Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-11-02

kardjától megmenti, holott előbb a perek az „Union" javára lettek eldöntve. Pedig ezen perek, melyek nagyban Vesz­prém megye, söt Pápa város és környékének sok lakosát is érintették, — igen sok kárt okoztak, miután az alperes több esetben a biztosításit dij háromszoros utánfizetésre lett elmarasztalva. Miután nekem is többször jutott alkalom ilyféle perekben szegény magyar alpereseket kép­. viselni, a kik legtöbb esetben kényszerítve vol­tak legalább a beperelt összeg egy részét fizetni: nem mulasztom el azok felvilágosítása és meg­nyugtatására ezen sorokat közölni, a kik még oly szerencsések, hogy mindeddig vagy be nem pereitettek, vagy még a per folyamán vannak. A tényállás eddig a következő volt: Az 1871. évben viszonosságra alapult bécsi „Union általános biztositóbank" ügynökei által üzleti há­lóit leginkább a kisebb birtokosokra terjesztette k»> s így Magyarországban is, — különösen pe­dig Veszprém, Fehér és Somogymegyében — sok birtokosra akadt, kik vagyonukat biztosí­tották. Ezen intézet azonban már az 1873 évi krí­zis következtében megszűnt létezni, felszámo­lásba ment és mert veszteségei más uton nem voltak pótolhatók: azon okos határozatot hoza­tott az 1873. évi közgyűlés által, hogy a társa­ság tagjaitól azaz a biztosítottaktól, az alapsza­bályok 12 §-a értelmében az évi biztosítási dij háromszorosa, mint utánfizetés vonassék be. Az ilyféle alapszabály módosításról persze a magyar atyafinak semmi tudomása nem levén, ö a biz­tosítási levelet egyszerűen aláirta, mit sem törőd­vén a bent rejlő kis betűs megjegyzésekkel. Az illető fizetési felszólításra következett a kereset és miután a bécsi József külvárosi já­rásbíróság sub titulo fori gestionis magát illeté­kesnek tartotta, nem csuda, hogy a magyar bir­tokos nem ritkán a fáradságot és a kellemetlen­ségeket kiméivé egyszerűen — fizetett. De voltak olyanok is, különösen Ausztriá­ban, a kik perlekedtek és miután a fentnevezett járásbíróság az „unió" javára döntötte el a pert: nagy mozgalom volt ezen „ducatperek" miatt a biztosítottak körében, nem különben a szak­közlönyökben, mig végre a legfőbb törvényszék egy konkret esetben az alsóbiróság ítéletét meg­semmisítette azon oknál fogva, hogy az „intézet be nem bizonyította, miszerint azon deficit, a melynek födözésére a követelt utánfizetések szol­gáltak, azon időből származik, a midőn az illető biztosított a biztositóbank tagja volt." Egy másik esetben pedig a legfőbb törvényszék a bécsi bíróságot illetéktelennek tartván az „unió" javára eldöntött ítéletet szintén megsemisitette. De ezen legfőbb törvényszéki ítéletek da­czára, egy ideig mégis makacsul ragaszkodott a József városi járásbíróság saját érveléseihez. A fordulat csak rövid idő előtt történt ugy, hogy most már ezen járásbíróság is rendesen visszautasítja, illetőleg elutasítja az „unió"- kere­seti kérvényeit. Hogy ezen a biztosítottakra nézve kedvező fordulat mi által lett előidézve, azt sejthetem abból, hogy a legfőbb törvényszék rendszeres megsemmisítési ítéletei már nagyon kellemetle­nek voltak az illető járásbirónak. Tény az, hogy a legutóbbi elég sok első bírósági itéíet a leg­főbb törvényszék indokaival megegyezőleg az „unió" kérvényeit már rendszeresen elutasítja és a felperest az „Uniót" a költségek fizetésében el­marasztalja. Ezen ítéletek az 1873. évi közgyűlés azon kimutatását, hogy csakugyan deficit létezik és hogy ennélfogva az alapszabályok 12. §. értel­mében az utánfizetésnek helye van, nem ele­gendő bizonyítéknak nyilvánítják arra, hogy az illető alperes csak ugyan tagja volt-e a biztosí­tási társulatnak azon időszakban, a midőn a de­ficit létesült. — Ezen fordulat bár késÖn, de még jókor jött. Érdekes minden esetre, hogy áz intézet előbbi képviselője Dr. Krausz, ki folyó év kez­detén meghalt, körülbelül 5000 biztosítottat pe­relt be — többnyire kisebb összegekig — és ez által 37,000 frtot hozott be a biztosítottak rová­sára. Most azonban annyiban már megszűnt a magyar biztosítottak zaklatása, hogy a bécsi bí­róságok legújabb ítéleteivel szemben az intézet a beperelést egészen abban hagyta és aligha fogja többé az elöbbeni kísérletet ismételni, ha­bár igaz, hogy az 37,000 frtot hozott be. Jó lesz tehát, hogy bármikor előforduló esetben az „unió" biztosító társulat keresetére senki védtelenül ne marasztaltassa el magát, de ki se egyezkedjék, miután a perlekedés minden esetre csak az intézet kárára esnék ki, ellenben az alperes nyugodtan nézhet a birói ítélet elé. udvari és tvszéki ügyvéd és magyar­német hites tvszéki tolmács. Körrendelet a járások szolgabír-áthoz, valamint Veszprém és Pápa r. t. városok ta?iácsaihoz, mint első fokú iparhatóságokhoz l Folyó évi szeptember hó 8-án 13093. sz. alatt kelt körrendeletemre való hivatkozás mellett — ni időn figyelmeztetem a t. czimet, hogy az 1884. évi XVII« t. czikkbe iktatott ipartörvény 79-ik §-a értelmében a törvény kihirdetése után hat hónap alatt minden iparos tartozik az iparhatóságnál tanonczait a lajst­romba vezetés végett bejelenteni cs cz alkalommal a fennálló tanszerződés tartalmát is közölni, egyúttal jelzem, hogy ezen határidő folyó évi november hó 21-én lejár és ez okból felhívom a t. czimet, hogy a törvénynek ezt a rendelkezését újból közhírré té­tetvén,— az ipartörvény végrehajtása tárgyában 39266. sz. a. keit és a t. czimmel is közlött általános mi­nisteri remielet 9-ik §-ában szabályozott módon egész erélylyel hasson oda, hogy az iparosok fentebb jel­zett kötelezettségüknek a kitűzött határidőig minden bizonynyal eleget tegyenek. — Ugyancsak az idézett törvény 110. és lll.j §-a értelmében a törvény ki­hirdetése után 6 hónap alatt tehát szintén legkésőb­ben folyó évi november hó 21-éig minden iparos és gj'áros tartozik segédeit és munkásait a lajstromba vezetés és munka könyv kiállítás végett az iparha­tóságnak bejelenteni. Miért is megjegyzésével annak, hogy az ide vonatkozó eljárást a fent idézett minisz­teri rendelet 27—40 §§-ai szabályozzák, felhívom a t. czimet, hogy mint első fokú iparhatóság hasson oda, miként az iparosok és gyárosok e kötelességüknek késedelem nélkül eleget tegyenek, s az ez irányban szükséges intézkedéseket mielőbb s annál inkább te­gye meg, miután a munkakönyvbe az illetőség is be­jegyzendő levén, a munkásoknak ideje korán gondos­kodni kell arról, hogy az illetőségükre vonatkozó bi­zonyítványaikat — a mennyiben az hiányoznék, be­szerezzék. Ezen rendeletem fonalán miután r. t. Veszprém 1. Amenti (alvilági) istennő álló helyzetben, kiterjeszti szárnyait és mindegyik kezében az igazság tollát tartja. — A felirat szövege ez: *Má 7 ), Rá leánya, ki Amraon által képeztetett, mondja : ö adja meg a nyugalmat Oziris Hori­nak, a megigazultnak.« 2. Isis istennő állva, kiterjesztett szárnyak­kal védi a karvaly Horust, ki előtte áll. — Szö­veg : „Isis, az isteni anya." 3. Isis Istennő kezében jogart tartva, fo­gadja az elhunyt hódolatát. — Szöveg: Osiris Hort-, Isis papjának, a megigazultnak mása."' 4. Osiris isten Nephthys nővérének hódola­tát fogadja. — Szöveg: „Osiris, az örökkévaló­ság ura. — Nephthys." 5. A sakálfejü Amibis az elhunyt hódolatát fogadja. — Szöveg: „Anubis Útban, Roter ura 8 ). Isis papja, Osiris Hori, a megigazult. 6. A múmia a halottas ágyon fekszik, mely alatt négy canop-edény van elhelyezve; — Anu­bis gondozza azt és pólyáját szorítja meg a mú­miának. Az ágy fejénél kettős alakban Isis is­tenasszony kegyelemért esd Anubis előtt az el­hunytért. Jobbra és balra a múmiától két-két Utá látható. — Szöveg: „Anubis Útban, Roter ura. — Isis, az isteni anyá áldozatokat hoz Osi­risnak kenyér-, hus-, sör-, baromfi- és mindenféle jó és tiszta tárgyakban." 7. Ptah két tollú sisakkal trónján ül és fo­gadja az elhunyt hódolatát. — Szöveg: „Ptah So­kár Osiris 9 ) a titokteljes légió parancsnoka. — Osiris Hori, a megigazult." 7 ) Má istennőt rendesen oroszlányfejjel festik. *) Mások szerint Nuter az örömteljes alvilág (menny.) *) In einem Verse des Kratinus wird ein Aegyptischer Gott Socharis erwähnt, der auf Denkmälern nur in Verbindung mit Plah oder Osiris, als Ptah — Sochar — Osiris vorkommt. Eben dieser war es, der in seiner zwergartigen Gestalt zu Memphis den Spott des Kambyses reizte ; häufig ward er mit einem Habichtkopfe abgebildet. Ptah Sokari steht auch öfter auf 'zwei Krokodilen, welche Embleme der Zeit und der Fins­terniss sein sollen. — Döllinger: Heidcnthm und Judenthum 412 1. 8. Szöveg: Proscyném, Ptah Sokár „Osiris­nak, a titokteljes légió urának." 9. Az elhunyt hódol a négy temetkezési szellemnek. Szöveg: »Az istenek szavai, Osiris szolgái: Amset, Hápi, Ruamautef, Kebtemtuf. — Osiris Hori.« 10- A fedél lábánál mystikus festmény; két Utá, ezek között egymás mellett három kis ke­reszt, alattuk egy félholdalakú jel, melyeknek értelme; „Teljes kegyelem !" Alul a halottvezető Anubis támaszon ül. A koporsó láb. lát—, az állandóság jelképén, az Atel fejdísz. Atátból két kéz nyúlik ki, mely­nek mindegyike Amenti jelképét tartja. A fest­mény felső és ^alsó részén két-két Utá látható. 11. A négy temetkezési szellem, fölöttök egy Utá. 12. Osiris az elhunyt által imádtatik. Szö­veg : „Osiris. — Osiris Hori." 13. Az ülő Osiris fogadja az elhunyt hódo­latát. A kép jobb és baloldalán az istennek egy­egy nővére áll. 14. Az ülő Osiris mögött Isis áll és az Isis papjának minősített elhunyt hódolatát fogadja. 15. Az ülő Osirist az elhunyt imádja. — Szöveg: „Osiris, ura az örökkévalóságnak. — Isis papja, Isis Hori." 16. Az álló Armakhis ,0 ) Isis hódolatát fo­gadja, ki neki ital-áldozatot mutat be. 17. A 2-ik számú festmény ismétlése: Isis Horust védvén. Maga a fáraók korából való n ) mumía 165 cm. hosszú. Mellén a Scarabaeus; alatta Nut is­tennő alakja kiterjesztett szárnyakkal, még le­jebb a négy temetkezési szellem, Horus fiai és az emberek belső részeinek védnökei láthatók. Végül a lábaknál a halottvezető Anubis két sakál ké­pében van ábrázolva. ,0 ) A rémülés atyja. A spinxek az ő symbolumai voltak. ") A fáraók országa megdőlt és a perzsák kezébe esett 525-ben Kr. e. Utolsó farao Psamtik Cheres volt. Tehát e mú­mia legalább is 2409 éves. város tanácsa és a járásbeli szolgabirák közül többen az iránt intéztek kérdést hozzám, hogy az ipartör­vény végrehajtásához szükséges nyomtatványok, mun­kakönyvek, valamint az ipartörvény végrehajtására vonatkozó rendelet még szükséges példányainak be­szerzését az első foka iparhatóságok részére eszkö­zöljem — értesitem a t. czimet, hogy a munkaköny­veken kivül az összes nyomtatványok a 40393/884. sz. miniszteri rendelet értelmében közvetlenül az első fokú iparhatóságok által Posner K. Lajos budapesti czégnél rendelendők meg, — a munkakönyvek pedig ugyancsak közvetlenül a m. kir. egyetemi nyomdától példányonként 8 krért, inig az ipartörvény végrehaj­tása tárgyában kiadott miniszteri rendelet füzetenként 1 frtjával a budapesti Nagelféle czégtől szerzendó'k be. Végül midőn kifejezést adok abbeli reményem­nek, hogy a t. czim saját hatáskörében az ipartör­vény végrehajtásának ügyében teljes odaadással és egész erélylyel működik, elvárom, hogy arra nézve, váljon a hatósága területén levő iparosok és gyáro­sok az 1884: XVH. t. cz. 79. 110. és 111. §-ai­ban körvonalozott és ezen rendeletem két első pont­jában részletezett kötelezettségeinek mennyiben tettek eleget? hivatalomnak folyó évi novembei hó 25-ik napjáig tüzetes jelentést tegyen. Veszprém, 1884. évi október hó 29-én. alispán. A pápai evang. hitközség 1 ünnepélye. Az 1860. évben pendittetett meg a hely­beli evang. egyház kebelében egy uj templom építésének eszméje, mi nyilván arra enged kö­vetkeztetni, hogy a régi templom épület sem a célszerűség, sem disz tekintetében nem felelt meg még az akkori igényeknek sem. De nem felelt meg a jogos igényeknek a paplak sem, — azért ezek ujjá építése egyöntetűség szempontjából szintén kombinációba hozatott; nagyon bölcsen cselekedett az akkori presbyterium, midőn egy általános tervezetet készíttetett a templom, is­kola és paplakra; — a tervezetet a protestáns kultus épületeket legjobban megillető góthstylben Voyta Adolf kiváló műépítészünk készítette el. A gyülekezet nem bírván oly anyagi erővel, hogy akár a templomot, avagy az iskolát és a paplakot egyszerre megépithettette volna: csak a legégetőbb szükségnek hódolt, midőn is­koláját — az emiitett általános terv szerint 1864­ben megépiteté; — a többi építkezésekhez szük­séglendö töke gyűjtését pedig a gyülekezet ke­belében megindította. Majd egy évtized kellett ahhoz, mig az építési töke a jótékony adományokkal oly össze­get ért el, melylyel — habár le kellett mondani az 1860-iki nagyobb szabású templom terv költ­séges kiviteléről, — mégis meglehetett kezdeni a többi építések sorozatát; mire nézve a gyü­lekezet jelenkori pénzerejét meg nem haladó ter­vezet készítését rendelte el, — minek folytán a kevesebb összeget igénylő paplakot 1883-ik év­ben, a templomot ez év folyamán építette meg. Minthogy azonban az 1864-ik évben épült iskola helyiségei már nem voltak képesek az iskolalá­togatók mai létszámát befogadni, — az udvar hátulsó felében a megmaradt épület anyagok felhasználása és jótékony hozzájárulás folytán egy nagy iskola és egy tanács termet is építte­tett, mely utóbbi könyvtárhelyiségül is szolgál. Sok, elismerésre méltó áldozatkészség nyil­vánult e néhány iév alatt, de mindezen eredményt alig mutatná fel ja kisszámú evang. gyülekezet, ha nem volna oly fenkölt szellemű és fáradhat­lan buzgalmu lelkésze, mint nagyt. Gyurátz Fe­rencz ur, ki felfogván magasztos hivatását, ma­gáévá tette a tervet, melyről az egyház hivei ta­lán csak, mint a távol jövőben valósulható szép álomról gondolkoztak, — s lelkesítve, buzdítva fölkereste a gazdagok palotáit és a szegények kunyhóit, hogy felköltse áldozatkészségüket és megnyithassa erszényüket az isten oltárára ada­kozás czéljából, s ma már oda vitte a dolgot, hogy a főpap áldásával feltehette a koronát nagy­szerű alkotásaira. Az uj templom a város egyik legdiszesebb épületét képezi, mely az iskola és paplak ízlé­ses környezetében, egyszerű góth stylben, Voyta Adolf műépítész terve szerint és gondos műve­zetése mellett épült. A templom főbejárata a torony alatti elő­térből nyilik és a belépő figyelmét a tisztán tölgyfából, faragványokkal ellátott, de gyéren aranyozott díszes oltár, az e feletti szószék gaz­dag baldachinjával köti le, (mely egészben özv. Németh Mihályné sz. Horváth Zsuzsanna asz­sony ajándéka) — az oltár közepét a Hercz Dávid tanár által festett kép, — mely Krisztus menybemenetelét ábrázolja, — foglalja el, — az oltár, a szószqk és a baldachin Csizmadia és Turnherr — helybeli asztalosokuak elismerésre méltó műve, a jcsinos karzat mellvédéit Hirsch­korn szintén heljybeli asztalos készité, a szép és jó hangú (8 változatú, két pedállal) orgona Or­szág Sándor budapesti orgonakészitő ügyességét dicséri, a szép hangú és 21 v. mázsa súlyú harangok Seltenhofer öntései; a vasoszlopok és hengerezett vasgerendák Waagner Fülöp, a ce­ment koczkakövek Neumiiller József bécsi gyá­rosok által szállíttattak; — a faragott kőmunkák Mechle soproni, az iskola és paplak közti díszes vasrács Marton Alajos pozsonyi lakosok mü­vei;— a Terra cotta diszitmények és csúcsíves ablakok Branjewetter leobersdorfi hires gyárából kerültek ki, a padokat Gál János helybeli asztalos } ezeknek erezett fénymázolását, valamint a belső festőmunkákat Balogh Gyula helybeli festőnk igen ízlésesen készítek el. A templom felavatása ritka érdeklődés mel­lett tartatott meg ma egy hete. Az ünnepélyen ott láttuk a dunántúli evang. egyházkerület kép­viselőit: Karsay Sándor superintende'ns, kir. ta­nácsos és Káldy Gyula világi felügyelöt, az egy­házmegyéből: Purgly Sándor felügyelöt, Ihász Lajos és Barcza Bálint tanácsbirákat és számos lelkészt; ott láttuk továbbá a róm. kath. hitköz­ség képviseletében Kiss László hitközségi elnö­köt és Pap János kir. tanácsost, a ref. egyház és az izr. hitközség küldöttségét, a helybeli jó­tékony nőegylet és »Veres kereszt« egyesület képviselőit, a városi tisztikart és a szolgabírói hivatal képviselőit stb. Az avatási szertartás 9 \ órakor kezdődött. A templom előtt Lazányi Béla egyházfelügyelö átadta a templom kulcsait Karsay S. püspök urnák, ki rövid, megható beszéd kíséretében a lelkésznek nyújtotta át, felhiva öt az ajtó kinyi­tására. A templomban egy ének elzengése után Gyurátz F. lelkész az oltár előtt rövid imát mon­dott. Aztán az énekkar zengett egy alkalmi dalt Vid Károly ur vezetése alatt, s ennek végezté­vel a püspök ur tartotta a felavatási beszédet; egy rövid karének után pedig a helybeli lelkész a sz ószéken mondott egy alkalmi egyházi beszé­det. Befejezésül Horváth Dezső veszpr. lelkész végzett keresztelési, Borbély S. dabronyi lelkész egyházkibocsátási, Kalmár S. kertai lelkész es­ketési szertartást. Az ünnepélyt 150 terítékű bankett követte a »Griff« éttermében, hol a felköszöntések sorát Lazányi Béla hitközségi felügyelő nyitotta meg, poharát emelvén a királyra és kir. családra, Paal István ; Karsay Sándor superintendenst, a supe­rintendens pedig a. helybeli evang. egyházat kö­szönté fel; — felköszöntök mondattak még Gyu­rátz Ferenczre (több izben) Prónay Dezső egye­temes felügyelőre, Káldy Gyula egyházkerületi, Purgly Sándor egyházmegyei felügyelőre, Pápa városra, a polgármesterre, Szvoboda tanácsosra, a különböző hitfelekezetekre, Gróf Eszterházy Móriczra, a templom építőire, Voyta Adolfra, Országh Sándorra, Pap Jánosra, Bocsor Istvánra, Néger Ágostonra, -Kiss Lászlóra, a főiskolai ta­nári karra, Mészáros Károlyra, Horváth Lajosra s még többekre. A felköszöntésekben részt­vettek : Nagy Boldizsár v.-föjegyzö, Teuffel Mi­hály, Antal Gábor, Gyurátz Ferencz, Bognár Gá­bor, Kiss Lajos, Néger Ágoston apát, Seregély György, Pap János, Paal István, Bocsor István, Borbély Sándor és Dr. Lövy László. T&TIIMÍ MFfíl. Rovatvezető: TIPOLD ÖZSÉB. Xovember 1. — 1784. Kuréty faluban Hóra és Kloska fekete papi ruhában megjelenvén, lázító beszédeket tartanak, s a tudatlan tömeget, a császár parancsára hivatkozván, a ma­gyarok kii?-tására tüzelik. ±784. Kőrösfalván az oláhok a magyarok ellen dühöng­nek és Pakolt Mihály szolgabírót megölik. 184S. Zsibóban a fellázadt oláhokat a magyar honvédség véres harcban megveri. November 2. — Í784. Hóra és Kloska izgatása folytán az oláh lázadás Brádban kitör. November 3. — Í849. Bodonból a magyar menekültek utolsó karavánja Sumlába megindillatik. 1551. Kossuth Lajos nagy magyar menekült és kitűnő szónok Londonban, a koppenhágai mezőn, a munkások üdvözlő iratát fogadja. 1803 Potsdamban 11. (Nagy) Frigyes porosz király sirja fölölt tilkos szövetség Orosz és Poroszország közt Francziaor­szág ellen. November 4. — M84. Blésen faluban az oláh lázadók megesküsznek, hogy minden magyart legyilkolnak. 1821. Nyugoti Görögország alkotmánya Missolonghitan aláiratik. Tiz tagból gerusia („öregek tanácsa") alakul Mauro­cordato Sándor elnöklete alatt. November 5. — ÍÍ06. Bécsben a zsidók az összecso­portosull nép által megtámadtatnak és kifosztatnak. 18Í8. Arad várost Berger császári várparancsnok ismét ágyuzlatja. mi közben a magyarok a Maros-folyón levő s mind­kél városrészl-öszekötő hidat fölgyújtják. i8'í8. a „Nádor huszárok'' 1 második osztálya Csehor­szágból megszökvén, s 6 nap alatt 82 mértföldnyi utat tevén, Sopronyba megérkezik. November 6. — 1781. Abrudbányán az oláhok iszonyú kegy ellenségeket Követnek el a magyarokon. 178 i. Déva várost az oláh fölkelők több helyen fölgyújt­ják; következő napon azonban Déva város ostrománál az oláhok vereségei szenvednek. 18Ő1. Kossuth Lajos nagy magyar meneküli és kitűnő szónok Londonban a socialislák es köztársaságiak üdvözlő ira­tát fogadja. November 7. — \70i. Décs-Ujhelyből, fogságából II. Rákóczy Ferencz megszökik és Lengyelországba menekül. 1822. Horvátországnak a Száva-folyón túl fekvő polgári része s az egykori, magyar tengeividék Magyarországba kebe­Icztelik. i8i4. a cislerci rendű tanárok első megjelenése Pécsett. A város uj lakosait ünnepélyesen fogadta. . November 8. — Kr. sz. e. 65. Rómában Catilinü párt­jának gyilkos merényiele Cicero consul ellen. lSb'i, Horvátországnak Magyarországtól leendő független­ségét az osztrák császári kormány „divide et impera" elv szerint kimondja. Jelenleg azonban Horvátország a magyar ki­rályság kiegészítő része; némelyek társországnak mondják, de a történelem ez utóbbiaknak ellenmond. Hivatalos rovat. Hirdeívény. Pápa város költségvetési előirányzata a jövő 1885. évre mai naptól kezdve 15 napon kt, vagyis folyó évi November 15-ikéig a számvevői hivatalbau minden adózó által megtekinthető, s az ellen netáni észrevétele beadható. Pápán, Október 31-én 1884. -4 városi tanács. Hirdetvény. * Vásárokon eladásra kiállított sertéseknek iga­zolvánnnyal ellátása iránt alkotott szabályrendelet mai naptól kezdve 30 napon át a polgármesteri hi­vatalban mindenki által megtekinthető. Pápán Október 28-án 1884. A városi hatóság. Felhívás. Minden iparos felhivatik, hogy segédjét és ta­nonczát az uj ipartörvény értelmében az iparhatóság­nál, illetőleg a polgármesteri hivatalnál foiyó hó 10-ik cs 20-ika közt beíratni el ne mulassza. — Pápán November 1-én 1884. A városi tanács. i .44*

Next

/
Oldalképek
Tartalom