Pápai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1919.

1919-03-30 / 13. szám

PA í^ AI Közérdekű füg'getlen hetilap, b Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 20 K, félévre Í0 K, negyedévre 5 K. Egyes szám ára 40 fillér. Hírd etésefc és Nyilt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Kossuth Lajos utca 2í. szám alatt. Közelből és távolból. (Jegyzetek a hétről.) Pápán is megalakult a direktórium, vagyis jó magyarul: a városi szovjet, mely olyan tágokból áll, akik egész éle­tüket elveikért folytatott fáradhatatlan és veszedelmes harcban töltötték el. Követ­kezetességüknek, elveikért való hűségük­nek, jellemszilárdságuknak, igazságszere­tetüknek, erélyüknek és szervezőtehetsé­güknek számtalan tanújelét szolgáltatták. Megbizhatik bennük városunk minden lakosa. Fenn fogják tartani a nyugalmat, a rendet, a békességét, el fognak simí­tani a város különböző elemei között eddig fennállott minden egyenetlenkedést. Igaz ügyében bárki fordul hozzájuk, dolga méltányos és gyors elintézést nyer. Min­denki oly nyugodtan hajthatja le fejét, mint kis gyermek korában hajtotta édes anyja ölébe, mert éjjel nappal éber szemek­kel őrködnek a város biztonsága és jóléte Mm. Nein ismernek hivatalos órákat, étkezési és alvási időt, dolgoznak szaka­datlanul, mig dolguk akad — és az soha ki nem fogy —, mig erejük birja. Csudát azonban ne várjanak tőlük. Amilyen rongyos és koldus szegény hazánk az öt éves háború után, olyan rongyos és koldus városunk is. Amit az átkos háború megindítói és folytatói el­prédáltak, az ők nem kaparhatják ki a föld alól sem, ha körmüket véresre kop­tatják is. Senki sem tudhatja, van-e a környéken elég élelmiszer, vagy nincs, hogy azért nem hoznak-e Pápára ele­gendő élelmicikket, mert nincs, vagy mert nem akarnak. Ha van a környéken élelmi­szer, a direktórium tudni fogja a módot, hogyan kell azt rejtekhelyéből előcsalni. Amint elő tudta varázsolni a fegyvere­ket a homályból, úgy meg fogja találni az élelmiszereket is, ha készletek tény­leg vannak. Ahol azonban nincs semmi, ott kárba veszett munka a keresés. • * * A polgárság egy része nyíltan bele­nyugvással fogadja a társadalom olyan nagy átalakulását, amilyenről soha még nem is álmodtak. Palamet publice hir­detik, hogy a dolgok új fordulata helyes, hogy az entente falánk rablási vágya, kíméletlen zsarnoksága és kegyetlensége, mellyel a hurkot naponkint szorosabbra húzta nyakunk körül, kényszerített ben­nünket, hogy igyekezzünk nyakunkat a hurokból kivonni. Más mód nincs hátra, mint a proletár diktatúra. Bele kell tehát nyugodnunk. Ez a polgárság egy részé­nek nyíltan vallott állásfoglalása. Bizal­mas körökben, egymás között, mégis elárulják nyugtalanságukat. Féltik exis­tenciájukat, eddigi jó módjukat és boldog, nyugodt, kellemes, élvezetekben gazdag kellemes életüket. Legyenek nyugodtak! Nincs semmi okuk a félelemre. A szocia­lizmus világrendjéből az igazságtalan­ság ki van zárva. Nem fog velük semmi igazságtalanság sem történni. Ha pedig belenyugosznak a változ­hatatlanba, meghajolnak a tanácskormány és közegeinek rendelkezései előtt, nem röffennek össze az elégedetlenekkel, meg­gondolatlan nyilatkozatokkal nem nyug­talanítják a közvéleményt, meghozzák a társadalmi, gazdasági és állami átalaku­lás követelte áldozatokat, nem rejtenek el a közforgalom elől semmi szükséges értéket: nincs és nem is lesz okuk a félelemre. Egyes eddig szokatlan rendel­kezések és intézkedések ne hozzák ki sodrukból, ne ejtsék őket aggodalomba. Ha nem is értik meg intencióikat rögtön, néhány nap múlva kiderül, hogy e szigorú intézkedések szükségesek, hasznosak, el­kerülhetlenek voltak és ha néhány tucat ember érdekeit sértették is, sok ezer embernek meg javára szolgáltak. * * * Tagadhatlan, némely foglalkozási ágat igen közelről érint a nagy átalaku­lás. Ezek a kommunista társadalomban teljesen fölöslegesekké válnak, művelőik eddigi munkakörüket elvesztik, így véle­ményük szerint kenyerüket sem tudják majd megkeresni. A nagy társadalmi átalakulások, forradalmak mindig köve­telnek áldozatokat. Midőn a gépek föl­találása és a nagyiparban való alkalma­zása után a manufaktur ipar átalakult gépekkel dolgozó gyáriparrá, sok ország­ban sok százezer munkás lett koldussá. De a kommunista társadalom nem oly lelketlen, mint a polgári volt, benne minden testi, vagy szellemi munkát végző ember meg fogja találni elhelyezkedését. Ezeknek az aggodalmaskodóknak sincs tehát okuk a szükségtől való félelemre. Ha dolgozni akarnak, sokkal* szebben, kellemesebben, bővebben élhetnek majd meg, mint a polgári társadalomban él­tek a fix-fizetésü szellemi munkások. Nincsenek ezzel megelégedve? Sajnál­juk. Eddig a tíz millió magyar közt 100 ezer megelégedett és 9 millió 900 ezer elégedetlen ember volt, a jövőben lesz 9 millió 900 ezer elégedett és 100 ezer elégedetlen ember. * * * A pápai diákokat is megcsapta az új korszak szele. Ha mindenki szervez­kedik, miért ne szervezkedjenek ők is? Az ő céljaik azonban sokkal ideálisabbak, mint valamennyi másé. Nem szervez­kedtek gazdasági osztályharcra, nem akar­nak politizálni, nem akarnak az iskolai­és tanulmányi renddel szembehelyez­kedni, sem tanáraik dolgaiba beleavat­kozni : csupán tanulni. Olyasmit akarnak tanulni, amire az iskolában nem taní­tották őket: a szociálizmus alapeszméit és igazságait. Ezeket az igazságokat régi, meggyőződéses, nem pedig konjunktúra szociálistáktól akarják megtanulni, akik a szociálista pártot életbiztosító intézet­nek tekintik. Más céljuk is van. Azok a tanulók, akiket a régi szellemben nevel­tek, meg akarták tanulni az átmenetet, az utat az új társadalomba, hogy benne annak idejében az elhelyezkedést meg­találják. Örömmel üdvözöljük kedves, fiatal elvtársainkat táborunkban. Bizton reméljük tőlük, hogy később az igazsá­gokat elviszik a nép legszélesebb réte­gei közé és az igazi kultúra buzgó apos­tolai leSZnek. Várhelyi Izsó. Alakítsunk termelőszövetkezeteket, A földbirtokreformról szóló 1919. évi 18. néptörvény értelmében azok, akik valamely község vagy felosztási csoport területén családi kisbirtokot, családi kis szöllőbirtokot vagy kerti kisbirtokot kapnak, a nekik jutó földterületek közös birtoklása és használata végett termelő­szövetkezetbe tömörülhetnek. A szövetkezetbe beléphet valamennyi jogosult vagy a jogosultak­nak .cgyrésze. A termelőszövetkezet alakításához legalább 20 tag szükséges. Az ilyen termelő­szövetkezet kívánhatja, hogy a tagokat megillető terület osztatlanul egytagban hasíttassék ki. A kisajátítható területek kijelölésében a termelő­szövetkezeteknek — a hadirokkantak kivételével — minden más jogosult felett elsőbbséget nyújt a törvény. Világos, hogy ilyen termelő­szövetkezetbe hadirokkantak is tömörülhetnek. A szövetkezetek csak örökhaszonbérletbe kaphat­nak földet. A termelés folytonosságának biztosítására és a városi lakosság és egyéb nem termelők

Next

/
Oldalképek
Tartalom