Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-02-13 / 7. szám

Jeszenszkyné igen csinos Eszmeralda volt és játékával, kivált a börtönjelenet alkalmával nagy hatást ért el. Bárdy a vérbirö személyesitőjében az intrikust teljesen átérezte s azt kivitelre is jutatta. Szabadhegyi (Phoebus) és Szabóné (Gervaise) az est sikerét nagyban előmozdították. Hétfőn nem volt előadás. Kedden Géczy uj népszínműve „Az ördög mátkája" B. Csányi Juszti juta'omjátékául került szinre gyér közönség előtt. A címszerepet B. Csányi Juszti játszta, ki dalaival és eleven játékával többszöri tapsra késztette a közönséget, sőt egyes dalait meg kellet újráznia. Jeszenszky Hirkó szerepében egész estén át a közönség nevető idegeit ingerelte. Az utolsó felvonásban előadott komikus dalát és tánczát meg is kellett újráznia, Jeszenszkyné a bánatos menyecske szenvedéseit érzéssel juttatta kifejezésre. Szabedhegyi, Képes Laura. Bárdy a kitűnő összjátékban méltó partnerek voltak. Szerdán nem tartatott előadás, mivel a Hegyesi Mari vendégjátékára történtek előkészültetek. Csütörtökön első fellépte volt K. Hegyesi Marinak „A kaméliás hölgy"ben. A közönség gyér számbaa volt jelen, mely közöny nagyon is hathat a vendégművésznőre ki nem mutatta ugyan ezt, de látható volt a kihívások alka'mával. Hegyesi Mari Margitja fenomenális egy alkotás. Tagadhatlan, hogy külső megjelenése, ha nem is multa felül, de megfelelt a szépségéhez kötött várakozásnak. Szemei igézők, az alakja fejedelmi, organumra hatalmas és impozáns. A midőn a szinp?dra lép és beszél dgész jellemével, akarat erejének egész nagyságával áll előttünk. Éreztük az akarat, az egyéniség hypnotizáló varázsát, éreztük, hogy az akaratnak egy szuverénével ál unk szemközt. Előttünk láttuk vélni D u s e kézmozdulatát és Sarah Bernhardt árását, játékaival pedig az eredetiség varázsát suggerálta reánlu Hegyesi egy határozott művésznő, akinek eredetisége, zseniálitása hóditó erővel ragadja meg a közönség tetszését bámulatát. A kis de hálás közönség tüntető zajos tspsokkal adott elismerésének kifejezést ugy. nyílt színen mint a felvonások végén. A minden izben Ízléses és pazar toilletjei bámulatra adtak okot. A többi szereplők közül Szabadhegyi érdemel említést ki Armand szerepét elég ügyesen játszta. Pénteken második vendégjátéka Hegyesi Mari úrnőnek a .Czigány* Rózsi szerepében. A művésznőről ujat nem Írhatunk, játékával csak fokozta első impressiónkat. Hatalmas alakítása neki Rózsi is, különösen kifejezésre jutatta ezt a második felvonásban midőn ártatlanságát szenvedéllyel kitörő hangon igazolja, nemkülönben a harmadik felvonás örülési jelenetében. Közönség elég szép számban volt jelen, de nem olyan a milyenre számítani lehetett. Ezen kis közönség tüntetni akart a művésznő mellett s folytonos óvációban részesítette. A felvonások végén 5—6-szor hívták a lámpák elé. A szereplők közül Jeszenszky érdemel különös dicséretet, ki a címszerepet nagy hatással játszta, ugyszinte C s á n y i Juszti, ki dalaival nyert sürü tapsokat. Pintér és Szerdahelyi az est sikerét nagyban előmozdították. A mult hétről. Ugyancsak meglátszik, hogy közeledünk a húshagyó keddhez. Rohamos egymás után jelzik a farsangi mulatságokat. Ilyen mulatozási kedvről a pápai krónika még nem irt soha, mint a mostani. Valóságos mozgósítása az összes egyletek es társulatoknak, de még privát köröknek is. Egész halmaza a meghívóknak fekszik a szerkésztőség asztalán s valóban nem tudom mit fog tenni a szerkesztő, hisz ha minden mulatságról referálni szándékszik, ugy legalább még három munkatárs felvételére lesz szükségé, mert van olyan este, a melyen hárnm mulatság megtartása van jelezve, Ezen körülménynek tudandó be, tehát az hogykrónikási hivatásomnak nem minden irányban tudok megfelelni, a miért ez uton szíves elnézést kérek azok;ól. kik esetleg mulatságukat a érónika keretében akarnák megörökíteni. A rendes szokást követtem tehát és a katholikus legényegylet mulatságáról emlékezem meg. Sok ujat nem irhatok róla, mert a régi betegségben szenvedett. A katholikus hivek világi fejei most sem tartották érdemesnek megjelenni a mulatságon, annál nagyobb tisztelet jutott osztályrészül a plébános és két káplánnak, kik éjfélig a legszivélyesebben érinikeztek a megjelent vendégekkel. Jó taktika ez az uj plébánostól, talán jövőre okulni fognak ezen a szép példán. Egy plébán s sokat teket, ha akar. Már pedig mint hallom, a plébános akar. Az akarat pedig annyi, mint a tett. Az ovodában egynéhány intelligens család pikniket rendezett mult szombaton. Válogatott legényekből állították össze a fiatal emberek gárdáját, Nem vélek indisV réciót elköveíni, ha megírom, hogy ez amolyan próba eljegyzési mulatság színezetével bírt a melynek esttíeg komoly következmenyei is lehetnek. Ha nem is ezen farsang vegen, de egy—két—-öt—tiz év múlva is bekövetkezhetik. Nálunk ezzel nem sietnek, csak az érzelem legyen biztosítva. A mulatság rendkívüli sikert aratott s az ösztönözte a fiatalságot, hogy ezt revanzsírozza. El lett határozva, hogy a fiatal emberek ezt a hideg vacsorát melegibe visszaadják a Grífifben, mely a szerdai napra lett kitűzve. Revanehe piknik lesz ennek a címe, pedig tulajdonkép nem is az: A fiatal emberek díjmentesen ittak, ettek, táncoltak, a mamák meg fizettek, sütöttek, főztek és a pincéket ürítették, mig ellenben a fiatal emberek ezt nem teszik. A cigányt, termet ők fizetik, de ha a mamák és leányok enni, vagy inni akarnak, hát csak fizessenek. Kivétel a czukrászda, ahol a fiatal embarek sokszor kényszerhelyzetbe jutnak. Akár revanzs, akár ne n az már most mindegy, a fődolog, hogy fiatal emberink életrevalóságukról és gavallérságukról tesznek ez alkalommal fényes bizonyságot. A siker már eleve biztosítva vaa azzal, hogy 30 fiatal ember kötelezte magát a megjelenésre azaz jobban mondva a költségek fedezésére és hogy a meghívott családok mindegyike megígérte, hogy visszatancfolyam leányaikkal a hideg sülteket és kiíünő jó somlói borokat. A színház csak tovább kong az ürességtől, dacára, hogy bpesti vendégmüvésznŐnk volt a remzeti színháztól. Szándékom volt erről bővebben irní, de igzzán megvallva röstelem az állapotot s talán jobb is lesz erről hallgatni. Annyit mondhatok, hogy ha igy folytatjuk, még megérjük hogy »egyházi átok« terhe alatt meg lesz tiltva a budapesti vendégszereplés, de még talán egy tisztességes színtársulatnak városunkba való letelepedése. Vigyázzunk jól magunkra, mert nincs messze ez állapot ! Még csak azt jegyzem meg, hogy két nap óta nem eszem és trainirozom a gyomromat erre a a hétre, mert 10 thea-estely es 20 társasvacsorára van kilátásba helyezve melyre el kellett ígérkezni. Nem vagyok irigylésre méltó ? Még kellene valamit a pápai ker. ifjúság önképző körenek »Jux« estélyéről is Írnom, de nem tudok semmi bizonyosat. Ezt hallom, azt hallom, utoljára semmit sem hallok. Asszonyok szólanak a Juxhoz, hát várjuk mig kiszólták magukat. Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városának most kapóra jönne egy jó végrendelkező. Az hirlik, hogy Pápa városa hátat fordított Lovász-Patonának. Az hirlik, hogy a város polgármestere terveit nem a szegre, hanem a képviselők nyakába akasztja. Az hirlik, hogy a város polgármestere asztalfiókjában a tervek egymást pofozzák. Az hirlik, hogy a rendőrkapitányra ráillik a közmondás, hogy bolond lyukból bolond szél fuj. Az hirlik, hogy a Jókai kör legutóbbi estélyét a «Hosszú nap* hoz lehetett hasonlítani. Az hirlik, hogy az izr. hitközség elhatározta, hogy a tanitókat barakokban fogja elhelyezni. Az hirlik, hogy az izr. hitközségnél nincs «Szabott ár» a íaniiók fizetésénél. (Divatba jött a kofa-rendszer!) Az hirlik, hogy a pápai leányegylet legutóbbi ülésén a fiatal embereken nadrág-sértést követtek cl. Az hirlik, hogy a pápai leányegyletben történt motozás alkalmával néhány fiatal embert kellemetlen helyzetbe hoztak. Az hirlik, hogy Pápán a «Szibad Lyceum»-hoz már kezdik ksinálni a nemzedéket. Az hirlik, hogy a pápai leányegylet elnöke a kárt már a motozás közben megállapította. (Gemacht.) Az hirlik, hogy a színigazgató addig fütöt*. mig a közönség neki fü ött be. Az hirlik, hogy egy Corvin utcai éltesebb kisasszony azért hízik, mert már régen bizik. Az hirlik, hogy a színtársulat tagjai azért nem járnak az utcán, mert a színház fűtve van. Az hirlik, hogy a Jókai Mór utcai pletykafőnöknő kibékült a sárkánynyal Az hirlik, hogy a Jókai Mór utcában felfedeztek egy nőstényt, kinek sebes szaglása van. Az hirlik, hogy Jókai Mór pletykafőnöknő szerződésileg kötelezte magát, hogy halála után a Panoptikum részére kitömetteti magát. Az hirlik, hogy a vízvezeték púposát orvosi rendeletre egy bába látja el mindennap meleg limonádéval. Az hírlik, hogy a Corvin utcai uj füszerkereskedő szép egy »kirakat«. Az hirlik, hogy a Baráth utcai Júdás família egyes tagjai a vidéken lesbe járnak és soroznak. Az hirlik, hogy Pápán a »felnőttek óvodája« van alakulófélben. Az hirlik, hogy a dohánygyári leányok közül többen anyai bánatot jeleni ettek be az anyakönyvvezetőnél. Az hirlik, hogy a leányegylet elnöknőjének a motozás alkalmával tele lett a marka. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője csak a hajnali és az esti harangszót hallja. (Adélit csak álmodja.)