Pápai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1919.

1919-04-13 / 15. szám

PiV P 1 KözérdeUU fiig-g-etlen hetilap, q Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 30 K, félévre Í5 K, negyedéwe 7-50 K. Egyes szám ára 60 fillér. Hirdetések és Nyílt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Kossuth Lajos utca 21. szám alatt. Közelből és távolból. (Jegyx«t*k a hétrtL) Hetekig tartó lélekvásárlás. Mono­póliumokat adtak el, melyek egyes millio­mosokatfeljogosítottak sok millió fogyasz­tók élelmicikkeinek megdrágítására és nyomorúságuk fokozására. Az így szer­zett pénzen vesztegették meg azt a néhány százezer választót, akik kizsákmányoló, milliókat vágóhidra, tömeghalálba küldő uralmukat fenntartották. A dolgozó prole­tárokat pedig kizárták a jogokból, mert ezeket nem lehetett volna sópénzeken megvesztegetni, mert ezek milliárdos nyereségeket biztosító uralmukat már rég megdöntették volna. Aztán a választások előtt minden korcsmában utálatos zabáíás, a részeg­ség paroxismusáig érő nagy ivások. Akit gulyásokkal, borral, pálinkával, kékhasu bankóval meg nem lehetett venni, az ellen a hivatalos presszió, protekció, elő­menetel Ígéretének, vagy meggátlásának fegyverét szegezték. Végül diszes felvonulás, zászlókkal. Sokszor nagy verekedés több ember halálával. A választásnál az ellenzéki szavazók minden huncutsággal kigondolt ürüggyel való tömeges visszavetése. Azt a szép szokást, hogy a jelölt urak a választás előtt füt-fát Ígértek, ami­ből egy szót sem tartottak meg, meg hogy a jelöltek gyakran a legképtelenebb rágalmakat szórták egymásra, csakhogy híveiket eltántorítsák, nem is akarjuk felemlíteni. íme ilyen volt az alkotmányos élet, melyet még most is oly sokan vissza­sírnak. Ezzel szemben milyen volt a hétfői választás? Minden olyan gondosan elő volt készítve, hogy egy lelketlen ólálkodva bujtogatónak se legyen alkalma és ideje a népet felizgatni. Nem volt etetés, itatás, senki egy fillért sem kapott szavazatáért. Nem gyakoroltak senkire pressziót, senki meg sem kisérlette, hogy proletártestvé­rének elhatározására befolyást gyako­roljon. Mindenki lelkiismerete szerint szavazhatott. Ravasz, jól megfizetett kor­tesek nem bujkáltak az éjjel leple alatt, hogy Ígéretekkel, fenyegetésekkel, anyagi előnyök kecsegtetésével, vagy elveszett haszon elvonásának fenyegetésével párt­4 juknak megnyerjék. Minden csodaszép rendben ment, mint minden, amióta proletárdiktatúra irányítja sorsunkat, pedig nem vonult fel fél ezred katonaság, mint más választáson. Igaz, hogy ez „csak 4 4 városi szovjet­választás volt, de jelentősége egy a réigi képviselőválasztással, mert hiszen a falusi és városi szovjetek összeségéből alakul ká közvetve az országos szovjet, azonkívül a.városi szovjetnek sokkal nagyobb a hatalma és hatásköre, mint a régi városi képviselőtestületnek volt Ez a választás azonban nemcsak tisztább, különb volt minden eddigi választásnál, hanem felemelőbb, mert elő­ször nyilvánult meg benne a dolgozó ezrek szolítíáritása, együti-érzése. * * * Sokan wannak, akik nem tudnak beletörődni a világ új rendjébe, akik nem tudnak megbarátkozni azzal a gon­dolattal, hagy sorsuk, életmódjuk hasonló legyen a dolgozó milliókéval, hogy munká­jukért csak ugyanannyi fizetést kapjanak, mint más szellemi vagy fizikai munkás, aki eddig is ugyanannyi ügyességgel és szorgalommal dolgozott, mint ők, de nem tudják az élet kellemességeinek meg­szerzésére szükséges anyagi eszközöket megszerezni, hanem a legkedvezőbb esetben is csak annyit tudtak nehéz munkájukkal keresni, amennyi éppen arra volt elég, hogy az élet elemi szükségle­teit kielégíthessék, mert aki csak maga dolgozik, vagy pláne aki munkáltatónak adja el munkáját, sohasem tud vagyont szerezni. Különösen azok panaszkodnak sokat, akik a mellett hogy munkásokkal dolgoztattak, maguk is megfeszített testi és szellemi munkát végeztek. „Hiába dol­goztunk egy emberöltőn keresztül éjjel­nappal, hiába vontunk meg magunktól minden élvezetet, szórakozást; hiába takarékoskodtunk annyi időn keresztül, hogy magunknak gondtalan öregséget, gyermekeinknek nyugodt jövőt biztosít­sunk." Panaszuk teljesen jogosulatlan. Az­zal, hogy a kelleténél többet dolgoztak, ha két ember munkáját végezték, vétkez­tek saját maguk egészsége és egy-egy munkanélküli prolet&r ellen is, mert neki és családjának munkát és kenyeret ad­hattak volna, ha nem dolgoztak volna a kelleténél többet. Henyélni bűn, de kapzsiságból rogyásig dolgozni szintén nem erény. Hogy az élet örömeiből és kelle­mességeiből fukarságból nem vették ki részüket, balgaság és nem érdem. Aki egész életét csak azzal töltötte el, aki élete céljául csak azt tűzte ki, hogy a pénzből minél nagyobb rakást gyűjtsön, nem érdemel szánalmat, mert hiszen a pénz nagy részét nem a maga munká­jával, hanem munkásainak izzadságából származó munkaértéktöbbletéből szerezte. A társadalomnak pedig igen kétes értékű szolgálatot tett azzal, hogy utódai­nak sok munkás dolgának munkaérték­többletéből olyan életet akart biztosítani, hogy ezek here módjára munka nélkül is megélhessenek. A panaszkodók mindezek igazságát nem látják be, hanem titkon még min­dig remélik, hogy még minden visszatér a régi kerékvágásba. Hiu remény! Aki figyelemmel kiséri, hogy milyen óriási arányokban növekedik napról-napra vö­rös hadseregünk, aki látta, hogy milyen impozáns tömegben és gyönyörű fegyel­mezettségben vonultak fel hétfőn a pápai vörös századok, annak be kell látni előbb­utóbb, hogy a változhatatlanba bele kell nyugodnia, mert nem lehet megdönteni azt a társadalmi és gazdasági rendet, melyet ilyen erő támogat. * * * Természetes, hogy minden nagy tár­sadalmi átalakulás áldozatokat követel. Bizonyos, hogy némely foglalkozási ágak a kialakulás új világrendjében teljesen fölöslegessé válnak. Ezeknek művelői hosszú éveken, sokszor súlyos nélkülö­zések között készültek hivatásukra. Ez a sok munka kárbaveszett. A munkás pedig egyelőre nem találja meg elhelyezkedé­sét az új társadalomban, más munkakör­höz nem ért, kenyerét nem tudja meg­keresni. Azonban ezeknek sincs okuk a két­ségbeesésre. Ha komolyan akarnak dol­gozni, ha szívvel-lélekkel csatlakoznak az új rendhez, ha igaz szociálista meg­bízhatóságuknak és hűségüknek tettekben nyilvánuló jeleit szolgáltatják, meg fogják találni elhelyezkedésüket és a nekik való *

Next

/
Oldalképek
Tartalom