Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-07-16 / 29. szám

ségének is osztatlan szeretete és tisztelete környezett. — Programmértekezés egy olaszországi tanulmányi kirándulás leirása ismeretlen szerzőtől mint egy tanuló emlékirata. Igen kedves, egyszerű és mégis szines leirás, mely a maga nemében érdekes képet nyújt az örök városról. — A tanári testületnek uj tagjai voltak az igazgatón kivül Kelemen Krizosztom, Flóri Oszkár és Boksay Endre. — A tanitás terve mindenben megegyezik az állami középiskolával. A könyvtárak és szertárak gyarapodása normális. Az intézetnek szegény tanulók segélyezésére négy alapítványa van ; magánosok áldozatkészségéből is szépen jutott segély. — A tanév eseményei közül legfontossabbnak tartjuk azt a jövőre bizonyára üdvösen kihaló mozzanatot, hogy a gimnáziumnak főgimnáziummá való fejlesztése a jövő tanévben megindul. A tanulmányi eredmény igazán fényes. Minden tárgyból jeles csaknem 17%, evvel szemben 13% a megbukott tanulók százaléka. A jeles és jó eredménnyel végzett tanulók száma az összes növendéknek csaknem 50%-át teszi, ez a szám különösen figyelemre méltó, ha meggondoljuk, hogy középiskolában egy elégséges az általános osztályzatot elégségre szállítja le. Legszebb az eredmény a IV. osztályban, melyben a jelesek %-a 25 és nem bukott egy tanuló sem és így az uj főgimnáziumban az első érettségi vizsgálat felé a legkedvezőbb auspiciuinok között indulhat meg a munka. A jeles tanulók névsora a következő : I. osztály. Baják Béla, Varga József, gr. Esterházy János, Horváth Vince, Komondi Pál, Naggyőri Elemér, Rziha Gyula, Schreier István, Tóth István, Varga Jenő, II. oszt. Babics Ferenc, Barbarits Ferenc, Bár ó Mihály, Csigi Vince, Englert István, Érdél i Pál, Erdős József, Galavits Lajos, Gráf Zoitán, Józsa Ferenc, Kádi István, Lisztner Ferenc, Németh Miklós, Pap Ferencz, Száraz Lajos, Szólás Jenő, Veiland János. III. oszt. Faa Alajos, Freiler Ferenc, Grób János, Halász Kálmán, Horváth László, Martonfalvay Imre, Szalay István. IV. osztály. Barta Károly, Ledniczky Lajos, Masszi József, Neuhauser Andor, Okolicsányi József, Rziha Jenő, Scherer Andor, Steiner Henrik, Sulok Dezső, Varga Imre, Vincze József. II. A pápai r. k. hitközség iskoláinak értesítője Ez intézeteknél valami olyan nevezetesebb mozzanat nem fordult elő, melyet az is kolaév történetéből kiemelendőnek tartunk, azért főképen az osztályok népességének és tanulmányi eredményének ismertetésére szo ritkozunk. Az elemi leányiskolában az osztályoknak az a túlzsúfoltsága, melyről előző években megemlékeztünk, nagyjában megszűnt., csak az egyik IV. osztályban éri el a tanulók lét száma a 70-et. Parallel osztályok bőkezű létesítése az első, második és harmadik osztályban 3—3 van — megszüntette a túlzsúfoltságot, melynél az eredményes tanításnak nagyobb akadálya nincs. 642 tanulót 13 osztályba soroztak, még az V. osztályba is jutott 60. Elégtelen a tanulóknak alig 10% a, kitűnő pedig 20%, a kitűnő, jeles és jó tanulók számának mindegyike több mint az elégséges tanulóké. A tantestület 17 tagból áll. A polgári leányiskolában a létszám 130A tanulmányi eredményről a statisztikai kimutatást nélkülözzük. Az osztályzatokból az derül ki, hogy az általános kitűnő osztályzatok % minden osztályban megközelíti a 25% ot, elégtelen tanuló csak az I. és II. osztályban van, itt azonban több, mint amennyi leányiskolákban lenni szokott. A tantestület 13 tagból áll. Az elemi fiúiskolában 692 tanulót 12 osztályba soroztak, a túlzsúfoltságot sok kimaradás enyhiti. A tanulmányi eredmény itt nem olyan kedvező, mint a leányiskolában : kitűnő alig 10°[

0, az elégtelen tanulók száma nem messze áll a 2O°[

0-tól, ami természetesen nem azt jeleniogy a tanitás eredménye nem megfelelő, <c nem oly fényes, mint az elemi leányiskban. — A tantestület 15 tagból áll. III. A pápai állami pári leányiskola és a vele kapcsolatos kézinkatanfolyam értesítője. A tanév törbtére vonatkozó bevezető rész itt sem tartaaz lényegbe vágó változás. — Megemlíti érdemel, hogy a lefolyt tanévben már tsen az uj tanitási terv szerint folyt a taiis, mely sokkal közvetlenebb kapcsolatbaran az élettel és a megváltozott viszonyoll, mint a sok pedagógiai lehetetlenséget talmazott régi terv. — A tanulók létszáma a)lgári iskolában 139 volt, a többi osztályhozszonyitva feltűnően nagy az l. osztály tanuhak száma, ami arra enged következtetni, )gy a tanulók létszáma az egész intézetbf rohamosan gyarapodni fog. A tanulmányiredmény a lehető legszebb : elégséges ttuló mindössze 9 van, elégtelen 11; evvehemben kitűnő 21, jeles 53. jó 56. — A kénunka tanfolyamnak két csoportban összese 16 növendéke van. Érdekes, hogy kor sánt a tanulókat két osztályba sorozzák 9—! évig és 13—80 évig ; az utóbbi szám höíeknél túlságosan nagy őszinteségről tanusWik. V. A pápai izr. aut. or. polgári fiúiskolájának és elemi iskolának értesítője. Programmértelcés Schor Ármin igazgatónak egy magvas mulmánya a hét osztályos polgári fiuiskoról, melyben elsősorban erőteljes érvekll fejtegeti ennek az intézménynek létjogá&s jelentőségét, majd igen erős gyakorlati pedagógiai érzékkel majdnem minden tár<ból érdekes tantervi javaslatokat nyújt. —A polgári iskolai történetének adatai köziikiemeljük dr. Steiner József, iskolaszéki elnöiek a Ferencz Józsefrend lovagkeresztjével aló dekorálását s az intézet fejlesztésére meszavazott jelentékeny városi segélyt, nemkülöben a fiumei tanulmányi kirándulást, mebt Koritschoner Irén, oki. tanítónő igazi irói utinnal ismertet, — Nagyon örvendetesnek irtjuk a gyorsírásnak egyre fokozódó térhódiisát ez intézetben, ugyszinte a segélyegyeslet keletkezését, — melynek alapja mindjáraz első évben 347 K volt. A tanulók létszála 132 ; ebből kitűnő az egész intézetbei 2 (igen kevés), jeles 21, jó 40, elégséges 3, elégtelen 29, ami tekintetbe véve azt a krülményt, hogy a polgári fiúiskolába ott, aol két gimnázium is van, csak a leggyengéb tanulóanyag ke rül, még igen szép eredmny. Jellemző, hogy a tanulóknak több mint 0% a más vallású. — Az elemi leányiskolába 145 tanuló közül • 31 kitűnő, 9 elégtelen, az elemi fiúiskolában i 153 tanuló közül 28 kitürí, 8 elégtelen, ami | igen szép tanitási eredméiy s ennek egyik tényezője bizonyára az e^es osztályoknak éppen megfelelő létszáma s. KARCZCLA'l a. ixinlt ^őlUnalmas a helyzet 1 !Nem jött váratlanul, hisz a juliusi hónap 'endesen meghozza ezt az állapotot, rmlyet rendesen „uborka idény" nek szoktak elnevezni, mi pedig a heti krónikában „Inlt idény"-nek 1 jelezzük. Nem egyforma alaloan jelentkezik | a „holt idény", amennyiben néha néha tür: hető a helyzet és akad közbt közbe valami I eseményes dolog, de jelenleg igen erősen ; érezhető a „holt idény" hatása. I Rendes körülmények között a „holt idény" keretébe esnek a nyári mulatságok | és ezek némileg enyhítik az unalmas helyzetet, de az idén még a nyári mulatságok sem képesek elevenséget teremteni. Rendkívüli puhán intézik el az ügyeket. A nyári mulatságok rendezői megteszik ugyan a kötelességüket, de csak annyiban, hogy „a mór megtette a kötelességét, a mór mehet". Itt a bibi és ennek tudandó is be, hogy a nyári mulatságok iránt igen gyenge az érdeklődés és ezzel kapcsolatosan „unalmas a helyzet". Több agilitást kérünk a nyári mulatságok rendező bizottságaitól. Tudtunkkal számos nyári mulatság van tervezés alatt és azoknak sikere érdekében a rendezőség fáradozik, de engedjék meg, nem azzal az agilitással teszik azt, mint „anno dazummal". Elküldik a meghívókat, f'eldiszitik a jelzett kertihelyiséget, megcsináltatják a rendezők részére a szalagokat és este várják a jó szerencsét. Ha jönnek vendégek — jó, ha nem jönnek, akkor kezdenek gondolkozni, hogy „hol lett elhibázva a dolog ?" Hát ha megengedik, én megmondom, hogy hol van ilyen esetben elhibázva a dolog ? A rendezőségnek nemcsak az a feladata, hogy a meghívókat rendesen szétküldje, a kerthelyiséget csinosan feldíszítse és a rendezői szallagokról gondoskodjék, hanem arról is meggyőződést szerezzen, hogy az illetékes helyen a meghívók kézbesítve lettek-e, elegendő táncoshölgyekről jó eleve gondoskodjanak és az összes ösmerőseiket kapacitálni arra, hogy a mulatságon részt vegyenek. Nem kell az Ígéretekkel megelégedni, hanem kellő uton és módon a megjelenést biztosítani. Nagyon könynyü dolog ez, csak érteni kell a módját, mert hát „könnyű Katát táncra hivni, ha ő maga is akar". Ott kell megtapogatni a helyzetet, ahol érzékeny. Hogy hol van még elhibázva a dolog, azt is megmondom. A rendezőség nagy része nincs tisztába azzal, hogy a rendezői szalag őt mire kötelezi. Első sorban arra, hogy a megjelent hölgyeket mulatassa, helyesebben mondva, hogy a hölgyek mindegyikét megtáncoltassa. Ez fontos, nagyon is fontos! Számos rendező van, ki egész estén át egy lépést sem táncol és a hölgyek nagy része ezáltal ülve marad, táncnyelven mondva „petrezselymet árul". Számos család azért nem megy mulatságra, mert ennek az eshetőségnek ki van téve. Ha azonban tudva van, hogy minden rendezőnek kötelessége minden táncosnővel legalább is egyszer táncolni, ugy a „petrezselyem árulás" teljesen ki van zárva és minden család már csak ebben a ludatban is megnyugtató érzéssel viszi leányát vaü> mondjuk leányait a mulatságba. Addig is, mig divatba nem jön nálunk is, mint Angliában, hogy a nők kérik fel a férfiakat a táncra, vegyék jóhiszemüleg a rendezők ezen tanácsomat a rendezendő nyári táncmulatságokra és a rendezők választásánál az legyen a jelszó, hogy : Fuss vagy táncolj! Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa jelzálogkölcsönekkel van befalazva. Az hirlik, hogy Pápa városa túlterhelésben szenved. ,, Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk a parlamentben nyaral és a Császárfürdőben üdül. Az hirlik, hogy a polgármester működési pótlékára reáfizet. Az hirlik, hogy a rendőrök között megszűnt a „Makkos láz." Az hirlik, hogy Pápán az uradalmi házakat felsrófolták. Az hirlik, hogy Pápán az uradalmiházak bérlői magasabb lakbérosztályzatba lettek helyezve. Az hirlik, hogy Pápán az eljegyzési termésekben rosszul ütött be az aratás. AZ hirlik, hogy a Sportegylet legutóbbi