Pápai Hírlap – XXXVIII. évfolyam – 1941.
1941-02-15 / 7. szám
HÍRLAP Szerkesztőség : Levente-utca22. szám MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. i Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 16 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) Az országjáró MÉP. (B. É.) A Magyar Élet Pártjának vezetősége sorozatosan folytatja januárban megkezdett vidéki nagyválasztmányi üléseit s az elmúlt vasárnap is több helyütt ismertették a párt vezetői a kormány gazdasági célkitűzéseit. Léván Bárczay János földmívelésügyi államtitkár ismertette a kormány politikáját* Szolnokon és Hódmezővásárhelyen pedig Antal István igazságügyi államtitkár vázolta a kül- és belpolitikai helyzetet, Bárczay János ezúttal is hitet tett a szegedi gondolat mellett, amelynek szellemében a kormány minden erejével igyekszik megvalósítani a nagy nemzeti célokat. Utalt a családvédelem intézményes megszervezésére s arra a céltudatos politikára, amellyel minél több ember kezébe, minél több földet akar a kormányzat adni* . ügyelve természetesen arra, hogy a termelés folytonossága az új kisgazdaságok megteremtésével semmikében se legyen veszélyeztetve. Az agrárérdekek istápolása mellett kiterjed a kormányzat figyelme az ipari és .gyári munkásság helyzetének megjavítására is, mert hiszen, .aki termelő munkát végez, az egyformán értéket ad a nemzet egyeteme számára, egyetemes érdek tehát az ő életük színvonalának megjavítása. A kül- és belpolitikai helyzet nyílt és alapos megbeszélése a cél ezeken a választmányi üléseken. Felvetődnek hozzáértő megvilágításban az időszerű problémák s természetes, hogy ezek közt az első és legfontosabb kérdés ^honvédelmi szervezetünk kiépítése. Ezt .hangoztatta elsősorban Antal István államtitkár is, aki rámutatott arra, hogy honvédelmünk további kiépítése és katonai felkészültségünknek erőteljes tempóban való fokozása mindannyiunk nagy kötelessége. Míg az európai háború tart, — mondotta többek közt Antal István — addig más probléma nem állhat nemzeti feladataink élén, csak ez s minden nagy érdeknek hallgatnia kell a nemzeti védelem nagy katonai szempontjai előtt. Nem szabad visszariadnunk semmiféle áldozattól, sem' s a szociális kérdések is másodrendűek lesznek abban a pillanatban, amikor a magyar hadseregről van szó. A szociális kérdések felvetésénél egyébként nem szabad figyelmen kívül hagynunk* hogy Magyarország az elmúlt nehéz évek alatt sokkal többet alkotott, mint régebben évtizedek alatt. A trianoni romlásból lassan talpraálló magyar állam szinte máról-holnapra építette ki teljes szociális berendezkedését s legutóbb a nép- és családvédelmi alap megteremtésével olyan haladást mutatott fel, ami európai viszonylatban is figyelemreméltóan nagy teljesítmény. Tisztában kell lennünk azzal is, (hogy a jelenlegi nemzetközi viszonyok között a szociális munka fokozásának csak addig van; létjogosultsága és lehetősége, míg a szociálisi Kárpátnál február 16=án. intézkedésekkel magát a honvédelmet szolgáljuk. Ez egy önként értetődő circulus vitiosus, mert hiszen a szociális munka végeredményben a népi erők konzerválását és fejlesztését szolgálja, ami viszont honvédelmi érdlekf s az e célból hozott áldozatok mindenképpen üdvös hatásúak. Hétről-hétre folyik a nagy, országos felvilágosító munka, a Magyar Élet Pártjának felelős és hivatott vezetői járják az országot. Megbeszélik, megvitatják az időszerű kérdésekte* nem azért, hogy agitáljanak, távolról, sem pártszempontokból, hanem azért, hogy feltárják] a tényleges helyzetet, hogy rámutassanak a tennivalókra, hogy tanítsanak! Csendőrségünk jubileuma. Az évenkint megünnepelni szokott február 14-i csendőrnap az idén nevezetes jubiláris ünnepe volt az országnak. Ez évben van ugyanis 60 esztendeje, hogy a m. kir. csendőrséget megszervezték és elindult a magyar rend 1 és közbiztonság megteremtésének nehéz, sok veszedelemmel és nagy felelősséggel járó útjára, amit azonban hat évtizeden keresztül dicsőségteljesen járt végig. Hálával kell gondolnunk eme jubileumi ünnep alkalmából azokra, akik ezt a kiváló intézményt életrehívták, de hálával és elismeréssel kell gondolnunk magára a magyar csendőrre: tisztre, legénységre egyaránt. Annak ugyanis* hogy még eme történelmi időknek sokszor bizony nálunk is erősen érezhető szélviharában Magyarországon ma is rend* fegyelem* elet- és vagyonbiztonság uralkodik, a kormány bölcs, előrelátó és erélyes kormányzásán kívül elsősorban a végrehajtó szervnek, a magyar csendőrnek van hervadhatatlan érdeme. Pedig nem kell félnie a »kakastollasok«-tól annak, akinek tiszta a lelkiismerete; aki becsületes munkával akar hasznos tagja lenni a társadalomnak. A magyar csendőr nemcsak szi,gorú és rendíthetetlen a kötelességteljesítésben, hanem igazságos és gyengéd is, ahol a szerencsétleneket* elesetteket pártfogolni, gyámolítani kell. A csendőrség tagjai legnagyobbrészt a józajiul itélő, bölcsen megfontolt falusi lakosság soraiból valók, nem kell hát nekik külön szemüveg ahhoz, hogy meg tudják különböztetni az egyszerű embert a gonosz embertől. Die éppen azért, mert a magyar nép fiai, meleg szívvel szeretik is ezt a népet s azt a földét,} amelyen ez a nép otthonát találja: a magyar hazát. Ezért a magyar "hazáért s annak rendjéért és biztonságáért pedig bármikor az életét is bátran feláldozza a magyar csendfőr, aki ismeri a működésével járó minden veszedelem nagyságát, de nincs oly nagy veszedelem, ami elől meghátrálna. Az Isten engedje megérni, hogy kiváló magyar csendőrségünk a további évtizedekben is teljesíthesse nagyszerű hivatását — a régi magyar haza határai között! Levente ügyek, levente gondok. Mindig különös meleg szeretettel veszem kezembe a tollat, valahányszor leventékről, vagy leventéknek írok. Már maga e szó: levente, csodálatos büszkeséggel dobogtatja meg szívemet, mert eszembe juttatja a dicső mult nagy leventéit, akik szavukkal, tetteikkel, kardjukkal és nemes bátorságukkal öregbítették a magyar becsületet s Botondtól kezdve Szent Lászlón, Zrínyin s Petőfin át a világháború annyi sok névtelen hőséig s korunk legnagyobb leventéjéig, Horthy Miklósig — határokon innen és határokon túl mindig ébren tartották a nemzeti dicsőséget, élniakarásunk legbiztosabb lelki zálogát. A mai kör leventéi még nem ilyen értelemben leventék. Nem a harctérről, nem a nemzeti küzdelmek porondjáról jöttek; ellenkezőleg, az élet küzdelmes harctereire s ha a haza úgy kívánja, épen a halált osztó harcterekre készülnek. nemizet, a haza féltve őrzött virágai ők, akiknek] jellemén épül föl a jövőnk; akiknek nevelési iránya és határozottsága szabja meg jövőnk új ezredévét. A honvédelmi miniszternek nemrég megjelent 70.000/1940. sz. rendelete a levente intézményt a legnemesebb cél szolgálatában íarra a magaslatra emeli, amelyet külön-külön miájr a katonai kiképzés, az iskolák és erkölcsi testületek eddig is végeztek. Katonai, polgári és vallási erények összhangja és együttes birtoklása tehet valakit igazi leventévé. Ilyen igazi, ideális levente volt Zrínyi Miklós, akit követni, akit elérni hazaszeretetben, hitben és áldozatkészségben mindenkinek magyar kötelessége. Hogy a készség meg van a magyar kormányzatban, hogy meg van a végrehajtó szervekben is, azt mindnyájan örömmel látjuk, halljuk és tapasztaljuk. Gyermekeink testben és lélekben edződnek, keményekké lesznek. Erkölcsi oktatásuk, hitbeli tanításuk, érzelmi nevelésük révén sokoldalúvá fejlődik jeljemük. Milyen jól esik látni vasárnap egyegy nagyobb csapatot, amint saját felekezete templomába igyekszik! Vagy hétköznap,amikor fölharsan az utcán a menetelők ajkán a pattogó ritmusú magyar nóta! Vagy ünnepélyeken* amikor levente-zenekar hangjai teszik! érdekesebbé, szebbé és vonzóbbá a leventék szereplését! A történelemből és a való életből mennyi tanulságot kapnak és raktároznak el drága leventéink! Nem tudhatjuk soha* hogy a céltudatos nevelésnek a maguk és a nemzet érdekében mikor veszik hasznát. De mindig arra kell gondolnunk* hogy ha még ma nem, hát holnap! Ezért kísérjük szeretettel a leventék! ügyét mindnyájan. Legyen a szülőknek, al munkáltatóknak, az egész társadalomnak e zavaros világban egyik legfőbb gondja az, hogy gyermekeikből vitéz leventék, a vitéz leventékből egykor a haza erős pillérei váljanak! ' (sj>.) Kárpátnál február 16=án.
