Pápai Közlöny – XI. évfolyam – 1901.

1901-03-10 / 10. szám

tére kikötött bonifikácziókat felmondás eszközlésérel kijátszhatják az érdekeltek. A 27. §.. visszaható erőt állapitana meg, hatása az volna, hogy a hosszú szolgálatú segédeket a törvény életbelépte előtt elbocsájtanák. 28. §. A szolgálati viszony ellen való vetések polgári ütra volnanak utalandók, kihágásokat ne képezzenek, az pláne drasztikus eljárás volna, hogy elzárásra átváltoztatható magas bírságok lépjenek életbe és pedig kizárólag a kereskedő főnökökkel szemben. Végül óhajt and ónak tartja a kamara, hogy amennyiben a kereskedelmi alkalmazottak szolgálati viszonyainak szabályozás a kereskedelmi törvény megfelelő részének módosításaként, azon törvénybe beillesztve történjék. A muií hétről. Beleestem a régi betegségbe. Az izraeliták farsangja óta folyton üldöz a „Macskajaj" és nem tudok belőle kibontakozni. Beteget jelentettem a szerkesztőnek de ugyancsak megjártam. A kávéházban írtam a betegségről szóló jelentésemet de ebben is pechem volt. A szerkesztő megijedt betegségem miatt elment lakásomra, ott aztán útbaigazították. El is jött meglátogatni, meg is talált a kávéházban jó firmákkal a boros poharak mellett. Ilyen pech csak engem érhet! Eleinte meg akartam győződtetni, hogy a vörös bort orvosság gyanánt iszom, de ugy látszik jól van informálva, hogy én egész éjjel orvosságot szoktam bevenni, csakhogy nem otthon, hanem a kávéházban. Mikor már láttam, hogy az orvossággal való kimentésem hiábavaló dolog is lenne, bevallottam őszinte, hogy biz én olyan egészséges vagyok mint a tök, csakhogy hiányos „krónika" betegségben szenvedek. A szerkesztő ugylátszik ezen betegséget már régen ösmerheti, mert ezt nem fogadta el oly betegségnek, mely egy heti krónikást ágyba dönthet, s lelkemre kötötte, hogy legkésőbb szombat délelőttre adjam be a kéziratot. Én megígértem, de csak azért, hogy már ne rontsa a levegőt a kávéházba s viszszatérhessek az orvosság bevevéshez. De még csak most kezdődött a valódi pechem. A helyett, hogy eltávozott volna oda állott a kasziros kisasszonyhoz s elkezdett a mesterségemben kontárkodni. Adta a szépet, mintha nem én, — hanem ő venné be minden éjjel reggeli 4 órárig az orvosságot. Dühös voltam. Nem elég, hogy nem sikerült a heti krónika megírásától megszabadulni, de még ráadásul egész éjjel Cerberusként őrzött egész reggeli 4 óráig. Másnap délbe még Morfeussal társalogtam, midőn a szedőgyerek azzal köszönt fel álmomból, hogy a szerkesztő küldi a .karcolat" kéziratáért. Hogy mit üzentem a szerkesztőnek, arra már nem emlékszem, de hogy a közvetítő szedőgyereket nem kínáltam meg székkel arra emlékszem, mert egy perez lefolyása után már nem volt szobámban. Tegnap reggelig nem is zavartak a kéziratért, de hiába is zavartak volna. A hol nincs, ott ne keress. Szombaton reggel azaz jobban mondva délbe, mert nálam a dél a reggel, kezdtem gondolkozni, mit tevő legyek. Elmentem a szerkesztőhöz s kijelentettem, hogy bárha megígértem, hogy szombabaton lesz kézirat a heti krónikáról, de biz én a semmiből nem krónikázhatok s e heti karcolat rovata üres marad. A szerkesztőnek nolens volens bele kellett törődni, hogy e héten nem én irom a karcolatot, de abba sehogy sem egyezett bele, hogy a karcolat rovat hiányozzék. Kijelentette, hogy e heti krónikát ő irja meg még pedig az éjjel excursióját a kávéházban, mint legérdekesebb eseményt e héten. Igy lettem felmentve a heti krónika megírásától, de meg kellett ígérnem, hogy többé ez nem történik meg. Jó tanácsot is adott egyúttal a szerkesztő, hogy azon esetben, ha heti eseményekben szegények is leszünk, irjam még az én heti éjjeli élelményeimet. Most veszem észre, hogy a szerkesztő mégis okos ember. Hisz lehet-e változatosabb műsor egy hétnek, mint az, ha egy pápai riporter éjjeli élelményeit irja meg, kivált ha a riporternek a neve: Friczi. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városát a világosság kezdi izgatni. Az hirlik, hogy Pápa városára nehezen virrad a csatornázás. Az hirlik, hogy Fenyvessy főispánt nemsokár a a Jókai körben fogják leleplezni. Az hirlik, hogy Hegedűs képviselőnknek a választásig hosszuböjtje van. Az hirlik, hogy a polgármester az nj városrészt mindennap keresztül nézi. Az hirlik, hogy a rendőrkapitánynak, a belügyminister által a molnárok vasárnapi munkaszünete tárgyában hozott döntése után, most már nem marad más hátra, mint a molnárokkal összecsókolkozni. Az hirlik, hogy a Jókai kör háziestélyein kezdenek családi jelleget felvenni. Az hirlik, hogy Purim napján, öröm volt Izraelben. Az hirlik, hogy a pápai leányegylet jelmezestélyéről semmi sem hirlik. Az hirlik, hogy Pápán nemcsak eb — hanem több helyen ember — zárlatot is el kellene rendelni. Az hirlik, hogy a korcsolya pálya nem be — hanem kifagyott. Az hirlik, hogy Pápán a szerelmet petrezselyem gyanánt árulják. Az hirlik, hogy Páter Bukfenczen holmi tünetek teljesen beigazolódtak. Az hirlik, hogy a dohánygyárat rövid ideig nem fogják al-ul igazgatni. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztőjének most már azt sem hiszik el, hogy egyáltalában alszik. IEZ IEE — Márczius 15. Néhány nap választ el csak a nagy napnak évfordulójától, a nemzeti ünnep napjának egyik legdicsőbb, legmagasztosabbjától! Itt lesz újra, hogy emlékeztessen bennünket a múltra, melyből a jelennek összes vívmányai, nemzeti nagyságunk, önállóságunk s a szent szabadság fakadt. Vannak, a Iák még ma sincsenek tisztában ezen, a nemzet életében oly nagy fontosságú dátumnak jelentőségével. Vannak, a kik tévesen azt hiszik, hogy az 1848. évi március 15-ike nyitánya a forradalomnak, hogy ekkor már tudatában volt az önvédelmi harc bekövetkezésének s előre készült ahhoz már e napon. Nagy csalódás e vélemény, hirdetése pedig históriai falsum. E nap a magyar nemzet áldozásának magasztos ünnepe, a győzelmes eszme diadala. Rendezzünk e szent napon ünnepélyt, mely méltó legyen Pápa hazafias polgáraihoz, városunk jóhirnevéhez. Lelkesüljünk mi is azért a dicső korért, mutassuk meg, hogy tudunk szeretni királyt, hazát és nemzetet, egyszóval az egész ünnepségben ne a formaság legyen a döntő faktor, hanem az, hogy a 48-iki hősök iránt érzett ragaszkodásunkat, szeretetünket, vonzalmunkat illőképen kifejezésre jutassuk. — Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete f. hó 29-én délután 3 órakor közgyűlést tart, melynek napirendjére fontos közérdekű ügyek vannak kitűzve. A közgyűlés tárgysorozatát lapunk legközelebbi számában közöljük. — Miniszteri döntés. Még élénk emlékezetünkben van a molnároknak azon panasza a rendőrkapitány ellen, hogy megtiltotta a molnároknak a lisztet malmaikból a kereskedőkhöz vasárnapon beszállítani. Ezen ügy a képviselőtestület elé is került s a vármegye alispánja után kérdés lett intézve a belügyminiszterhez, hogy a kivételes munkaszünet erre is kiterjed-e. E napokban érkezett vissza a belügyminiszter leirata az alispán utján, melyben értesiti a hatóságot, hogy a hivatkozott kereskedelmi miniszteri rendelet kérdéses pontja a malomiparra nem terjed ki s ennél fogva a molnárok a lisztet malmaikból a kereskedőkhöz és ezektől a gabonát malmaikba vasárnapokon déli 12 óráig nem szállíthatják. A rendőrkapitánynak tehát igaza volt amidőn ezt megtiltotta, de kár volt ezt a dolgot megbolygatni, mert ezzel a városnak nemhogy hasznot, de határozott kárt eredményezett. — Igazgató-jelölés. A pápai ev. ref. főgymnásium tanári kara e hó l én tette meg az igazgatójelölést. Első helyen jelölte dr. Kapossy Lueiánt 6 szavazattal, Faragó János 4 szavazatával szemben ; második helyen Borsos Istvánt 6 szavazattal, Faragó János 4 szavazatával szemben. A választás a március 26-án tartandó egyházkerületi gyűlés eszközli. — Háziestély a Jókai körben. A Jókai kör f. hó 3-án nagyszámú közönség részvétele mellett 1 ártott háziestélyt. A műsor Kriszt Jenő felolvasásával vette kezdetét, ki „Korszerű kérdések" cimen igen érdekesen jellemezte a socializmus káros voltát a társadalomra nézve. A felolvasót a jelenlevők zajosan megéljenezték, ki egyszersmind felolvasása végén jelezte, hogy ezen korszerű kérdésekről való értekezését ismételni fogja. Ezt követte Kiss Vilma remek zongorajátéka, ki Rubinsteintől egy Románcot és „Erdélyi magyar pásztor hangok" cimü dalokat ritka virtuozitással játszott. A közönség az általánosan elismert zongoravirtuoznőt tüntető tapsokkal jutalmazta. A műsort Paizs Géza fejezte be, ki „A honvéd álma" cimü költeményt nagy hatással szavalta. A megjelent közönség egy kellemesen eltöltött este emlékével távozott a Jókai körből. — Eljegyzés. Mayersberg Jakab a helybeli izr. hitközség elnökének fia, tegnap eljegyezte Koritschoner József helybeli lisztkereskedő kedves leányát Fridát. Gratulálunk a fiatal jegyeseknek ! — Nóegyleti közgyűlés. A pápai jótékony egylet f. hó 17-én délután 3 órakor a városháza tanácstermében tartja meg Sült Józsefné elnöklete alatt évi rendes közgyűlését. — A kertészeti egyesület mult vasárnap délután tartotta ebben a saisonban utolsó felolvasó gyűlését, melyen V. Magyarék Antal olvasta fel Holbok Ede értekezését „az almamolyról", Marton Ede borászati felügyelő pedig „a viliarágyuról" ér-