szakközlönyökben, mig végre a legfőbb törvényszék egy konkret esetben az alsóbiróság ítéletét megsemmisítette azon oknál fogva, hogy az „intézet be nem bizonyította, miszerint azon deficit, a melynek födözésére a követelt utánfizetések szolgáltak, azon időből származik, a midőn az illető biztosított a biztositóbank tagja volt." Egy másik esetben pedig a legfőbb törvényszék a bécsi bíróságot illetéktelennek tartván az „unió" javára eldöntött ítéletet szintén megsemisitette. De ezen legfőbb törvényszéki ítéletek daczára, egy ideig mégis makacsul ragaszkodott a József városi járásbíróság saját érveléseihez. A fordulat csak rövid idő előtt történt ugy, hogy most már ezen járásbíróság is rendesen visszautasítja, illetőleg elutasítja az „unió"- kereseti kérvényeit. Hogy ezen a biztosítottakra nézve kedvező fordulat mi által lett előidézve, azt sejthetem abból, hogy a legfőbb törvényszék rendszeres megsemmisítési ítéletei már nagyon kellemetlenek voltak az illető járásbirónak. Tény az, hogy a legutóbbi elég sok első bírósági itéíet a legfőbb törvényszék indokaival megegyezőleg az „unió" kérvényeit már rendszeresen elutasítja és a felperest az „Uniót" a költségek fizetésében elmarasztalja. Ezen ítéletek az 1873. évi közgyűlés azon kimutatását, hogy csakugyan deficit létezik és hogy ennélfogva az alapszabályok 12. §. értelmében az utánfizetésnek helye van, nem elegendő bizonyítéknak nyilvánítják arra, hogy az illető alperes csak ugyan tagja volt-e a biztosítási társulatnak azon időszakban, a midőn a deficit létesült. — Ezen fordulat bár késÖn, de még jókor jött. Érdekes minden esetre, hogy áz intézet előbbi képviselője Dr. Krausz, ki folyó év kezdetén meghalt, körülbelül 5000 biztosítottat perelt be — többnyire kisebb összegekig — és ez által 37,000 frtot hozott be a biztosítottak rovására. Most azonban annyiban már megszűnt a magyar biztosítottak zaklatása, hogy a bécsi bíróságok legújabb ítéleteivel szemben az intézet a beperelést egészen abban hagyta és aligha fogja többé az elöbbeni kísérletet ismételni, habár igaz, hogy az 37,000 frtot hozott be. Jó lesz tehát, hogy bármikor előforduló esetben az „unió" biztosító társulat keresetére senki védtelenül ne marasztaltassa el magát, de ki se egyezkedjék, miután a perlekedés minden esetre csak az intézet kárára esnék ki, ellenben az alperes nyugodtan nézhet a birói ítélet elé. udvari és tvszéki ügyvéd és magyarnémet hites tvszéki tolmács. Körrendelet a járások szolgabír-áthoz, valamint Veszprém és Pápa r. t. városok ta?iácsaihoz, mint első fokú iparhatóságokhoz l Folyó évi szeptember hó 8-án 13093. sz. alatt kelt körrendeletemre való hivatkozás mellett — ni időn figyelmeztetem a t. czimet, hogy az 1884. évi XVII« t. czikkbe iktatott ipartörvény 79-ik §-a értelmében a törvény kihirdetése után hat hónap alatt minden iparos tartozik az iparhatóságnál tanonczait a lajstromba vezetés végett bejelenteni cs cz alkalommal a fennálló tanszerződés tartalmát is közölni, egyúttal jelzem, hogy ezen határidő folyó évi november hó 21-én lejár és ez okból felhívom a t. czimet, hogy a törvénynek ezt a rendelkezését újból közhírré tétetvén,— az ipartörvény végrehajtása tárgyában 39266. sz. a. keit és a t. czimmel is közlött általános ministeri remielet 9-ik §-ában szabályozott módon egész erélylyel hasson oda, hogy az iparosok fentebb jelzett kötelezettségüknek a kitűzött határidőig minden bizonynyal eleget tegyenek. — Ugyancsak az idézett törvény 110. és lll.j §-a értelmében a törvény kihirdetése után 6 hónap alatt tehát szintén legkésőbben folyó évi november hó 21-éig minden iparos és gj'áros tartozik segédeit és munkásait a lajstromba vezetés és munka könyv kiállítás végett az iparhatóságnak bejelenteni. Miért is megjegyzésével annak, hogy az ide vonatkozó eljárást a fent idézett miniszteri rendelet 27—40 §§-ai szabályozzák, felhívom a t. czimet, hogy mint első fokú iparhatóság hasson oda, miként az iparosok és gyárosok e kötelességüknek késedelem nélkül eleget tegyenek, s az ez irányban szükséges intézkedéseket mielőbb s annál inkább tegye meg, miután a munkakönyvbe az illetőség is bejegyzendő levén, a munkásoknak ideje korán gondoskodni kell arról, hogy az illetőségükre vonatkozó bizonyítványaikat — a mennyiben az hiányoznék, beszerezzék. Ezen rendeletem fonalán miután r. t. Veszprém 1. Amenti (alvilági) istennő álló helyzetben, kiterjeszti szárnyait és mindegyik kezében az igazság tollát tartja. — A felirat szövege ez: *Má 7 ), Rá leánya, ki Amraon által képeztetett, mondja : ö adja meg a nyugalmat Oziris Horinak, a megigazultnak.« 2. Isis istennő állva, kiterjesztett szárnyakkal védi a karvaly Horust, ki előtte áll. — Szöveg : „Isis, az isteni anya." 3. Isis Istennő kezében jogart tartva, fogadja az elhunyt hódolatát. — Szöveg: Osiris Hort-, Isis papjának, a megigazultnak mása."' 4. Osiris isten Nephthys nővérének hódolatát fogadja. — Szöveg: „Osiris, az örökkévalóság ura. — Nephthys." 5. A sakálfejü Amibis az elhunyt hódolatát fogadja. — Szöveg: „Anubis Útban, Roter ura 8 ). Isis papja, Osiris Hori, a megigazult. 6. A múmia a halottas ágyon fekszik, mely alatt négy canop-edény van elhelyezve; — Anubis gondozza azt és pólyáját szorítja meg a múmiának. Az ágy fejénél kettős alakban Isis istenasszony kegyelemért esd Anubis előtt az elhunytért. Jobbra és balra a múmiától két-két Utá látható. — Szöveg: „Anubis Útban, Roter ura. — Isis, az isteni anyá áldozatokat hoz Osirisnak kenyér-, hus-, sör-, baromfi- és mindenféle jó és tiszta tárgyakban." 7. Ptah két tollú sisakkal trónján ül és fogadja az elhunyt hódolatát. — Szöveg: „Ptah Sokár Osiris 9 ) a titokteljes légió parancsnoka. — Osiris Hori, a megigazult." 7 ) Má istennőt rendesen oroszlányfejjel festik. *) Mások szerint Nuter az örömteljes alvilág (menny.) *) In einem Verse des Kratinus wird ein Aegyptischer Gott Socharis erwähnt, der auf Denkmälern nur in Verbindung mit Plah oder Osiris, als Ptah — Sochar — Osiris vorkommt. Eben dieser war es, der in seiner zwergartigen Gestalt zu Memphis den Spott des Kambyses reizte ; häufig ward er mit einem Habichtkopfe abgebildet. Ptah Sokari steht auch öfter auf 'zwei Krokodilen, welche Embleme der Zeit und der Finsterniss sein sollen. — Döllinger: Heidcnthm und Judenthum 412 1. 8. Szöveg: Proscyném, Ptah Sokár „Osirisnak, a titokteljes légió urának." 9. Az elhunyt hódol a négy temetkezési szellemnek. Szöveg: »Az istenek szavai, Osiris szolgái: Amset, Hápi, Ruamautef, Kebtemtuf. — Osiris Hori.« 10- A fedél lábánál mystikus festmény; két Utá, ezek között egymás mellett három kis kereszt, alattuk egy félholdalakú jel, melyeknek értelme; „Teljes kegyelem !" Alul a halottvezető Anubis támaszon ül. A koporsó láb. lát—, az állandóság jelképén, az Atel fejdísz. Atátból két kéz nyúlik ki, melynek mindegyike Amenti jelképét tartja. A festmény felső és ^alsó részén két-két Utá látható. 11. A négy temetkezési szellem, fölöttök egy Utá. 12. Osiris az elhunyt által imádtatik. Szöveg : „Osiris. — Osiris Hori." 13. Az ülő Osiris fogadja az elhunyt hódolatát. A kép jobb és baloldalán az istennek egyegy nővére áll. 14. Az ülő Osiris mögött Isis áll és az Isis papjának minősített elhunyt hódolatát fogadja. 15. Az ülő Osirist az elhunyt imádja. — Szöveg: „Osiris, ura az örökkévalóságnak. — Isis papja, Isis Hori." 16. Az álló Armakhis ,0 ) Isis hódolatát fogadja, ki neki ital-áldozatot mutat be. 17. A 2-ik számú festmény ismétlése: Isis Horust védvén. Maga a fáraók korából való n ) mumía 165 cm. hosszú. Mellén a Scarabaeus; alatta Nut istennő alakja kiterjesztett szárnyakkal, még lejebb a négy temetkezési szellem, Horus fiai és az emberek belső részeinek védnökei láthatók. Végül a lábaknál a halottvezető Anubis két sakál képében van ábrázolva. ,0 ) A rémülés atyja. A spinxek az ő symbolumai voltak. ") A fáraók országa megdőlt és a perzsák kezébe esett 525-ben Kr. e. Utolsó farao Psamtik Cheres volt. Tehát e múmia legalább is 2409 éves. város tanácsa és a járásbeli szolgabirák közül többen az iránt intéztek kérdést hozzám, hogy az ipartörvény végrehajtásához szükséges nyomtatványok, munkakönyvek, valamint az ipartörvény végrehajtására vonatkozó rendelet még szükséges példányainak beszerzését az első foka iparhatóságok részére eszközöljem — értesitem a t. czimet, hogy a munkakönyveken kivül az összes nyomtatványok a 40393/884. sz. miniszteri rendelet értelmében közvetlenül az első fokú iparhatóságok által Posner K. Lajos budapesti czégnél rendelendők meg, — a munkakönyvek pedig ugyancsak közvetlenül a m. kir. egyetemi nyomdától példányonként 8 krért, inig az ipartörvény végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri rendelet füzetenként 1 frtjával a budapesti Nagelféle czégtől szerzendó'k be. Végül midőn kifejezést adok abbeli reményemnek, hogy a t. czim saját hatáskörében az ipartörvény végrehajtásának ügyében teljes odaadással és egész erélylyel működik, elvárom, hogy arra nézve, váljon a hatósága területén levő iparosok és gyárosok az 1884: XVH. t. cz. 79. 110. és 111. §-aiban körvonalozott és ezen rendeletem két első pontjában részletezett kötelezettségeinek mennyiben tettek eleget? hivatalomnak folyó évi novembei hó 25-ik napjáig tüzetes jelentést tegyen. Veszprém, 1884. évi október hó 29-én. alispán. A pápai evang. hitközség 1 ünnepélye. Az 1860. évben pendittetett meg a helybeli evang. egyház kebelében egy uj templom építésének eszméje, mi nyilván arra enged következtetni, hogy a régi templom épület sem a célszerűség, sem disz tekintetében nem felelt meg még az akkori igényeknek sem. De nem felelt meg a jogos igényeknek a paplak sem, — azért ezek ujjá építése egyöntetűség szempontjából szintén kombinációba hozatott; nagyon bölcsen cselekedett az akkori presbyterium, midőn egy általános tervezetet készíttetett a templom, iskola és paplakra; — a tervezetet a protestáns kultus épületeket legjobban megillető góthstylben Voyta Adolf kiváló műépítészünk készítette el. A gyülekezet nem bírván oly anyagi erővel, hogy akár a templomot, avagy az iskolát és a paplakot egyszerre megépithettette volna: csak a legégetőbb szükségnek hódolt, midőn iskoláját — az emiitett általános terv szerint 1864ben megépiteté; — a többi építkezésekhez szükséglendö töke gyűjtését pedig a gyülekezet kebelében megindította. Majd egy évtized kellett ahhoz, mig az építési töke a jótékony adományokkal oly összeget ért el, melylyel — habár le kellett mondani az 1860-iki nagyobb szabású templom terv költséges kiviteléről, — mégis meglehetett kezdeni a többi építések sorozatát; mire nézve a gyülekezet jelenkori pénzerejét meg nem haladó tervezet készítését rendelte el, — minek folytán a kevesebb összeget igénylő paplakot 1883-ik évben, a templomot ez év folyamán építette meg. Minthogy azonban az 1864-ik évben épült iskola helyiségei már nem voltak képesek az iskolalátogatók mai létszámát befogadni, — az udvar hátulsó felében a megmaradt épület anyagok felhasználása és jótékony hozzájárulás folytán egy nagy iskola és egy tanács termet is építtetett, mely utóbbi könyvtárhelyiségül is szolgál. Sok, elismerésre méltó áldozatkészség nyilvánult e néhány iév alatt, de mindezen eredményt alig mutatná fel ja kisszámú evang. gyülekezet, ha nem volna oly fenkölt szellemű és fáradhatlan buzgalmu lelkésze, mint nagyt. Gyurátz Ferencz ur, ki felfogván magasztos hivatását, magáévá tette a tervet, melyről az egyház hivei talán csak, mint a távol jövőben valósulható szép álomról gondolkoztak, — s lelkesítve, buzdítva fölkereste a gazdagok palotáit és a szegények kunyhóit, hogy felköltse áldozatkészségüket és megnyithassa erszényüket az isten oltárára adakozás czéljából, s ma már oda vitte a dolgot, hogy a főpap áldásával feltehette a koronát nagyszerű alkotásaira. Az uj templom a város egyik legdiszesebb épületét képezi, mely az iskola és paplak ízléses környezetében, egyszerű góth stylben, Voyta Adolf műépítész terve szerint és gondos művezetése mellett épült. A templom főbejárata a torony alatti előtérből nyilik és a belépő figyelmét a tisztán tölgyfából, faragványokkal ellátott, de gyéren aranyozott díszes oltár, az e feletti szószék gazdag baldachinjával köti le, (mely egészben özv. Németh Mihályné sz. Horváth Zsuzsanna aszsony ajándéka) — az oltár közepét a Hercz Dávid tanár által festett kép, — mely Krisztus menybemenetelét ábrázolja, — foglalja el, — az oltár, a szószqk és a baldachin Csizmadia és Turnherr — helybeli asztalosokuak elismerésre méltó műve, a jcsinos karzat mellvédéit Hirschkorn szintén heljybeli asztalos készité, a szép és jó hangú (8 változatú, két pedállal) orgona Ország Sándor budapesti orgonakészitő ügyességét dicséri, a szép hangú és 21 v. mázsa súlyú harangok Seltenhofer öntései; a vasoszlopok és hengerezett vasgerendák Waagner Fülöp, a cement koczkakövek Neumiiller József bécsi gyárosok által szállíttattak; — a faragott kőmunkák Mechle soproni, az iskola és paplak közti díszes vasrács Marton Alajos pozsonyi lakosok müvei;— a Terra cotta diszitmények és csúcsíves ablakok Branjewetter leobersdorfi hires gyárából kerültek ki, a padokat Gál János helybeli asztalos } ezeknek erezett fénymázolását, valamint a belső festőmunkákat Balogh Gyula helybeli festőnk igen ízlésesen készítek el. A templom felavatása ritka érdeklődés mellett tartatott meg ma egy hete. Az ünnepélyen ott láttuk a dunántúli evang. egyházkerület képviselőit: Karsay Sándor superintende'ns, kir. tanácsos és Káldy Gyula világi felügyelöt, az egyházmegyéből: Purgly Sándor felügyelöt, Ihász Lajos és Barcza Bálint tanácsbirákat és számos lelkészt; ott láttuk továbbá a róm. kath. hitközség képviseletében Kiss László hitközségi elnököt és Pap János kir. tanácsost, a ref. egyház és az izr. hitközség küldöttségét, a helybeli jótékony nőegylet és »Veres kereszt« egyesület képviselőit, a városi tisztikart és a szolgabírói hivatal képviselőit stb. Az avatási szertartás 9 \ órakor kezdődött. A templom előtt Lazányi Béla egyházfelügyelö átadta a templom kulcsait Karsay S. püspök urnák, ki rövid, megható beszéd kíséretében a lelkésznek nyújtotta át, felhiva öt az ajtó kinyitására. A templomban egy ének elzengése után Gyurátz F. lelkész az oltár előtt rövid imát mondott. Aztán az énekkar zengett egy alkalmi dalt Vid Károly ur vezetése alatt, s ennek végeztével a püspök ur tartotta a felavatási beszédet; egy rövid karének után pedig a helybeli lelkész a sz ószéken mondott egy alkalmi egyházi beszédet. Befejezésül Horváth Dezső veszpr. lelkész végzett keresztelési, Borbély S. dabronyi lelkész egyházkibocsátási, Kalmár S. kertai lelkész esketési szertartást. Az ünnepélyt 150 terítékű bankett követte a »Griff« éttermében, hol a felköszöntések sorát Lazányi Béla hitközségi felügyelő nyitotta meg, poharát emelvén a királyra és kir. családra, Paal István ; Karsay Sándor superintendenst, a superintendens pedig a. helybeli evang. egyházat köszönté fel; — felköszöntök mondattak még Gyurátz Ferenczre (több izben) Prónay Dezső egyetemes felügyelőre, Káldy Gyula egyházkerületi, Purgly Sándor egyházmegyei felügyelőre, Pápa városra, a polgármesterre, Szvoboda tanácsosra, a különböző hitfelekezetekre, Gróf Eszterházy Móriczra, a templom építőire, Voyta Adolfra, Országh Sándorra, Pap Jánosra, Bocsor Istvánra, Néger Ágostonra, -Kiss Lászlóra, a főiskolai tanári karra, Mészáros Károlyra, Horváth Lajosra s még többekre. A felköszöntésekben résztvettek : Nagy Boldizsár v.-föjegyzö, Teuffel Mihály, Antal Gábor, Gyurátz Ferencz, Bognár Gábor, Kiss Lajos, Néger Ágoston apát, Seregély György, Pap János, Paal István, Bocsor István, Borbély Sándor és Dr. Lövy László. T&TIIMÍ MFfíl. Rovatvezető: TIPOLD ÖZSÉB. Xovember 1. — 1784. Kuréty faluban Hóra és Kloska fekete papi ruhában megjelenvén, lázító beszédeket tartanak, s a tudatlan tömeget, a császár parancsára hivatkozván, a magyarok kii?-tására tüzelik. ±784. Kőrösfalván az oláhok a magyarok ellen dühöngnek és Pakolt Mihály szolgabírót megölik. 184S. Zsibóban a fellázadt oláhokat a magyar honvédség véres harcban megveri. November 2. — Í784. Hóra és Kloska izgatása folytán az oláh lázadás Brádban kitör. November 3. — Í849. Bodonból a magyar menekültek utolsó karavánja Sumlába megindillatik. 1551. Kossuth Lajos nagy magyar menekült és kitűnő szónok Londonban, a koppenhágai mezőn, a munkások üdvözlő iratát fogadja. 1803 Potsdamban 11. (Nagy) Frigyes porosz király sirja fölölt tilkos szövetség Orosz és Poroszország közt Francziaország ellen. November 4. — M84. Blésen faluban az oláh lázadók megesküsznek, hogy minden magyart legyilkolnak. 1821. Nyugoti Görögország alkotmánya Missolonghitan aláiratik. Tiz tagból gerusia („öregek tanácsa") alakul Maurocordato Sándor elnöklete alatt. November 5. — ÍÍ06. Bécsben a zsidók az összecsoportosull nép által megtámadtatnak és kifosztatnak. 18Í8. Arad várost Berger császári várparancsnok ismét ágyuzlatja. mi közben a magyarok a Maros-folyón levő s mindkél városrészl-öszekötő hidat fölgyújtják. i8'í8. a „Nádor huszárok'' 1 második osztálya Csehországból megszökvén, s 6 nap alatt 82 mértföldnyi utat tevén, Sopronyba megérkezik. November 6. — 1781. Abrudbányán az oláhok iszonyú kegy ellenségeket Követnek el a magyarokon. 178 i. Déva várost az oláh fölkelők több helyen fölgyújtják; következő napon azonban Déva város ostrománál az oláhok vereségei szenvednek. 18Ő1. Kossuth Lajos nagy magyar meneküli és kitűnő szónok Londonban a socialislák es köztársaságiak üdvözlő iratát fogadja. November 7. — \70i. Décs-Ujhelyből, fogságából II. Rákóczy Ferencz megszökik és Lengyelországba menekül. 1822. Horvátországnak a Száva-folyón túl fekvő polgári része s az egykori, magyar tengeividék Magyarországba kebeIcztelik. i8i4. a cislerci rendű tanárok első megjelenése Pécsett. A város uj lakosait ünnepélyesen fogadta. . November 8. — Kr. sz. e. 65. Rómában Catilinü pártjának gyilkos merényiele Cicero consul ellen. lSb'i, Horvátországnak Magyarországtól leendő függetlenségét az osztrák császári kormány „divide et impera" elv szerint kimondja. Jelenleg azonban Horvátország a magyar királyság kiegészítő része; némelyek társországnak mondják, de a történelem ez utóbbiaknak ellenmond. Hivatalos rovat. Hirdeívény. Pápa város költségvetési előirányzata a jövő 1885. évre mai naptól kezdve 15 napon kt, vagyis folyó évi November 15-ikéig a számvevői hivatalbau minden adózó által megtekinthető, s az ellen netáni észrevétele beadható. Pápán, Október 31-én 1884. -4 városi tanács. Hirdetvény. * Vásárokon eladásra kiállított sertéseknek igazolvánnnyal ellátása iránt alkotott szabályrendelet mai naptól kezdve 30 napon át a polgármesteri hivatalban mindenki által megtekinthető. Pápán Október 28-án 1884. A városi hatóság. Felhívás. Minden iparos felhivatik, hogy segédjét és tanonczát az uj ipartörvény értelmében az iparhatóságnál, illetőleg a polgármesteri hivatalnál foiyó hó 10-ik cs 20-ika közt beíratni el ne mulassza. — Pápán November 1-én 1884. A városi tanács. i .44*