Pápai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1919.
1919-04-13 / 15. szám
PiV P 1 KözérdeUU fiig-g-etlen hetilap, q Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 30 K, félévre Í5 K, negyedéwe 7-50 K. Egyes szám ára 60 fillér. Hirdetések és Nyílt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Kossuth Lajos utca 21. szám alatt. Közelből és távolból. (Jegyx«t*k a hétrtL) Hetekig tartó lélekvásárlás. Monopóliumokat adtak el, melyek egyes milliomosokatfeljogosítottak sok millió fogyasztók élelmicikkeinek megdrágítására és nyomorúságuk fokozására. Az így szerzett pénzen vesztegették meg azt a néhány százezer választót, akik kizsákmányoló, milliókat vágóhidra, tömeghalálba küldő uralmukat fenntartották. A dolgozó proletárokat pedig kizárták a jogokból, mert ezeket nem lehetett volna sópénzeken megvesztegetni, mert ezek milliárdos nyereségeket biztosító uralmukat már rég megdöntették volna. Aztán a választások előtt minden korcsmában utálatos zabáíás, a részegség paroxismusáig érő nagy ivások. Akit gulyásokkal, borral, pálinkával, kékhasu bankóval meg nem lehetett venni, az ellen a hivatalos presszió, protekció, előmenetel Ígéretének, vagy meggátlásának fegyverét szegezték. Végül diszes felvonulás, zászlókkal. Sokszor nagy verekedés több ember halálával. A választásnál az ellenzéki szavazók minden huncutsággal kigondolt ürüggyel való tömeges visszavetése. Azt a szép szokást, hogy a jelölt urak a választás előtt füt-fát Ígértek, amiből egy szót sem tartottak meg, meg hogy a jelöltek gyakran a legképtelenebb rágalmakat szórták egymásra, csakhogy híveiket eltántorítsák, nem is akarjuk felemlíteni. íme ilyen volt az alkotmányos élet, melyet még most is oly sokan visszasírnak. Ezzel szemben milyen volt a hétfői választás? Minden olyan gondosan elő volt készítve, hogy egy lelketlen ólálkodva bujtogatónak se legyen alkalma és ideje a népet felizgatni. Nem volt etetés, itatás, senki egy fillért sem kapott szavazatáért. Nem gyakoroltak senkire pressziót, senki meg sem kisérlette, hogy proletártestvérének elhatározására befolyást gyakoroljon. Mindenki lelkiismerete szerint szavazhatott. Ravasz, jól megfizetett kortesek nem bujkáltak az éjjel leple alatt, hogy Ígéretekkel, fenyegetésekkel, anyagi előnyök kecsegtetésével, vagy elveszett haszon elvonásának fenyegetésével párt4 juknak megnyerjék. Minden csodaszép rendben ment, mint minden, amióta proletárdiktatúra irányítja sorsunkat, pedig nem vonult fel fél ezred katonaság, mint más választáson. Igaz, hogy ez „csak 4 4 városi szovjetválasztás volt, de jelentősége egy a réigi képviselőválasztással, mert hiszen a falusi és városi szovjetek összeségéből alakul ká közvetve az országos szovjet, azonkívül a.városi szovjetnek sokkal nagyobb a hatalma és hatásköre, mint a régi városi képviselőtestületnek volt Ez a választás azonban nemcsak tisztább, különb volt minden eddigi választásnál, hanem felemelőbb, mert először nyilvánult meg benne a dolgozó ezrek szolítíáritása, együti-érzése. * * * Sokan wannak, akik nem tudnak beletörődni a világ új rendjébe, akik nem tudnak megbarátkozni azzal a gondolattal, hagy sorsuk, életmódjuk hasonló legyen a dolgozó milliókéval, hogy munkájukért csak ugyanannyi fizetést kapjanak, mint más szellemi vagy fizikai munkás, aki eddig is ugyanannyi ügyességgel és szorgalommal dolgozott, mint ők, de nem tudják az élet kellemességeinek megszerzésére szükséges anyagi eszközöket megszerezni, hanem a legkedvezőbb esetben is csak annyit tudtak nehéz munkájukkal keresni, amennyi éppen arra volt elég, hogy az élet elemi szükségleteit kielégíthessék, mert aki csak maga dolgozik, vagy pláne aki munkáltatónak adja el munkáját, sohasem tud vagyont szerezni. Különösen azok panaszkodnak sokat, akik a mellett hogy munkásokkal dolgoztattak, maguk is megfeszített testi és szellemi munkát végeztek. „Hiába dolgoztunk egy emberöltőn keresztül éjjelnappal, hiába vontunk meg magunktól minden élvezetet, szórakozást; hiába takarékoskodtunk annyi időn keresztül, hogy magunknak gondtalan öregséget, gyermekeinknek nyugodt jövőt biztosítsunk." Panaszuk teljesen jogosulatlan. Azzal, hogy a kelleténél többet dolgoztak, ha két ember munkáját végezték, vétkeztek saját maguk egészsége és egy-egy munkanélküli prolet&r ellen is, mert neki és családjának munkát és kenyeret adhattak volna, ha nem dolgoztak volna a kelleténél többet. Henyélni bűn, de kapzsiságból rogyásig dolgozni szintén nem erény. Hogy az élet örömeiből és kellemességeiből fukarságból nem vették ki részüket, balgaság és nem érdem. Aki egész életét csak azzal töltötte el, aki élete céljául csak azt tűzte ki, hogy a pénzből minél nagyobb rakást gyűjtsön, nem érdemel szánalmat, mert hiszen a pénz nagy részét nem a maga munkájával, hanem munkásainak izzadságából származó munkaértéktöbbletéből szerezte. A társadalomnak pedig igen kétes értékű szolgálatot tett azzal, hogy utódainak sok munkás dolgának munkaértéktöbbletéből olyan életet akart biztosítani, hogy ezek here módjára munka nélkül is megélhessenek. A panaszkodók mindezek igazságát nem látják be, hanem titkon még mindig remélik, hogy még minden visszatér a régi kerékvágásba. Hiu remény! Aki figyelemmel kiséri, hogy milyen óriási arányokban növekedik napról-napra vörös hadseregünk, aki látta, hogy milyen impozáns tömegben és gyönyörű fegyelmezettségben vonultak fel hétfőn a pápai vörös századok, annak be kell látni előbbutóbb, hogy a változhatatlanba bele kell nyugodnia, mert nem lehet megdönteni azt a társadalmi és gazdasági rendet, melyet ilyen erő támogat. * * * Természetes, hogy minden nagy társadalmi átalakulás áldozatokat követel. Bizonyos, hogy némely foglalkozási ágak a kialakulás új világrendjében teljesen fölöslegessé válnak. Ezeknek művelői hosszú éveken, sokszor súlyos nélkülözések között készültek hivatásukra. Ez a sok munka kárbaveszett. A munkás pedig egyelőre nem találja meg elhelyezkedését az új társadalomban, más munkakörhöz nem ért, kenyerét nem tudja megkeresni. Azonban ezeknek sincs okuk a kétségbeesésre. Ha komolyan akarnak dolgozni, ha szívvel-lélekkel csatlakoznak az új rendhez, ha igaz szociálista megbízhatóságuknak és hűségüknek tettekben nyilvánuló jeleit szolgáltatják, meg fogják találni elhelyezkedésüket és a nekik való *
