Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-05-20 / 20. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 1178. — Kiadóhivatal 1160. Laptulajdonos főszerkesztő: DF. KÖRÖS ENDRE, Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadó­hivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Dr. Antal István programbeszéde. Hatalmas pártgyűlés a sportpályán. Dr. Antal István igazságügyi államtit­kár, a pápai választókerület Magyar Élet Pártjának képviselőjelöltje áldozócsütörtökön délelőtt 11 órakor tartotta meg programbeszé­dét az Erzsébet-ligeti sportpályán. Ezrekre menő tömeg jelenlétében nyitotta meg a pártgyűlést, a nagytibünnel szemben elhelyezett emelvényre lépvén a megafon elé, vitéz Draskóczy István kerületi elnök. A nagy­közönséggel együtt elmondta a Magyar Hi­szekegyet és üdvözölte a kerület képviselője­löltjét, Antal Istvánt, akit zúgó, lelkes éljen­zéssel köszöntött a közönség s a vele együtt eljött dr. Mesterházy főispán, vármegyei párt­elnököt. Kiemelte ennek az alkalomnak nagy jelentőségét, amikor a választóközönségnek első izben nyilik lehetősége arra, hogy a maga becsületes, magyar meggyőződését minden befolyástól mentesen nyilváníthassa. Méltatta Antal államtitkár 20 esztendős poli­tikai múltját, megingathatlan akaraterejét, cso­dás munkakészségét és munkabírását, amely­lyel a magyar feltámadás útján dolgozott és felkérte őt programbeszédének elmondására. A nagygyűlés közönségének kitörő éljen­zése fogadta dr. Antal Istvánt, mikor bele­kezdett beszéde elmondásába. Bizalmat jött kérni, mondotta, politikai múltja alapján,, mely változatlanul és rendületlenül jelenti szá­mára a politikai jövőt is. Majd a következő gondolatmenetben folytatta nagyszerűen fel­épített és a szónoklat klasszikus művészeté­vel előadott programbeszédét. A programbeszéd gondolatmenete. Az országmentés korszakát befejeztük, mondotta és bár keservesen küzdelmes volt e korszak, előreláthatóan az építés korszaka sem lesz könnyebb. Csak annak a politiká­nak van létjogosultsága Magyarországon, amely teljessé teszi a szegedi ellenforrada­lom nagy művét; az ország keresztény, nem­zeti szellemben történő szociális újjászerve­zését. E cél eléréséért vagyunk kifejezetten és erőteljesen jobboldali, fajvédő politikusok és vagyunk kifejezett, erőteljes, vagy ha tetszik szélsőséges ellenfelei minden baloldali poli­tikának, — jelenjék meg ez akár őszinte és nyílt mezben, mint a vörös szociáldemokrácia, akár árvalányhajas népi gúnyában, mint a független kisgazdapárt. Az országépítés művét olyan Európa közepében kell elvégezni, amely eresztékében recseg és ropog. Ilyen körül­mények között, amikor szinte a kés hegyén táncol a háború és béke kérdése, két taná­csot kell követni. Az egyik Gömbös Gyulától származik, aki az abesszíniai krízis idején azt mondotta volt, hogy inkább a vesztőhelyre megy, de az utolsó pillanatig kitart barátai mellett. A másik tanácsot a nagy angol lord protektor, Cromvell adta, amikor hasonló helyzetben azt mondotta: bízzunk a békében, de tartsuk szárazon a puskaport. Hinni a bé­kében, bizni a békében, akarni a békét, har­colni a békéért, de egyidejűleg a legmaga­sabb fokra fejleszteni védrendszerünket és an­nak a fundamentumát alkotó magyar nem­zeti hadsereget: a magyar királyi honvéd­séget. A honvédelemnek egyenrangú tényezője a kitűnően felszerelt hadsereggel a nemzet­gazdaság fokozott teljesítőképessége, az igaz­ságos szociális helyzet s a jnemzeti lélek emel­kedett és fegyelmezett volta. Bűnt követnénk el tehát, ha nem követeinők a legerőteljesieb­ben a nemzet gazdasági, társadalmi és szo­ciális életének olyan átszervezését, amely megszünteti a nemzeti vagyon és nemzeti jö­vedelemeloszlás szembeszökő ellentéteit, fo­kozza a termelést és intézményes módon gon­doskodik arról, hogy a nemzeti termelés ja­vaiból a dolgozó rétegek munkájuk jelentősé­géhez képest igazságosan részesüljenek. A Magyar Élet Pártjának politikája há­rom es2.rn.ei pillérre épül fel: a keresztény er­kölcsre, a szociális eszmére és a nemzeti szo­lidaritás gondolatára. Tudomásul kell venni mindenkinek, hogy az általunk felépíteni akart magyar szociális államban az állam az úr a gazdasági élet minden frontvonalán is és a partikuláris gazdasági érdekek nem befolyá­solhatják az állami akarat kialakulását, szár­mazzék ez a befolyás akár a kartelek, akár a szakszervezetek oldaláról. Egyébként mind a kartelek, mind a szakszervezetek közérdekű megrendszabályozása folyamatban van. A szociális eszmére Magyarországon fo­kozottabb szükség van, mint Európa bármely más államában, mert az a liberális félszázad, amely Magyarország gazdasági erőit kifej­lesztette ugyan, egyetlen országban sem fe­ledkezett meg annyira a dolgozó néprétegek iránt tartozó szociális kötelességeiről, mint nálunk. A harmadik pillér a nemzeti szolidaritás gondolata. Egyedülálló, rokontalan nép va­gyunk. Nem lehet olyan magyar, akinek sorsa közömbös a másik magyar ember számára. A legjelentéktelenebb magyar emberparány sorsa jobban kell, hogy érdekeljen mindnyá­junkat, mint a külföld bármely nagy politi­kai, tudományos vagy művészeti csillaga élete. Ami a földbirtokreformot illeti, ugyan­azt mondja ezzel a kérdéssel kapcsolatban, amit Hitler mondott a német birodalom ki­viteli problémáiról, hogy Németország vagy exportál, vagy pedig meghal. Tudomásul kell venni, hogy vagy megcsináljuk a földrefor­mot, vagy meghalunk. Aki azt hiszi, hogy a mai egyensúlytalan birtokmegoszlás Magyar­országon továbbra is fenntartható a belső társadalmi zavarok állandósítása s a nemzet életerőinek csökkenése nélkül, az vagy nincs tisztában a magyar nemzeti lét alapvető kö­vetelményeivel, vagy pedig egyéni önzése na­gyobb a hazafias lelkiismereténél. A föld a nemzeti lét alapja, tehát művelése és birtok­lása tekintetében nem érvényesülhetnek tel­jes kizárólagossággal a magántulajdon orto­dox elvei. Az államnak nemcsak joga, hanem kötelessége a földbirtokviszonyok alakulását fejleszteni, sőt abba irányítólag befolyni. Nem is fogunk egy pillanatig sem habozni, hogy ezt megtegyük s míg egyrészt meg lesz ben­nünk a kellő erély a meg nem értés és a szűkkeblűség ellenállásával szemben, meg lesz az erő ahhoz is, hogy a tudatlanság, a lázítás és a földdemagógia aknamunkáját megfékez­zük. A magyar föld kérdése nem lehet a párt­politika agitációs eszköze s az olyan tervek terjesztése, amelyek millió és millió hold földnek rövid idő alatti szétosztását lehetsé­gesnek tartják száz és százmilliós költségek felhasználásával, — a mai viszonyok között egyenesen veszedelem számba megy. Aki ily terveket propagál, az lehet kitűnő agitátor, de semmiesetre sem lelkiismeretes politikus. A kormány ismert javaslata az egyetlen reá­lis lehetőség az ország mai termelési és pénz­ügyi helyzetében e nagy nemzeti probléma közérdekű megoldására. Tudomásul kell venni azokat a mélyre­ható változásokat, amely a magyar nemzet­állam népi struktúrájában a Felvidék és Ru­szinföld visszatérése következtében végbe­ment. Jelentős számú nemzetiségeink lettek, amelyeknek a viszonyát az őszinteség és a lojalitás jegyében kell rendezni. A rendezés irányelve a Szent Istváni hagyomány: kultú­rális, nép, vallási és állampolgári jogok te­kintetében megadni e jogok maximumát, de csak addig a határig, ameddig az a magyar nemzetállam egységét és biztonságát nem érinti és csak egyetlen feltétellel: a minden kétséget kizáró állam- és nemzethűség meg­követelésével. Nagy közjogi, helyesebben közigazgatási probléma a zsidótörvény végrehajtása. A végrehajtási rendelet megjelenik és a törvény betűit, szellemét a legszigorúbban viszi át az a közeli napokban az életbe. Ezen a téren azonban nemcsak a hatóságoknak, hanem a társadalomnak is nagy feladatai vannak. Nem­csak új embereket, de új szellemet is kell bevinni mindazokra a helyekre, ahol a zsidó­törvény felnyitotta a sorompókat a keresztény térfoglalás előtt. A napokban különös beszéd hangzott el az egyik liberális pártvezér ajká­ról a zsidótörvénnyel kapcsolatban a zsidó­törvény revíziója érdekében. Nagyon káros volna a zsidóság szempontjából ezt a gondlo­latot, a zsidótörvény revíziójának gondolatát a közvéleménybe belevinni és e problémát to­vább bolygatni, mert a közvélemény nem csu­pán olyan revíziót tart lehetségesnek, amely a zsidók javára, de olyat is, amely a terhükre szolgál. Beszédét a nemzet történelmi jogainak hangsúlyozásával végezte be. A történelmi jo­gok uralmát, amely ideig-óráig elhalványult a lélektani trianoni népi elv mellett, a cseh­országi események ismét régi jelentőségéhez juttatták. Ügylátszik, e történelmi jogoknak újból nagy szerepe lesz a jövő Európa kiala­kításánál. És ezt nekünk örömmel kell üdvö­zölnünk, mert a magyarság történelmi jogon követeli a világtól régi hazáját. A beszéd egyes részletei. A gyűlés bezárása. A másfélóráig tartó beszéd, melynek itt csupán vázlatát adhattuk s mely úgy a maga egészében, mint számos kisebb részletével, így mikor a cím- és rangkórság megszünte­tését követelte, a külföldi eszmeáramlatok­nak a magyar alkotmány szellemével meg­egyező átalakítását hangsúlyozta, vagy mi­kor a jogi alkotások terén a részvényjog, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom