Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882

1882-06-25

sitania nem szabad, pedig hányszor utasítják ki a szegény embert meghallgatás nélkül, — hányszor történik, hogy a tekintély és hatalom éreztetése czéljából, a hivatal helyiségből kiküldik, várakoztatják, nem gondolván meg azt, hogy miért menne hozzájuk bár ki is, ha baja nem volna, vagy legalább azon hitben nem volna, hogy neki jogsérelme van. Az embert nyugodttá vagy nyugtalanná meggyőződése teszi. Még ha nincsen is igazsága valakinek, de ő azt hiszi hogy van, az ilyen ember már magában boldogtalanabb, mint a kinek baja valódi: azért még az ilyen embert is kiszidni vagy kergetni a hivatalnoknak nem szabad. Kit az ilyenek untatnak, vagy türelmükből kihoznak, hagyja ott hivatalát. Még a fejedelem • ajtaja is minden szegény előtt nyitva áll. A legmagasabb rangú hivatalnok is mindenkit udvariasan meghallgat, s ha igazsága van, kérelme megadatik, s ha nincs igazsága, igyekeznek öt fölvilágosítani, mert tudják, hogy kötelességük mindenkit illően és türelmesen ki hallgatni. És hányszor tapasztalunk ezzel ellenkezőt holmi apró kis liliputi emberkéktől. Már maga azon körülmény, hogy másra, t. i. hivatalnokra, vagy hatóságra kell bár kinek is szorulnia, egy neme a bajnak, a szerencsétlenségnek. Igyekezzék tehát a hivatalnok ezen bajt amennyire hatalmában áll, szép bánásmódjával enyhíteni. Még ha valaki ellen törvénysértés vagy kötelesség mulasztás miatt kell is eljárni , nem szabad feledni, hogy az illető egy szerencsétlen, ki helyzetét talán nem is éppen maga idézte elő. S minő rút dolog az, midőn a kíméletlen, a durva, sokszor kihívó, sértő eljárás által, a szerencsétlen helyzete, még keserüebbc tetetik. A hivatalnoknak még a hozzá fordulók elfogadásában is mindég az áldott közép utat szükség megtartani. Egyiket túlságosan kitüntetni irányában szolgai alázatosságot tanúsítani, másikkal megvetést, lenézést éreztetni: hitvány szolga lélekre mutat. Minden tisztes egyént, öreget, nőt, betegest: a leüléssel kell megkínálni, s mielőtt szólna, a beszédre kell bizodalmasan fölszólítani. Ellenben magát utczán, udvaron, kapuszin alatt, vagy folyosón, süvegeltetni: ostoba kevélységre mutat. — Embernek elég a köszöntés, istent és a koronás főt illeti csak meg a födetlen fejjel tisztelés. Az illetékes czimnél nagyobbat elfogadni, annyival inkább kívánni, szánalomra méltó neveletlenség! Ha a hivatalnok vagy tisztviselőből kilátszik a jóakarat, sok szegény ügyes bajos embert megnyugtathat, sok könyüt sikerül letörölnie, melynek tudata egy becsületes kebelben, gazdag jutalommal fölér. Ez röviden a hivatali A. B. C. Censorius. a Önkénytes lüzoltó egyletünk immár tizenegy év óta áll fenn. mely idő alatt a szivattyúhoz való egyes szereiben oly fogyatkozások következtek be, hogy ezek helyett az egyletnek ujakról gondoskodni muihatlan kötelessége. A tűzoltók gyors föllépésének, biztos működésének föltétele egy lüzőrségi őrtoronynak létezése. Ezen örkronyból kellelik a város és közel vidékének gondos figyelése, hogy a tüz keletkezése azonnal tudomására hozassék a város különböző részeiben lakó tűzoltóknak. Régóta vágyott az egylet ily épületre, mig végre most csakugyan elérte óhaja teljesüllét. A tűztorony fönn áll, örségünk benne éjjel és nappal vigyáz, hogy nagy veszély véletlenül ne érje polgártársainkat. Fölkérjük tehát városunknak nemesen érző polgárait, szíveskedjenek az egylet nevében megkereső küldötteinket adományaikkal azon szerencsés helyzetbe hozni, hogy ugy a lü«lorony felállításának, mint egyéb szükségeink fedezhetésének költségeit elbírjuk.— A leendő áldozat nem idegennek jut zsebébe, hanem magunknak lesz javára, magunk érdekeit mozdítjuk vele elő; mert a tűzoltó egylet a város tűzoltó szereit kezeli, ö a mi kifolyásunk és vagyonunk közvetlen őre. A mivel azt gyámolíljuk, magunkat gyámolíljuk és mindenkor csak magunkat tiszteljük meg. Pápán, 1882. június 22" A tűzoltó egylet választmánya Kérelem. Városunk értelmes közönsége, valahányszor fonlosabb ügyben, humanislicus célokra adakozásra volt feihíva, mindig megmutatta emberies érzületéi, adományok nyújtására készségél. Polgártársaink lelkében az emberbaráti szerelői nemes érzelme oly hatásosan ki van fejlődve, hogy erre bármikor hivatkozni lehelen a megszégyenűlhclés legkisebb ulógondoJcila nélkül is. Most ís polgártársaink nemes szivéhez fordulunk, hogy egy kis áldozatra fölkérjük. Városunk legí'onlosabb közügye, vagyonunk biztonságának közös érdeke telte szükségessé, teile kötelességünkké e fölhívást. Veszprémből. — június 24-én. A veszprémi nagygymnasium ifjúsága c hó 25-én tartja a diszvizsgálatot a megyeház nagy termében, mely müénejt cs szavallatból áll. A müsorozat a következő: A nemzeti zászló. Előadja a gymnasiumi énekkar. — Fogoly lengyel. Csengéitől. Szavalja: Csomasz Béla, VI. oszt. tanuló. Vándor dal. Abt-tól. Előadja a gymnasiumi énekkar. Év kezdetén. Arany J-tól. Rosenthal Zsiga, VI. oszt. tanuló. Népdalok. Előadja a gymn. énekkar. Egy estém otthon. Petőfi S.-tól. Szavalja: Knapp Dénes, V. oszt. tanuló. A válás fájdalma. Abt-tól. Előadja a gymn. énekkar. Kedves vendégek. Petőfi S.-tól. Szavalja: Polácsek Samu, V. oszt. tanuló. Oh jer jer mielőbb. Előadja a gymn. énekkar. Bezáró beszéd. Majáiisi induló, (magyar népdalból szerzé: Zsasskovszky Ferencz). Előadja a gymn. énekkar. Kezdete d. u. 5 órakor. A vörös-kereszt e hó 20-án d. u. választmányi gyűlést tartott, a melyen Cserna Vinczéné úrhölgy alelnöknek; dr. Laky Kristóf s neje választmányi tagoknak megválasztattak. Ezen alkalommal Kisovics József ő nagysága, az egylet elnöke 50 frt; Kopácsy Viktorné szintén 50 frtot ajándékozott az egyletnek. Június 22-én rendkívüli városi közgyűlés tartatott. A mult városi 'közgyűlés alkalmával megválasztott három városi tisztviselő letette az esküt. A közgyűlés megállapította a számtiszti szabály-rendeletet. A mult gyűlés által kiküldött bizottság a hátralékok ügyét elintézte és pedig oly szakértelemmel, hogy a jelentésnek minden egyes pontját a közgyűlés kifogástalanul elfogadta. Igen sok almádii szőlőbirtokos folyamodott az alispáni hivatalhoz, hogy a phyloxera kordont a »Tüzfö«-i csárdánál állítsa fel és a »mámai« hegyet Vörösberénytől különítse el. — Vörösbcrényi, almádi és szabadi embereknek engedje meg a nevezett községekben, hogy szőlőmunkat végezhessenek. kalászokon, nyugalom ömlik el alakján, az esöcseppektől csillogó kalász gyönyörrel tölti be lelkét. Szemeit lassan végigjártatva a hullámzó gabonán, észreveszi leányát, ki kis kezeivel integet felé. Hej ha most cz a nagy tenger köztük nem volna, hogy odaszaladna apjához, megígértetni vele, a miket itt a kalászok előtt mond el, hogy: „Ugye elmegyünk ? Igen, igen, megyünk Füredre! Ugye papa ?« szól arra nézve »Ni hogy integet át hozzám fejével, kedves aranyos jó papus tc!« S az a setét alak ott a távolban, szintén elkezd beszélgetni a kalászok előtt: »Bolond gyerek te! Hogyan örül ez mindennek! No majd a télen, majd táncol már a bálokon, ugyan boldog lesz-e?« A szellő meglengeti a kalászok fejecskéit, azok igenelni látszanak a kérdést, majd suttogás támad közöttük, mintha mondanák: »Az lesz, az lesz!« * Az uton egy család megy a mezőről hazafelé. A félj vállán levő kapák mutatják mi volt mai munkájuk; neje ölében hozza legkisebb gyermekét, mig a nagyobbik ott lépked nénje mellett, ki egy köteg füvet visz fején. »Legokosabban teszi bizony apjuk, ha egy íekenet vesz aratás után« — beszél az asszony — »alcar egygyel, akár kettővel bajlódunk, az már nem tesz különbséget, akkor sem kell több utat tenni a tejjel Pápáig mint most!« Csak hallgatja a férfi a beszédet, ö bizo.iy lovat szeretett volna a feleslegből venni, ifjúkori álma ex már szegénynek, de sohasem teljesülhet. Nem siet visszaszólni feleségének, de jobb is, legalább nem hall köztük semmi ellenkezést a? a legény, a ki »jó estét« kívánva halad el gyorsan mellettük. »Ejnyc, hogy megemberkedik ez a gyerek!« szól a legény ulan, s nem veszi észre, mennyire megingott egyszerre Julis fején a teher, csak az anyja kiált rá, — hogy: «Julis, bizony még elejted U »A szél lefujja« menti magát a lány, s a kalászok sietnek bizonyítgatni ingó fejecskéikkel, hogy: »igaz, igaz!« — Ugyanazt mondogatják a legénynek is, a mint elgondolja, hogy milyen takaros asszony válik majd e leányból.« Ha az aratás az uraságnál véget ér, aligha lesz olyan sietős az utja, mikor Julist látja. # Siró kis fiának dohos lisztből sült fekete kenyeret ád vacsorára a szegény asszony; majszolja a gyermek sokáig, mígnem elalszik vele. Hitelbe lehet-e kívánni különb lisztet? Ennél a háznál is nehezen váija a gazda az aratást. De hát annál az uii háznál, a melynek tágas verendáján egész halmaz ruhanemű közt négyen öten is varrással vannak elfoglalva, miért várják oly nagy készülődéssel az aratást? . Mi másért, mint azoknak a kedvéért, kik nem messze a fa alatt egy albumot fosztanak meg lángoló és olvadékony tekintetű ifjak arcképeitől. A vőlegény csak húzogatja ki őket egymásután, az a leány pedig nem tehet, s nem is tesz semmit a megmentésökre, neki most az albumot kell fognia. Csak önmagát próbálja menteni, kihallik nevetése közül a mint mondja: »A mig téged nem ismertelek.* Itt is tudjuk már, hogy miért várják, az aratást. Kis Ernő. Almádiban jul. 2-án d. u. a »Balaton« mellett galamblövészet rendeztetik. Dr. Fischer Béla városi orvos almádiban hetenként, a fürdő-idény alatt, kétszer, a később megállapítandó időben rendelő órát tart. Szerencsétlen lövés történt f. hó 19-én zalamegyei Haláp község közelében fekvő »Halas«tónál. Bogyay István földbirtokos birkáinak usztatása közben- a juhászok előre megbeszélt terv szerint a fönt emiitett földbirtokos úr ispánjával előbbi súrlódások miatt szóváltásba keveredtek, mig végre tettlegességre került a sor. A nagyobb számú juhászok az ispánt a vizbe taszítottak s ezen megjegyzés közben »úsztattunk birkát, úsztatunk most ispánt« többször a viz alá buktatták. A szerencsétlen átázott ispány, a plébánoshelyettesnek vele volt öcsét küldötte a faluba segítségért, természetes, hogy a íiu először a »plebanoshelyettes« bátyához ment elmondandó a történteket s segítségül hivta, ki azonnal kész volt a felhívásra s puskát vévén vállára, ment a czivódás helyére. Ot is az ispánéhoz hasonló fenyegetéssel fogadták »usztattunk birkát, ispánt, úsztassunk most papot is.« Az összegyűlt juhászok egyik bojtárja a fenyegetést végrehajtandó, feléje közelített s többszöri figyelmeztetésre sem térvén vissza; a plébános helyettes fölkapja fegyverét, lő s a támadó bojtárt hasban találta, ki azonnal halva rogyott le.. A lelkész belátva a tett veszélyes voltát, a járásbíróságnál önként jelentkezett. A balaton-füredi szeretetház fiókintézetében a felső népiskola és a vinczellér képezdében július i-én d. u. fognak megtartatni a vizsgálatok. Nemo. Fürdői levél. Radegund, június 21. 1882. Nagyon természetes következmény, hogy a rósz időre előbb utóbb jó idő következik, s ime el is érkezett. A mit eddig kerestünk t. i. a napos helyet, bezzeg hátat fordítunk már neki, kezd a faárnyéka kellemessé válni, kezd a fenyves illat élvezetet nyújtani, s a mily rideg házigazda Tolt eddig reánk nézve Radegund, annyival barátságosabb, szelídebb most, midőn az egész napot a szabad ég alatt az úgynevezett végtelen salonbau tölthetjük. Kezd Radegund azzáválni, mit a fürdővendég a fürdő helyektöt várni szokott. Megérkezett a zenetársaság, vagy hogyan is nevezzem? mert nem czigányok, hanem nemetek, bécsi kottisták, kik még a valezert is kottából játszák; s a sző köztünk maradjon a csárdást, avagy egyéb magyar darabot .ve kottából se aunélkül, de a mit játszanak jól játszák, miért a publikum megtapsolja. Megaalkult a fürdői mulatságokat vezető lisztiíar, természetesen mint a magyar szokta mindenben egy kis korteskedéssel, s csakugyan megválasztattak cgnagyobb többséggel: elnökké Thaly István magyar, titkárrá Valter Károly német, rendezővé Orczy Dezső magyar. E választás eléggé igazolja, hogy a radogundi stcier fürdőben a magyarok a nagyobb számot teszik. Mult szombaton volt az első tombola-játék, mely ezentúl minden .szombaton ismétlődik. Jövő .szerdán pedig lesz az első kriiticzchen, s jövőre minden szerdán. Érdemes már fánczmulatságokal rendezni, mert a publikum már meglehetős plenumban van. Nói fürdővendégek, kik még eddig hiányoztak, naponként mind sűrűbben érkeznek, s fánezra valót máieleget lehet köztük látni. I)c a tánezos urakban sincs hiány, különösen n főváros, Budapest igen bőkezűen szolgáltatja. A napokban jelent meg a fürdői vendéglajstrom IIL-ik száma, melyen már 340 beérkezett fürdővendég vau följegyezve, igen szép szám, melylyel bármelyik fürdőhely sem dicsekedhetik. Az ujabban érkezett fürdő vendégek közül itt vannak még: Lis/,y Lajos tanár tízékes-Fehérvár, Horváth Zsófia úrnő 1 Paks, Fáy Halász Gida Budapest, Zalay Kálmán j tiszttartó Magyar-Atád, báró Schluga Albert Grátz, • t'hojin Terézia úrnő Bubapcst, Ghyezy Géza (anár Budapcsl, Dávid Vilmos nejével, mérnök Budapest, Thaly István mérnök Eger, gróf Delmestri Eduárd Grál/., Keleti Terézia urnő Budapest, báró Hees György Schlcsia, Potyondy Károly állomásfőnök Körmend, b:iró Sekkeudoríf Oskár Somogy, Kársa László lürv. széki tanácsos Budapest, gr. Vilcsek Henrik ministeri titkár nejével Budapest, Six Lilla urnő Nyíregyháza, Zcleuka Ferencz Budapest, Guzmics Lajos törv. széki biró Soprony, gr. Latour Károly Grátz, JPerczel Sándor törv. széki jegyző Pécs, Orczy Dezső Budapest, Furkas Vilmos Győr, Lehr Albert tanár nejével Budapest, Tóth József ügyvédjelölt Kaposvár, Szépeit Ferdinánd Sz. Fehérvár, Pecháta Endre ministeri titkár Budapest. A napokban egy kellemetlen esemény is adta elő magát. Ugyanis Klein Ignálz horvátországi izraelita kereskedő, ki Radcgundba jött lesoványodni, mielőtt e czélját elélte volna^ rövid itt tartózkodása ni an szélhűdés érte, rögtön meghall. Mondják igen gazdag volt. -y-y. egyes közigazgatási járásában külön járási gazda körök alakitandók, és pedig Veszprém, Zircz, Pápa, Devecser, és Enying székhelyekkel. 23. §. A járási gazda körök állani fognak: a megyei gazdasági egyesület elnökéből, ki egyszersmind a járási gazdakörök elnöke is, — egy alelnökből, 24 bizottsági tagból és egy jegyzőből. A megyei gazdasági egyesület igazgató választmányának tagjai egyszermint tagjai azon járási gazda kör bizottságának is, a mely járási gazdakör területén rendes lakásukat tartják. A járási gazda körök alelnökeiket, bizottságuk tagjainak legalább felét s jegyzőjüket ön maguk választják. 24. '$. A járási gazdakörök feladata: A járás gazdászai viszonyait tanulmányozni, s érdekeit a központtal szemben képviselni. E végből legalább negyedévenként a járás székhelyén ülést tart, az igazgató választmányhoz indítványokat, előterjesztéseket tesz, a közgyűlés esetleges megbízásait végrehajtja, s ülései jegyzőkönyveit esetről*esetre az igazgató választmányhoz bemutatja. A járási köröket érdeklő még az, hogy rendkívüli közgyűlést az elnökség a járási körök székhelyeire is hivhat össze, és hogy a járási körök alelnökei egyszersmint tagjai az igazgató választmánynak, végre a legutóbbi közgyűlés azon elvi megállapodást mondta ki, hogy a tagsági díjakból befolyt jövödelmet, —a mennyiben azok az egyesület fenntartási költségeire nem igényeltetnek, időről időre aránylag azon járási gazda körök hasznos czéljai elérésére iparkodik visszajuttatni, melyből azok az egyesülethez befolytak. Ezekben és a fentebbiekben nem csak a járási körök önálló működése természetesen az egyesületi fogalom keretén belül, — de egyszersmint azok anyagi érdekei is biztosítva vannak, s igy megvárhatjuk, hogy azok életképes, , és tevékeny müködésökben sokkal nagyobb sikert fognak felmutatni, mint egykor a szakosztályok, melyek nem természetes, és helyi érdek alapján alakulnak. A pápa és enyingi gazda körök szabályszerűen alakultak, a devecseri kör alakulása azon időre esvén, midőn az egyesület nem működött, egészen önállóan járt el, s igy, ha a devecseri járás gazda köre kíván lenni, remélhetőleg szabályait módosítandja; Veszprémben és Zirczen az alakításra Pöschl Károly, és Anyós László urak kérettek fel, s bizonyosan rövid idő alatt azt végre is hajtandják, mert csak ekkor kezdődhetik az egyesület sajátképeni működése, ha a gazda körök meglesznek, és működnek. — Az egyesület ujabb szervezetében sajátkép a gazda körök által működik. Az egyesület tagsági dija 3 frtban — a pártoló tagsági díj 1 frtban állapitatott meg. Tanügy. A vallás és közoktatási 111. kir. miniszter f. é. május 17-én 15863. sz. a. kibocsátott körrendeletében figyelmezteti a kir. tanfelügyelőségeket, az 1879. évi 18 törvény, s azokhoz csatolt 1879. évi június 29-én 17384. sz. a kelt utasítása minden §-ának végrehajtására, minthogy közeledik az előbb hivatkozott törvény 2. §-áb<ui 1882. cvi június 30-kára kitűzött határidő, mely után „sem tnnitókul (Janitónó'külj, sem scgédtanitókul senki nem alkalmazható, a ki a magyar nyelvet beszédben és írásban annyira el nem sajátította, hogy azt a népiskotábau taníthassa. Ezzel kapcsolatban emlékezteti a kir. fanfelügyelőségcket a mult 1881. évi február 25-én 4832. sz, a. kelt « a megyei közigazgatási bizottságokhoz küldött, rendeletének átalános végrehajtására s az ügynek pontos ellenőrzésére. Különösen ajánlja a kir. tanfelügyelöségek figyelmébe az 18G8. évi 38. t. cz. 133. §-ának életbelépte után a hazába költözött, s itten lanilói vagy tanítónői miuőségben működő, vagy ezután ilyen alkalmazásba lépni kiváltó minden olyan egyént, ki tanítói levetet nem e hazában, nem az arra jogositolt. tanítói vagy tanítónői minőségben működő, vagy ezután ilynemű alkalmazásba lépni kivánó minden olyan egyént, ki tanítói oklevelét nem e házában az arra jogosított tanítói vagy tanítónői, hanem idegen állami képezdében nyerte; minden ily tanító avagy tanítónő nem csak az 1869-ik cvi 18. és az 1879. évi L. törvények, hanem az ezen törvényeken alapuló miniszteri rendeletek értelmében köteleztetik magát honosíttatni és oklevelet magyar állami érvényességre emeltetni. A veszprémmegyei gazd. egyesület köréből. A gazda közönség közt nagy érdeklődés mutatkozik az újonnan alakult megyei gazdasági egyesület, és a járási gazdakörök szervezése iránt, szolgálatot vélünk az ügynek tenni, midőn az erre vonatkozó tudnivalókat hiteles forrásbél közöljük, különösen a gazda köröket illetőleg. 22. Tekintettel a vármegye különböző természeti és talaj viszonyaira, a megye minden Megliivo. A pápai állandó színház részvény társulat Julius 6-án délután 4 órakor a városház termében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a t. részvényesek tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai lesznek: 1. A felügyelő bizottság által megvizsgált, s közszemlére szabályszerű idő előtt kitett mérleg előterjesztése. 2. Uj felügyelő bizottság választása. 5 3. A veszprémi kir. törvényszék '7fr-sz. • -alatti végzéséuek tárgyalása. Ez alkalommal értesitetnek a t. részvényesek, miszerint a zárszámadás és mérleg a felügyelő bizottság által megvizsgálva a pénztárnok urnái megtekinthető. Pápa, Június 24. 1S82. . Kiss László a/, iUandó siuáyáí y. t, el"V*lí.«.