Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-05-20 / 20. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 1178. — Kiadóhivatal 1160. Laptulajdonos főszerkesztő: DF. KÖRÖS ENDRE, Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Dr. Antal István programbeszéde. Hatalmas pártgyűlés a sportpályán. Dr. Antal István igazságügyi államtitkár, a pápai választókerület Magyar Élet Pártjának képviselőjelöltje áldozócsütörtökön délelőtt 11 órakor tartotta meg programbeszédét az Erzsébet-ligeti sportpályán. Ezrekre menő tömeg jelenlétében nyitotta meg a pártgyűlést, a nagytibünnel szemben elhelyezett emelvényre lépvén a megafon elé, vitéz Draskóczy István kerületi elnök. A nagyközönséggel együtt elmondta a Magyar Hiszekegyet és üdvözölte a kerület képviselőjelöltjét, Antal Istvánt, akit zúgó, lelkes éljenzéssel köszöntött a közönség s a vele együtt eljött dr. Mesterházy főispán, vármegyei pártelnököt. Kiemelte ennek az alkalomnak nagy jelentőségét, amikor a választóközönségnek első izben nyilik lehetősége arra, hogy a maga becsületes, magyar meggyőződését minden befolyástól mentesen nyilváníthassa. Méltatta Antal államtitkár 20 esztendős politikai múltját, megingathatlan akaraterejét, csodás munkakészségét és munkabírását, amelylyel a magyar feltámadás útján dolgozott és felkérte őt programbeszédének elmondására. A nagygyűlés közönségének kitörő éljenzése fogadta dr. Antal Istvánt, mikor belekezdett beszéde elmondásába. Bizalmat jött kérni, mondotta, politikai múltja alapján,, mely változatlanul és rendületlenül jelenti számára a politikai jövőt is. Majd a következő gondolatmenetben folytatta nagyszerűen felépített és a szónoklat klasszikus művészetével előadott programbeszédét. A programbeszéd gondolatmenete. Az országmentés korszakát befejeztük, mondotta és bár keservesen küzdelmes volt e korszak, előreláthatóan az építés korszaka sem lesz könnyebb. Csak annak a politikának van létjogosultsága Magyarországon, amely teljessé teszi a szegedi ellenforradalom nagy művét; az ország keresztény, nemzeti szellemben történő szociális újjászervezését. E cél eléréséért vagyunk kifejezetten és erőteljesen jobboldali, fajvédő politikusok és vagyunk kifejezett, erőteljes, vagy ha tetszik szélsőséges ellenfelei minden baloldali politikának, — jelenjék meg ez akár őszinte és nyílt mezben, mint a vörös szociáldemokrácia, akár árvalányhajas népi gúnyában, mint a független kisgazdapárt. Az országépítés művét olyan Európa közepében kell elvégezni, amely eresztékében recseg és ropog. Ilyen körülmények között, amikor szinte a kés hegyén táncol a háború és béke kérdése, két tanácsot kell követni. Az egyik Gömbös Gyulától származik, aki az abesszíniai krízis idején azt mondotta volt, hogy inkább a vesztőhelyre megy, de az utolsó pillanatig kitart barátai mellett. A másik tanácsot a nagy angol lord protektor, Cromvell adta, amikor hasonló helyzetben azt mondotta: bízzunk a békében, de tartsuk szárazon a puskaport. Hinni a békében, bizni a békében, akarni a békét, harcolni a békéért, de egyidejűleg a legmagasabb fokra fejleszteni védrendszerünket és annak a fundamentumát alkotó magyar nemzeti hadsereget: a magyar királyi honvédséget. A honvédelemnek egyenrangú tényezője a kitűnően felszerelt hadsereggel a nemzetgazdaság fokozott teljesítőképessége, az igazságos szociális helyzet s a jnemzeti lélek emelkedett és fegyelmezett volta. Bűnt követnénk el tehát, ha nem követeinők a legerőteljesiebben a nemzet gazdasági, társadalmi és szociális életének olyan átszervezését, amely megszünteti a nemzeti vagyon és nemzeti jövedelemeloszlás szembeszökő ellentéteit, fokozza a termelést és intézményes módon gondoskodik arról, hogy a nemzeti termelés javaiból a dolgozó rétegek munkájuk jelentőségéhez képest igazságosan részesüljenek. A Magyar Élet Pártjának politikája három es2.rn.ei pillérre épül fel: a keresztény erkölcsre, a szociális eszmére és a nemzeti szolidaritás gondolatára. Tudomásul kell venni mindenkinek, hogy az általunk felépíteni akart magyar szociális államban az állam az úr a gazdasági élet minden frontvonalán is és a partikuláris gazdasági érdekek nem befolyásolhatják az állami akarat kialakulását, származzék ez a befolyás akár a kartelek, akár a szakszervezetek oldaláról. Egyébként mind a kartelek, mind a szakszervezetek közérdekű megrendszabályozása folyamatban van. A szociális eszmére Magyarországon fokozottabb szükség van, mint Európa bármely más államában, mert az a liberális félszázad, amely Magyarország gazdasági erőit kifejlesztette ugyan, egyetlen országban sem feledkezett meg annyira a dolgozó néprétegek iránt tartozó szociális kötelességeiről, mint nálunk. A harmadik pillér a nemzeti szolidaritás gondolata. Egyedülálló, rokontalan nép vagyunk. Nem lehet olyan magyar, akinek sorsa közömbös a másik magyar ember számára. A legjelentéktelenebb magyar emberparány sorsa jobban kell, hogy érdekeljen mindnyájunkat, mint a külföld bármely nagy politikai, tudományos vagy művészeti csillaga élete. Ami a földbirtokreformot illeti, ugyanazt mondja ezzel a kérdéssel kapcsolatban, amit Hitler mondott a német birodalom kiviteli problémáiról, hogy Németország vagy exportál, vagy pedig meghal. Tudomásul kell venni, hogy vagy megcsináljuk a földreformot, vagy meghalunk. Aki azt hiszi, hogy a mai egyensúlytalan birtokmegoszlás Magyarországon továbbra is fenntartható a belső társadalmi zavarok állandósítása s a nemzet életerőinek csökkenése nélkül, az vagy nincs tisztában a magyar nemzeti lét alapvető követelményeivel, vagy pedig egyéni önzése nagyobb a hazafias lelkiismereténél. A föld a nemzeti lét alapja, tehát művelése és birtoklása tekintetében nem érvényesülhetnek teljes kizárólagossággal a magántulajdon ortodox elvei. Az államnak nemcsak joga, hanem kötelessége a földbirtokviszonyok alakulását fejleszteni, sőt abba irányítólag befolyni. Nem is fogunk egy pillanatig sem habozni, hogy ezt megtegyük s míg egyrészt meg lesz bennünk a kellő erély a meg nem értés és a szűkkeblűség ellenállásával szemben, meg lesz az erő ahhoz is, hogy a tudatlanság, a lázítás és a földdemagógia aknamunkáját megfékezzük. A magyar föld kérdése nem lehet a pártpolitika agitációs eszköze s az olyan tervek terjesztése, amelyek millió és millió hold földnek rövid idő alatti szétosztását lehetségesnek tartják száz és százmilliós költségek felhasználásával, — a mai viszonyok között egyenesen veszedelem számba megy. Aki ily terveket propagál, az lehet kitűnő agitátor, de semmiesetre sem lelkiismeretes politikus. A kormány ismert javaslata az egyetlen reális lehetőség az ország mai termelési és pénzügyi helyzetében e nagy nemzeti probléma közérdekű megoldására. Tudomásul kell venni azokat a mélyreható változásokat, amely a magyar nemzetállam népi struktúrájában a Felvidék és Ruszinföld visszatérése következtében végbement. Jelentős számú nemzetiségeink lettek, amelyeknek a viszonyát az őszinteség és a lojalitás jegyében kell rendezni. A rendezés irányelve a Szent Istváni hagyomány: kultúrális, nép, vallási és állampolgári jogok tekintetében megadni e jogok maximumát, de csak addig a határig, ameddig az a magyar nemzetállam egységét és biztonságát nem érinti és csak egyetlen feltétellel: a minden kétséget kizáró állam- és nemzethűség megkövetelésével. Nagy közjogi, helyesebben közigazgatási probléma a zsidótörvény végrehajtása. A végrehajtási rendelet megjelenik és a törvény betűit, szellemét a legszigorúbban viszi át az a közeli napokban az életbe. Ezen a téren azonban nemcsak a hatóságoknak, hanem a társadalomnak is nagy feladatai vannak. Nemcsak új embereket, de új szellemet is kell bevinni mindazokra a helyekre, ahol a zsidótörvény felnyitotta a sorompókat a keresztény térfoglalás előtt. A napokban különös beszéd hangzott el az egyik liberális pártvezér ajkáról a zsidótörvénnyel kapcsolatban a zsidótörvény revíziója érdekében. Nagyon káros volna a zsidóság szempontjából ezt a gondlolatot, a zsidótörvény revíziójának gondolatát a közvéleménybe belevinni és e problémát tovább bolygatni, mert a közvélemény nem csupán olyan revíziót tart lehetségesnek, amely a zsidók javára, de olyat is, amely a terhükre szolgál. Beszédét a nemzet történelmi jogainak hangsúlyozásával végezte be. A történelmi jogok uralmát, amely ideig-óráig elhalványult a lélektani trianoni népi elv mellett, a csehországi események ismét régi jelentőségéhez juttatták. Ügylátszik, e történelmi jogoknak újból nagy szerepe lesz a jövő Európa kialakításánál. És ezt nekünk örömmel kell üdvözölnünk, mert a magyarság történelmi jogon követeli a világtól régi hazáját. A beszéd egyes részletei. A gyűlés bezárása. A másfélóráig tartó beszéd, melynek itt csupán vázlatát adhattuk s mely úgy a maga egészében, mint számos kisebb részletével, így mikor a cím- és rangkórság megszüntetését követelte, a külföldi eszmeáramlatoknak a magyar alkotmány szellemével megegyező átalakítását hangsúlyozta, vagy mikor a jogi alkotások terén a részvényjog, a