Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1888.

1888-09-30 / 21. szám

táviratok feladására vonatkozó adatok hivatalos közlését nem csak az előbbi pontban emiitett közegek, hanem az államrendőrség főnöke, illetőleg a helyhatóság (főszolgabíró, városkapitány) kívánhatja. 3. Ugyanezen közegek a posta- és távirdahivataloktól igényelhetik, hogy az általuk kijelölt postaküldemények vagy táviratok 24 óráig visszatartassanak. Dé ezen idő eltelte után, ha intézkedés nem történik, a küldeményt késedelem nélkül kell kézbesíteni. 4. Csőd esetén, ha a csőd bíróság a csődmegnyitási végzés egy eredeti példányát a posta- vagy taviróhivatalnak megküldi, a megszüntető végzésig a küldeményeket és táviratokat a csődtömeggondnoknak kell kiszolgáltatni. 5. Polgári perekben a táviratok eredetijét a posta- és táviróhivatalok csak akkor adhatják ki, ha azon fél, a ki az eredeti táviratot használni akarja, annak hiteles másolatát a periratokhoz mellékelte vagy a, bíróság előtt felmutatta. 6. Az ilynemű megkeresésekről a posta- éa távirdahivatalok az igazgatósághoz, tartoznak jelentést tenni. Az igazgatóságok pedig a belügyminiszterhez kötelesek havonkint jelentést tenni az ilyen esetekről. = Az uj kultuszminiszter. Trefort Ágoston halála által megürült miniszteri székbe Csáky Albin grófot, Szepesmegye főispánját, a főrendiház elnökét ültette a királyi megbízás és bizalom. Minden intézmény csak ugy és addig daczolhat a lét és nem lét harczában diadalmasan, ha a fejlődés conequentiájával a régi biztos és kipróbált alapon marad; s nem kapkod kétségbe esett ügyetlenséggel különféle eszközökhöz, erős bázisát érvényb en tartja és arra épiti biztos tervezetével mesterének dicsérve szánt alkotását. Sokkal helyesebb, dicsőbb, magasztosabb elveket követett néhai Trefort Ágoston, mintsem szükség volna utódjának uj elvek megteremtésén fáradozni. Csáky Albin gróf keblében is ég a hazaszeretet szent tüze, ő iá lelkesül fáradhatlanul a tudomány szent ' érdekeiért! Kívánjuk, hogy tanúsítson ő is higgadt tolerantiát a különféle vallásfelekezetekkel szemben, iparkodjék ő is a magyar művészetnek oly sokoldalulag virágzó létet biztosítani, neveljen jó tanítókat a tanintézeteknek,, hogy ezek méltó ifjúságot nevelhessenek; üldözze az iskolákban a nemzetiségi izgatóknak a gyermekek megrontására czélzó üzelmeit; építsen temploihokat a tudományrak, művészetnek,' nevelésnek, — ne ejtsék zavarba egyéni, kaszt vagy pártérdekek, vezérelje minden tettét a hazaszeretet eszméje ép ugy, mint. azt az immár csöndes halottat, aki a Deák mauzóleum közelében levő csöndes hantok alatt alussza örök álmát. Trefort az eszmék nagy embere volt, Csáky Albin gróf hires adminisztratív tehetség. — így azt hisszük, hogy az eszméket illetőleg, elődjeinek nyomdokán járva, adminisztratív tehetségének érvényesítésével kultúránkat minden tekintetben magas nívóra fogja emelni. Talán legszebb megtiszteltetés az uj miniszterre nézve, sőt előleges bizalmi nyilatkozat az ü jellemének és tehetségének ha tollúnk analógiát vont közte és az elhunyt nagy Trefort között. A mult és jövő analógiáját. Csáky Albin grófé a j övo ! És ez a jövő nem fogja meghazudtolni reményeinket. Csáky Albin gróf érvényt fog szerezni azon magasztos eszméknek, melyeket hazánk kormányzatának eme legfontosabb képviselője, kötelessége tudatában egyedül emelhet diadalra. Tudomány, művészet, nevelés tartson a kor követelményeivel egyenlő lépést. Isten tisztelet a felekezetek között tolerantiával ölelkezzék. Iskoláinkban csakis a hazafiasság igéi hangozzanak. Támogassa a magyar kultur intézeteket, fordítson gondot az idegen ajkú vidékeken a népiskolákra és különösen hordozza szivén a bizonyos vidékeken szomorú állapotban levő magyarosság ügyét. Hasson oda, hogy a nép érzületére legnagyobb hatást gyakorló papság és tanítói kar a magyarosodas szent zászlójával kezökben terjeszszek az egyenlőség szent eszméjét s hogy magyaros törekvéseikkel megoldhassanak e.gy egy nemzeti kérdést. Ha mindezen is egyéb kulturaás követelményeknek érvényt fog szerezni, aknor ueiu csak a proletárízmus felburjanzasauak vet majd gátat, hanem a közerkölcsiseg rohamos sui)edésének is, mely pedig, .mar íjezuo moüou veszelyezteti társadalmunkat. Üdvözöljük Magyarország uj kuiiuszun niszteré t! posta. — A „Pápai Hirlap" eredeti közleménye. — Irta: Battenberg Lajos. A világposta megalakulása óta a posta is egy oly kötelék, mely az egyes nemzeteket törekvéseikben közelebb hozza egymáshoz, egy oly nemzeti intézmény, mely semmibe sem veszi a nyelvbeli kölönbséget és terbeii távolságot, körül vitorlázza a földet, szembeszáll a hullámzó zöld szinü oczeánnal s megjelenik mindenütt, a hol csak egy kis nyoma vau a czivilizátiónak s hű satellese a kereskedelemnek és iparnak. Vagy nem a posta viszi-e el a távol Calilornia belsejében kincset kereső kiváadorlottnak az aggódó, szerető hitves esengő levelét, nem-e ez vi&z hírt a Brazília belsejébe költözött európai ültetvényesnek, az otthon maradottak viszonyairól, s nem-e ez hozza hírül a távol keleten hazája gyarmatpoutikaja érdekében kőzdö harezoo keserveivel a fiukért aggódó szerető szüleknek ? Hírnöke tehac az örömnek és bánatnak, jezi legszonb remenyeink telyusülését s hírül hozza kepzeletönk alkotta légváraink rombadólósét. Igazan önzetlen oa rátja a legszegényebb hajleKnak ep ugy, mint a márványoszlopos paiotauak. S hány szerelmes várja epedon a tinóm hajiasu es piros pecsétü araga kis leveiket s olvasasd, diinu pedig IttgkevésOe sem gondol arra, Uugy meuylasz. bam. — De igen az — volt az együttes vá— Lássátok: ép azért fáj benne a Iáimé a női szépség maga nem elegendő arra, hogy győzzön a harezban, mit társadalmi állásáért viv. Elég jellemző erre két barátom szóvitája. — A nő sok hibáját legtöbbször szépsége födi el. — Ellenkezőleg, veté oda a másik, legtöbb hibáját szépsége okozza. Vájjon a hiúság legtöbbször nem a szépségből nyeri forrását? Vájjon nem a szépség hatalmával él legtöbbször vissza a no? Az erős Sámson meghajol a szépség előtt: a villogó szemű Delila ölébe hajtja fejét és kérésének szivig ható zenéjével gyengíti meg a férfit, ki 'titkait elárulja s ezért életével lakol. Hajdan, a szegedi boszorkány-pörben, avval vádoltak néhány nőt. hogy söprün nyargalnak fel a Gellérthegyre; most meg Schopenhauser a nők elleni perében avval vádolja őket, hogy tollon nyargalnak a — Parnassusra. De már Schopenhauser előtt is nem egy gyűlölője akadt a költő — s tudományos nőnek. Ott van Molier, a ki a „Tudós nők", hires vígjátékában indított harezot a női tudákosság ellen. A tudós nővel elcsapatja Maris szobaleányt, mivel ez nem birta elsajátítani a rendhagyó igék ragozását. Azt ugyan súgva én is bevallom, hogy sok felületes nő van, kik beleszólnak a szaktudós vitáiba. Ez szülhette barátom azon eszméjét, hogy leírja négy nőismerősét, kik közül az •gyik azt vitatta, hogy a fehér tojásból fekete csirke is kelhet, a második pedig azt kérdé, hogy a disznónak adtak-e már szénát, s mig a harmadik felpofozta a tyúkot, mert nem ment szopni, addig a negyedik erősen bebizonyította, hogy tudja, hol terem a gyufaszál. Weber „Democritos''-ában sajnálatát fejezi ki, hogy az egyptomi tiz csapáshoz nem csatoltak egy tizenegyediket: tudós nők-et. Ennyi vád és roszakarattal szemben a pápai leányvilág uj fegyverrel lépett a síkra: a Leányegylettel. Ez van hivatva háziasan képzett nőket nevelni^ a társadalomnak. És ha majd az irón, kötőtű és fŐzokanál egyaránt biztos női kézre talál: újra üdvözlöm önöket a győzelem második szakában. Az élő halott. — Ballada prózában. — — A „Pápai Hirlap" eredeti tárczája. — Irta : Csillag Máté. Ott Ül a síron összeaszott karjaival görcsösen Öleli magához a kis fejfát, a kicsiny keresztfát. Sir-zokog éjjel, sir-zokog nappal. Négy napja ül már az ujon vetett hanton, onnan nem mozdulva. JSappal ébrenléte kinos, igaz álom; éjjeli alvása még kinosb ébrenlét. Küldi a sirásó: - Derekas Antal te, jobb lesz haza menned, holtnak nem segítesz, magadnak meg ártasz! Nem hallja a szót Derekas Antal, csak egyre sir, csak egyre zokog; melle zihálása mutatja a nagy kint, mi ott bent lakozik. — Én szép feleségem, én jó feleségem! Meg tndsz-e bocsátani, bűnömet feledni?! Hogy bűnbe dobtalak ! ? Sirba kergettelek. S már nem is tud sirni. Kiapadt szeméből a köny: az enyhülés forrása s a bánat és gyötrelem most jobban égeti, jobban marczangolja ott benn kebelét: — Szegény Antal öcsém, négy napja nem ettél, holtam kis eledelt! Ezt se hallja Antal. Merőn maga ele bámul s ébren álmodik kinos almot. Szabadulna tőle, de nem tud. Látnia kell, latja, mint jön hozzá árulkodni, mint jön wszivebe üszköt dobni a gaz Szűcs Peti: —- „Hűtlen a te feleséged, hogy nem veszed észre! Hisz a szónak... részeges lesz, bánatában iszik, — mulat vagyont pocsékol .. Látja: mint jön hozzá felesége; hallja: szelíden mint hivja. „Ne higyjél a szónak ! Én jó uram baj lesz ebből, jönnél haza!" Látja mint átkozza, szitkát szólja, — s hogy könyörög: kidobja a korcsmából a csalfat. Iszik tovább, iszik bánatában. Jön a szomszéd: gyere haza Antal öcsém, beteg az asszonyod, bánatnak betege. — — Húzzad czigány, ne hallgass a szóra! Ha beteg, hat legyen beteg! Ki szanja a hűtlent?! Jönnek újra. „Antal baj van!" Haiduk lik a feleseged. Siess,, taiun .ucjj meg.,ocsút i 0 bocsajt meg! Hú^d oii

6aa, í <j bocsájt meg? 0? A oűuos! . . . JTFUIT, uul A/, asztalra! . . . es iszik . . . iszik tovaun. . . S amint ts^ik, s amint inuiat, bd,iau

nozas hallik ! . . . He! Mi az? Halottnak o/,vt, Temetőbe uieum-.\ 1 Asszonyodba* naiangozuak! Neki az enek! Te oiied meg! Miattad o, Oauai! Agyához kap, sznéne* kap ... Az eu feleségem! Hát igaz volt!!... es atlöi a népen, fut a temetőbe ós aj&óía . . .. Ott ül a- sáron, összeaszott karjaival görcsösen Öleli magahoz a kis fejfat, merről leáztatták már könnyei a betűket. Sir-zokog náppal, sir-zokog éjjel. Nappal ebrenléte kinos igaz álom, éjjeli alvása még kinosbb ébrenlét! A jó sirasá ahányszor látja, mindig felfohászkodik: Én Istenem, vedd őt magadhoz!